A magyar egyiptológia egyik legnagyobb alakja, Castiglione László (1927–84) Kairóban vásárolta a múzeum számára a most látható kis kőtálkát Isis és a sólyomfejű Hórus domborművével. A másik – magángyűjteményben őrzött, szintén egyiptomi – kőtálkában Harpokratés, a gyermek Hórus ismerhető fel. Utóbbi valószínűleg Egyiptom hellenisztikus korszakában keletkezhetett. Mindegyik formája és színe hasonló, sötét kőből (szteatitból, szerpentinből vagy palából) készült, ugyanis a Nílus megtermékenyítő áradása után visszamaradt iszapot idézi, tehát a termékenység szimbóluma volt. A kerek forma a napkorongra utal benne a lótusz és a rozetta ábrázolással. Mivel a tálakon gyakran megjelenik a görög-római Egyiptom két fő istene, Sarapis és Isis, ezért nekik felajánlott fogadalmi ajándékok lehettek. A Nílus áradásával kapcsolatos jelképek a július derekán bekövetkezett egyiptomi újév szimbólumai.

 „Az egyiptomiak az áradás hírnökének tartották Sóthist, istennőként tisztelték, és a teológiai gondolkodásukra jellemző sajátos, asszociatív logikával alakját az Osirist sirató és könnyeivel az áradást megindító Isishez kötötték. Mivel a Sírius a Nagy Kutya csillagkép fő csillaga, a görög-római korban Isis-Sóthist gyakran (így több kőtálkán is) kutya hátán ülve ábrázolták – írja Endreffy Kata, az antik gyűjtemény munkatársa. – A halott Osiris újjászületését jelképezte az áradás idején beérő szőlő is, a kőtálkák egyik fontos motívuma.”

Az egyiptomi teremtéstörténetben az ősóceánból kiemelkedő lótuszvirág szirmai közül jön elő a napgyermek, a világot létrehozó isten, Harpokratés, azaz Hórus. Az áradó Nílust tekintették ősvíznek, ahonnan kiemelkedik az Isis és Sarapis, avagy Hórus és Isis-Hathor nászából született napgyermek, akinek persze a trónra lépő fáraó az isteni leszármazottja. Csak sejthető, hogy vékonyra csiszolt kőtálkákat az újévi ünnepség templomi rítusaihoz használták.

A kis kamara-kiállításon az i. e. 1. évezred első feléből származó, vékony nyakú kulacsokat is láthatunk, amelyekbe mitikus növényeket és jókívánságokat véstek. A palackokat bizonyára Hathor és Osiris (a görögöknél Dionysos) kedvenc italával, borral töltötték meg az ókori Egyiptom legnagyobb ünnepére, az újévre.