Az idén is lesznek zenés esték a pesti állatkertben

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője beszélt a 2002 óta tartó hagyományról, és részletesen ismertette a nyáresti programokat.   

Az immár tizennegyedik „zenés esték”-sorozatot július 8-án a Magyarországra immár hazalátogató Boban és Marko Marković Orchestra nyitja meg. Koncertjük színhelye a Holnemvolt Park lesz. A programról, akárcsak Lajkó Félix hegedű- és citeraművész július 29-i koncertjéről, Horváth László, a két produkció menedzsere beszélt. A hangverseny résztvevői megismerkedhetnek Máté Bence természetfotós, Lajkó Félix nagy rajongója, képeivel is. Horváth László szerint mind a két esemény főszereplője rendre eufóriába hozza a közönséget. Markovićék új hangszerekkel is gazdagították a hangzásukat.

A Kodály Zoltán-díjas Jávori Ferenc, azaz Fegya.Július 15-én este a Budapest Klezmer Band lesz a fellépő. A munkácsi születésű Jávori Ferenc Fegya, a zenekar alapítója és vezetője felidézte, hogy az együttes az idén 25 esztendős. Hangoztatta: az állatkerti esték a legkevesebb programjai közé tartoznak. Fegyáék ezúttal régi barátjukat, Falusi Mariannt hívták meg fellépésre, akit nagyon szeretnek, s akivel már több közös koncertjük volt.

Július 22-én a Budapest Bár lesz a fellépő. (Hanga Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az esőnap – a szokástól eltérően – ebben az esetben nem másnap, hanem július 27-e lesz.). A tájékoztatóra eljött Behumi Dóri, Ökrös Károly és Farkas Róbert, a zenekarvezetője is. Ő mondta el, hogy a koncerten a közönség hallhat a nemrégiben megjelent Klezmer című albumról csakúgy, mint a BB az idén ősszel megjelenő, valamint a két tavalyi lemezről is. Fellép velük Rutkai Bori és Kollár László is.

Augusztus 5-én a Hot Jazz Band és barátai adnak hangversenyt. A Miért vidám a kenguru? című koncert színesnek ígérkezik jazz barátai számára. A zenekarnak ez az egyetlen budapesti fellépése a nyáron. Barátaival lép fel augusztus 12-én az állatkertben Orosz Zoltán harmonikaművész is – dallammal és szenvedéllyel. Orosz Zoltán vendége lesz a fúvós hangszereken játszó Borbély Mihály, továbbá Horváth Kornél ütőhangszeres és Lattmann Béla basszusgitáros.

Strauss-polkák és -keringők csendülnek föl a  MÁV Szimfonikus Zenekar augusztus 21-i hangversenyén, amely a programsorozat záró eseménye lesz. Az idén 70 éves zenekar 2002 óta minden nyáron fellépett az állat- és növénykertben. A jól ismert dallamok között hallható majd a Tere-fere és a Tik-tak polka, a Denevér és a Cigánybáró nyitánya, valamint a kihagyhatatlan és halhatatlan a Kék Duna keringő is.                                                                                                              

A koncertek minden alkalommal este fél kilenckor kezdődnek, de már hét órától beléphet a közönség és sétálhat kertben.

A mai tájékoztatón a Budapest Bár zenészei eljátszották Fényes Szabolcs „Szerdán tavasz lesz” című slágerét.      

A Fővárosi Állat- és Növénykertben az 1800-as évek végétől tartottak koncerteket és zenés programokat. Az 1910-es években az állatkertnek saját szimfonikus zenekara volt Wieschendorff Henrik karnagy vezetésével. A húszas években megszólalt Magyar Rádió innen sugározta az első koncertjét, amint az LGT is megénekelte a „Szól a rádió” című dalban. A II. világháború után a Filharmónia Vállalat szervezett koncerteket az egykori szabadtéri színpadon, amelynek helyét ma a Japánkert foglalja el. Ezután évtizedeken át szinte teljesen hiányoztak a zenés programok. Az állatkerti zenei hagyományok felelevenítése az 1990-es évek közepén kezdődött meg a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjével, 2002 óta pedig nyaranta megrendezik a Zenés állatkerti estéket.

Az állatkerti szóvivő elmondta, hogy nemrég hucul csikó született a Holnemvolt Parkban. A Nimródnak elnevezett jövevény az anyaállattal együtt látható az 1906-ban épült, műemlékké nyilvánított körhinta szomszédságában, ám most még nem közvetlen közelről, hanem kordon mögül. A hucul ló a Kárpátokban kialakult különleges lófajta, amelyet az ukránok, a lengyelek, a szlovákok és a románok mellett a magyarok is sajátunknak tekintenek.

A hucul elnevezés az egyik ruszin népcsoportra utal. Magyarul régebben mokány lónak is nevezték ezt a fajtát. Hegyi fogatos és málhás lóként nagy hasznát vették nemcsak a Kárpátokban élő emberek, hanem a hegyi tüzérség is.