A Wall Street Journal az RTL ügyéről szóló cikkében olvasható: az RTL Csoport megerősítette, hogy a reklámadó miatt hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál, mert úgy ítéli meg, hogy a közteher sérti a média sokszínűségét, ugyanakkor hátrányos megkülönböztetés a magyar leányvállalattal szemben.
A konszern szóvivője elmondta, hogy a 40%-os felső kulcs csakis az RTL Klubot sújtja, miközben az érintett cégeknek átlagosan csak nagyjából 13,5 %-os adót kell fizetniük a hirdetések után.
A kormány képviselője ezzel szemben úgy látja, hogy a csoportnak nincs oka az elégedetlenkedésre, mert a jogszabály több száz cégre vonatkozik, és itt igazából tehermegosztásról van szó. Egyben jelezte, hogy a magyar fél szükség esetén megvédi Brüsszelben az álláspontját. Ehhez képest a Bizottság szóvivője kijelentette, hogy az EU-t aggasztja a reklámadó, mivel az több területen is politikai kérdéseket vet fel…
A londoni Nomura meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a magyar kormány piaci árfolyamon akarja átváltani forintra a devizahiteleket. Ám mint a szakértő, Peter Attard Montalto rámutatott, lehet, hogy más illetékesek megfúrják az elképzelést és esetleg 10%-kal alacsonyabb szintet lőnek be. Ők ugyanis hatástalanítani akarják a bankok számára az esetleges adókedvezményt, ami a kölcsönfelvevők jogtalanul elszenvedett veszteségeinek megtérítését ellentételezné…
A magyar külügyminiszter a Financial Times-nak adott interjújában bírálja az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat, megkérdőjelezve, hogy azok mennyire képesek rávenni Moszkvát magatartása megváltoztatására. Szijjártó Péter egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Közép-Európa kivitele sínyli meg a következményeket. Az újság szerint a vélemény feltárja a hatalmas szakadékot, ami a megtorló intézkedések ügyében az egyes tagállamok között húzódik…
A lap rámutat, hogy a magyar gazdaság jelenleg csekély mértékben fejlődik, közben pedig bírálatok érik Budapestet Washingtonból és uniós államokból – az Orbán-kabinet láthatóan autoriter vonásai miatt. Szankciók ide vagy oda, a növekedés a legutóbbi negyedévben 3,9%-ot ért el, de az is tény, hogy kevés a beruházás, ellenben magas az államadósság. Ez a bizonytalanság magyarázza, hogy Szijjártó aggállyal fogadta az oroszellenes intézkedések lefelé mutató következményeit. Viszont kifejtette, hogy a magyar fél más eszközökkel, főleg a keleti nyitással igyekszik gerjeszteni a bővülést. Egyúttal bízik abban, hogy a devizahitelek rendezése megdobja a fogyasztást, bár az árat a bankok fizetik meg. A miniszter számára további kihívás, hogy ellensúlyozza a folyamatos bírálatokat, amely szerint kormánya tekintélyelvű kampányt folytat a médiával, a civil társadalommal és az ellenzékkel szemben. Az állításoknak maga Orbán is alapot adott a tusványosi beszédben…
Az osztrák Der Standard szerint a brüsszeli Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat, ha a magyar kormány nem ad kielégítő magyarázatot a földtörvény kifogásolt passzusára, illetve nem módosítja a jogszabályt, ám egyelőre nem kell ilyen messzire elszaladni. Orbán pl. a sajtószabadság kapcsán az alapjogok megsértéséről volt szó, engedett az EU akaratának. Ezúttal Magyarországon először a Fidesz reagált a fejleményre: közleménye szerint az Európai Unió megint nyomást próbál gyakorolni, ami mögött erős üzleti csoportok vannak. A párt – tehát Orbán – felszólítja a kormányt – tehát megint csak Orbánt -, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védelmezze meg a földtörvényt…
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!
