Európa azzal fejezte ki csalódottságát Orbán Viktorral szemben, hogy szó szerint lekevert neki egyet – írja az Economist. Magyarország és az EU viszonya évek óta feszült, mivel a miniszterelnök arra használta ki jelentős parlamenti többségét, hogy megváltoztassa az alkotmányt és központosítsa a politikai-gazdasági hatalmat. Nagyra becsüli a kínai kormányzati modellt, az ukrán viszályban rokonszenvét nyilvánította ki Oroszország iránt, és kijelentette, hogy országát illiberális állammá akarja átalakítani. Az ellentétek a múlt héten vicces formában mutatkoztak meg: Juncker diktátornak nevezte és egy taslit adott neki. Budapesten felháborodás fogadta a jelenetet, és nem csupán a Fidesz támogatói között. Illetékesek megpróbálták ugyan bagatellizálni a történteket, ám Krekó Péter szerint az eset dühítette Orbánt és a kabinetet, mert a videó nevetségesnek mutatja a politikust.

Orbán magát okolhatja az incidensért. Ő nem pofozott meg ugyan egyetlen uniós tisztségviselőt sem, de az eltelt két hónapot azzal töltötte, hogy átvitt értelemben adott nekik. Így amikor arról beszélt, hogy fontolóra kell venni a halálbüntetés visszaállítását, és hogy a magyaroknak jogukban áll saját maguknak eldönteni, milyen bevándorlási politikát akarnak. Kiküldte a vonatkozó kérdőíveket, majd nekiment a Bizottság kvótajavaslatának.

Taktikája súlyos reakcióra késztette az európai liberálisokat és baloldaliakakat. A rigai bohózat azonban rávilágít: az uniós intézmények mennyire nem tudják ellenőrizni a nehezen kezelhető tagokat. Bírálói azt mondják, Orbán végrehajtja tervét az illiberális állam megteremtésére, Brüsszel azonban nem tett érdemi lépést, hogy megfékezze. Orbán tudja, hogy amikor Görögország esetleg elhagyja az euró-övezetet, a britek pedig netán kiválnak az EU-ból, nos, akkor a közösségnek nem sok kedve van ahhoz, hogy megfegyelmezze Magyarországot, hiszen azzal csak felbátorítaná a hazai Európa-ellenes erőket. Bármennyire nacionalista is a Fidesz, már veszít népszerűségéből a még jobboldalibb Jobbikkal szemben. Mindaddig, amíg az unió nagyobb gondokkal küszködik, addig valószínűleg esetenként csupán apró pofonokkal igyekszik a megfelelő útra terelni Orbánt.

A csónak megtelt, de mi is benne ülünk – írja a menekültkérdésről a vezető osztrák lap, a Die Presse. Úgy véli, hogy a Bizottság által felvetett megoldás tipikusan európai: a szolidaritás felhígításával próbálja elvenni a probléma élét. Ha egyes államok bedobják a törülközőt, akkor a közösség többi részének kell segítenie, ám ez az elképzelés nem orvosolja tartósan a helyzetet és nem is népszerű. Az azonban egyértelműen helyes, hogy az EU 40 ezer menekültet át akar irányítani máshová Olasz- és Görögországból. Ám közben némiképp abszurd, hogy olyan államok zúdulnak fel emiatt, mint Magyarország. 56-ban sok magyar menekült el az orosz harckocsik elől, most mások a többi közt a szír és líbiai polgárháborúból nem kérnek. Hol itt a különbség?

De emellett külön kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat, utóbbiakat vissza kell toloncolni, már csak azért is, hogy a célállamok lakossága hitelesnek tartsa a kialakított rendszert. Viszont ha Európa nem nyújt támogatást a menekülőknek, akkor saját elszigetelődési politikájának eshet áldozatul.

Egyrészt a jövőben nem lesz a jogállam mintaképe, másrészt viszont magára maradhat, ha beüt egy természeti katasztrófa, vagy belső bajokkal, netán a terrorizmussal küszködik. A globalizált világban a kvóták nem elegendőek, hogy ellensúlyozzák a gazdasági és politikai egyenlőtlenségek következményeit. Aki távolabbra néz, és ezt kellene tenniük azoknak a kelet-európai államoknak, amelyek jelenleg elutasítják a menekültek felosztását, nos, aki távolabbra lát, annak azt is számításba kell vennie, hogy mi lesz akkor, ha Ukrajnában pl. kiterjed a háború és milliók akarnak nyugatra menekülni? A magyarokat, lengyeleket és szlovákokat hirtelen emberhullám árasztaná el, és ezek az országok éppen azt a szolidaritást igényelnék, amit pillanatnyilag elutasítanak. Szóval tényleg benne ülünk a globális csónakban.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!