„Egyértelmű, hogy a végső összegek legfeljebb stabilizálni tudják majd Európa adósságát. Reményre a számlarendezési terv ad okot, amely csökkenteni fogja a ki nem fizetett számlák mennyiségétˮ – mondta a költségvetés keddi záróvitája alkalmával Jean Arthuis, a költségvetési szakbizottság francia liberális elnöke. „A kormányok elfogadták a politikai kötelezettségvállalásokat, de a tartozást már nem egyenlítik ki. El kell-e mondanunk ismét, hogy a kifizetések pusztán a kötelezettségvállalások gyakorlati következményei?”
A Parlament elsősorban a tagállamokból, uniós projekteken dolgozó cégektől, szervezetektől érkezett legsürgősebb számlák rendezését akarta elérni. A képviselők a felgyülemlett számlák kiegyenlítését célzó tervet vár, illetve a politikai nyilatkozatokban megfogalmazott célok pénzügyi hátterének garantálását kéri a Bizottságtól és a Tanácstól.
Kifizetések: 4,25 milliárd euróval több 2014-re, középutas kompromisszum 2015-ről
A Parlament tárgyalói gondoskodtak a helyi gazdaságoktól, civil szervezetektől, kis- és középméretű vállalkozásoktól beérkezett számlák kifizetéséről. A 2015. évi kifizetésekről született kompromisszum pedig azon területeken biztosít többletforrást, ahol a legtöbb késedelmes számla felhalmozódott.
A Parlament kérésére az Európai Bizottság a 2014 elején 23,4 milliárd euróra rúgó, 2015 elejére pedig a Bizottság legfrissebb adatai szerint már 25 milliárd euróra nőtt hátralék csökkentését célzó tervet dolgoz ki. A tervben meghatározzák a hátralék „fenntartható mértékétˮ: ezt az értéket nem haladhatja majd meg a ki nem fizetett számlák összege.
A nem tervezett bevételeket számlafizetésre kellene fordítani
A Parlament az Európai Unió idén 8,8 milliárd eurót kitevő, jórészt versenyjogi bírságokból származó extra jövedelmének egészét a hátralék csökkentésére szerette volna fordítani. A tagállamok azonban végül 3,53 milliárd eurót szántak a kifizetésekre, az összeg nagy részét pedig visszautalják a tagállami költségvetésekbe.
Valamivel több jut a növekedésre és a külpolitikára
A Parlamentnek sikerült törölnie a Tanács félmilliárd eurós kiadáscsökkentését elsősorban a versenyképesség növelését és az unió külpolitikai szerepvállalását célzó programok területén. A Parlament a bizottsági javaslatnál 45 millió euróval többet alkudott ki az Unió kutatásfejlesztési programja, a Horizon2020 számára, és 16 millió euróval többet az Erasmus+ diákcsere-programra. A külpolitikára 32 millió euróval több jut, és a négy bankfelügyelet, illetve a határokat őrző Frontex ügynökség is több forrásból gazdálkodhat.
A 2015-i uniós költségvetés 2 százalékkal több kötelezettségvállalást engedélyez, mint a 2014-i, a konkrét kifizetések területén pedig egy százalékkal nagyobb az ideinél. Az összeg 88 százalékát a tagállamok költik el saját országukon belül, további hat százalék az unió külpolitikájára megy el, a maradék hat százalékot pedig az unió a saját működtetésére fordítja. A teljes uniós költségvetés a tagállamok nettó nemzeti jövedelmének mindössze egy százalékára rúg. A költségvetés-tervezetet az Európai Bizottság nyújtja be, amelyet a Tanács és a Parlament módosít(hat). A költségvetés a Parlament elnökének aláírásával válik véglegessé.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (a 2014.12.17-re kattintva)
Mennyit fizet be az Uniós költségvetésbe, és mennyi uniós pénzt költ el Magyarország?
