Az Európai Unió sajnálja és tiszteletben tartja a britek kilépésről hozott döntését

„A britek szabad és demokratikus eljárás keretében kifejezésre juttatták, hogy ki szeretnének lépni az Európai Unióból. E döntést, noha sajnálatosnak tartjuk, tiszteletben tartjuk.

Példa nélküli helyzet állt elő, melyre válaszunk egyöntetű. Továbbra is szilárdan kiállunk az EU alapértékei mellett: békére, és az unió népeinek jóllétére törekszünk. Továbblépünk, immár 27 tagállam uniójaként. Az unió közös politikai jövőnk keretét nyújtja. Összeköt bennünket történelmünk, földrajzi elhelyezkedésünk csakúgy, mint közös érdekeink, és ez jó alapot szolgáltat arra, hogy együttműködésünket továbbfejlesszük. Közös kihívásainkra közös megoldásokat igyekszünk találni, hogy növekedést, fokozódó jólétet, valamint biztonságos környezetet nyújthassunk polgárainknak. Az EU intézményei teljes mértékben kiveszik a részüket e feladatból.

Az Egyesült Királyság kormányától azt várjuk, hogy késedelem nélkül jutassa érvényre a brit nép döntését, bármennyire fájdalmas lehet is ez a folyamat. A késedelmes fellépés szükségtelen bizonytalanságot kelthet. A folyamatot meghatározó szabályok rendelkezésünkre állnak: az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke rögzíti, hogy milyen eljárás követendő abban az esetben, ha egy tagállam úgy dönt, elhagyja az Európai Uniót.

Mi készen állunk az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalásokat mielőbb megkezdeni, és kialakítani az uniós kilépés feltételrendszerét. A tárgyalások lezárultáig az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad, az ezzel járó jogokkal és kötelezettségekkel. A szerződések értelmében, melyeket az Egyesült Királyság is ratifikált, az uniós joganyag teljes körűen alkalmazandó az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra, amíg annak tagállami státusza hivatalosan meg nem szűnik.

A korábbi megállapodások értelmében az Európai Tanács 2016. február 18–19-i ülésén elfogadott „Az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének újraszabályozása” nem lép hatályba, és érvényét veszti. A dokumentum újratárgyalására nem kerül sor.

Bízunk benne, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a jövőben szoros partnerség fog fennállni. Várjuk, hogy az Egyesült Királyság javaslatokat terjesszen elő e tekintetben. Az Egyesült Királysággal, mint unión kívüli állammal kötendő jövőbeli megállapodásoknak mindkét fél érdekeit figyelembe kell venniük, és a jogokat és kötelezettségeket illetően kiegyensúlyozottnak kell lenniük.”

Az eredeti (angol nyelvű) nyilatkozat itt olvasható.

Következő lépések: kérdések és válaszok

 

Cameron brit kormányfő bejelentette távozási szándékát 

(MTI, London, 11:00) Bejelentette távozási szándékát pénteken David Cameron brit miniszterelnök, miután az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártoló tábor győzött. Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt, a végén már könnyeivel küszködve felolvasott nyilatkozatában közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz „a hajó stabilizálása” végett, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha „kapitányként” ő akarná irányítani országát annak további útján.

Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke. Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.

Cameron közölte azt is, hogy távozási szándékáról péntek reggel tájékoztatta II. Erzsébet királynőt. Úgy fogalmazott, hogy az EU-társállamokban élő britek, illetve a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek „azonnali” változások, és „kezdetben” nem változnak azt utazási és az áruforgalmi feltételek sem.    

A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet ő is a Konzervatív Párt és a kabinet tagja – a Brexit-kampány frontembere volt.   

Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke közölte: a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt, és a kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.

Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva közölte: a brit kormány első feladata most a piaci helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.

A brit külügyminiszter kijelentette: az, hogy az Európai Unió eddig szilárdan kiállt az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett, jórészt Nagy-Britannia befolyásának eredménye. Hammond közölte: aggasztja az a lehetőség, hogy e brit befolyás most „hatalmas mértékben” csökken, és ennek nyomán az európai partnerországok elkötelezettsége meginog az orosz szankciók ügyében. Hozzátette: Nyugat-Európában „senki sem akart háborúba vonulni” Ukrajna miatt, de szükséges volt jelezni, hogy „mennyire visszataszítónak tartjuk, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök művel”.