A Visegrádon megrendezett mostani tanácskozáson Molnár László, aki az ENSZ energetikai bizottságát is vezette, és rendkívüli széles rálátása van a hazai és nemzetközi folyamatokra, elmondta: Magyarország 90 százalékban függ az olajimporttól, amely viszont igen erősen függ a nemzetközi politikai és gazdasági eseményektől. Csaknem ekkora a függés gázimporttól, bár az ország lakossága ezt az ellátásbiztonság szempontjából nemigen érzékeli, mert
nemzetközi méretekben is igen tekintélyes, hogy a tározókban fél évre elegendő mennyiséggel rendelkezik
Magyarország. A nagyfokú biztonságot növeli a térségben az a vezetékrendszer-bővítés, amelyik az országok
egymás közötti gázszállítását hivatott megoldani.
A nemzetközi tendenciák egyre inkább a szénhidrogén-felhasználástól eltérő utakat jeleznek. Csernobil után
mostanra elmúlni látszik az atomenergia „jégkorszaka”, és egyre több ország fordul az atomerőművek fejlesztése
felé. Ötvennél több, száznál kevesebb az atomerőművek engedélyeztetése iránti igények száma. A négy-öt gyártó
hovatovább nem győzi kielégíteni az atomerőművi berendezésekre kapott megrendeléseket.
Tóth Tamás, a Magyar Energiahivatal elemzője a hazai és az uniós körülményeket vetette össze. Bár Magyarországon a személyre jutó energia-felhasználás 71 gigajoule, ami például a luxemburgi 374 GJ-hoz képest meglehetősen alacsony, nem ok az elégedettségre, mert inkább az életszínvonalbeli lemaradást jelzi. Sokkal aggasztóbb, hogy az energia-felhasználás hatékonysága az uniós átlagnál 2,4 szer gyengébb.
Az Európai Unió 2020-ig terjedő energiastratégiájáról és a hatékonyság növelésének lehetőségeiről beszélt Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője, az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagja, és számos szakmai tisztsége mellett az Európai Energia-fórum alelnöke is, és akit tavaly «az év képviselőjévé» választottak. Mint elmondta, kulcsfontosságú az integrált energiapiaci kialakítása és evégett az energiahálózatok összekapcsolása. Az unió létre kívánja hozni az energia közös piacát, bár közös energiapolitikát nem alakíthat ki a lisszaboni szerződés szerint. Ugyanakkor igen nagy energiatakarékossági potenciált látnak a szakértők több területen is. Úgy vélik például, hogy az irodai felszerelések használatánál 35 százalékos megtakarításra lenne lehetőség, az épületek felhasználását harmadával, a közlekedését pedig ötödével lehetne csökkenteni.
Nagy reményeket fűznek a technológiaváltásokhoz. Az intelligens energia alkalmazása – vagyis a számítástechnika szerepének növelése ezen a terüleen is – az unió primer energiafelhasználását 2020-ig 9 százalékkal csökkenthetné.
Egy átlagos háztartásban 9 százalékkal mérsékelhetnék az áramfogyasztást és 14-gyel a gázfelhasználást. Dr. Steier József, az ETE esztergomi szervezetének elnöke, a Sunwo Zrt. elnöke a megújuló energiák gyakorlati
alkalmazásának új útjait keresi és alkalmazza is. Cselekvő közreműködésével nemrég tudományos katalizátor-központ létesült, meggyorsítandó a jó gondolatok hasznosítását. Nagy reményeket fűznek többek között a Poseidon hidrogenerátor és a vertikális szélkerék elterjedéséhez. Sunwoék is elmélyülten foglalkoznak az intelligensenergia-megoldások jövőjével.
