Elméletileg, ha a csalóknak sikerült ellopniuk a pénzünket az elektronikus bank vagy fizetési azonosítónk segítségével, akkor van némi esély arra, hogy a bankunk segítségével vagy esetlegesen jogi úton visszaszerezzük a pénzünket. Ugyanakkor a B2B International felmérése azt mutatja, hogy ennek a sikere korntsem nem garantált, ugyanis a válaszadók 41 százaléka szembesült már azzal a ténnyel, hogy sosem látta viszont az ellopott összeget. További 14 százalék már szerencsésebb volt: legalább egy részét vissza tudta szerezni; a felmérésben részt vevőknek csak 45 százaléka kapta vissza a teljes összeget.
A jelentés szerint az áldozatok harmada szembesült azzal a ténnyel, hogy az elektronikus úton lebonyolított fizetésükkor helyrehozhatatlan anyagi kár érte őket. További 17 százalékuknak eltűnt a pénzük az elektronikus bankoláskor, 13 százalék pedig online üzletek áldozata lett. A bankok és online áruházak magatartása kedvezőbb, mint az e-fizetési rendszerek kiszolgálóié, amelyeknek ügyfelei közül csak mindössze 12 százalék kapott teljes kárpótlást az elszenvedett károkért, online bankolás esetén ez az arány eléri a 15 százalékot.
A felmérésben részt vevők közül tízből egy válaszadó mondhatta magát szerencsésnek, amiért visszakapta a teljes összeget.
Sokan máig nem bíznak az online tranzakciókban, a szolgáltatások megbízhatatlansága miatt. A B2B International szerint a válaszadók 45 százaléka véli úgy, hogy a bankok kötelesek visszafizetni az online műveletek során elvesztett összeget. A válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy a bankoknak ingyenes biztonsági eszközökkel kellene támogatni az online tranzakciókat lebonyolító ügyfeleket.
A kiberbűnözők figyelme mindinkább az online tranzakciók felé fordul. Miközben az ügyfelek átruházzák a legtöbb biztonsági intézkedést a bankokra és online tranzakciókat lebonyolító más vállalatokra, aközben ezek a cégek nem mindig képesek tökéletesen ellátni a megfelelő szintű védelmet, műszaki vagy egyéb okok miatt. Ezért aztán az online pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kiberbűnözők körében, amely ellen már számos vírusvédelemmel foglalkozó cég kínál megoldást.
Lehet valaha is biztonságos egy online tranzakció? A Kaspersky Lab szakértője elmagyarázza, hogyan is kerüljük el az online bankrendszereket és más felületeket célzó trójaiakat:
„Az online bankrendszereket célzó trójaiak az egyik legveszélyesebb és speciálisabb rosszindulatú vírusok, hiszen a telepítés után azonnal, automatikusan összegyűjtik az áldozatok számítógépén tárolt összes fizetési adatot, továbbá olykor az áldozatok nevében kezdeményeznek pénzügyi tranzakciót – magyarázza Nyikoláj Grebennyikov, a Kaspersky Lab műszaki vezérigazgatója. – A bűnözők olyan trójait használnak, amely egyidejűleg több támadásra is képes, különböző bankokon és online fizetési rendszereken belül. A legfőbb probléma, hogy ezek a trójaiaik az operációs rendszerek legnépszerűbb alkalmazásainak sérülékenységeit használják ki, amelyen keresztül – ha sikerül behatolniuk – a teljes számítógépet megfertőzik. Bár látszólag csaknem reménytelen a trójaiak elleni védekezés, miként annyi mindenből, ebből is van kiút. A Kaspersky biztonságvédelmi technológiája azokat szolgálja és védi, akik naponta bonyolítanak le online tranzakciókat. A Safe Money technológia megvédi a használókat az ártó és veszedelmes trójai programoktól; víruskeresőjével biztonságos a böngészés online banki vagy más fizetési felületeken. A Secure Keyboard és a Virtual Keyboard technológia védi a jelszavakat és a hitelkártya adatokat a keyloggerrel (=olyan program, ami a háttérben figyeli a számítógépünk billentyűzetét, rögzít és tárol minden egyes billentyűleütést, majd az így összegyűjtött adatokat elküldi annak, aki ezt a kémkedést intézte ellenünk.) szemben” – mondta el Nyikoláj Grebennyikov, a Kaspersky Lab műszaki vezetője.
