Győriványi Ráth György két évvel ezelőtti elnök-karnagyi kinevezésével a Budapesti Filharmóniai Társaság szorosabbra fűzte kapcsolatát a Magyar Állami Operaházzal és a fenntartó minisztériummal, s ezzel megkezdődött a neves vendég karnagyok meghívásának időszaka. A zenekar élén az utóbbi időben dobogóra állt Christoph Eschenbach, Juraj Valcuha és Pinchas Steinberg, aki 2014 februárjától átveszi az elnök-karnagyi tisztséget.
Steinberg a nemzetközi opera- és koncertrepertoár legigényesebb és legnehezebben interpretálható műveinek egyik kiemelkedő tolmácsolója. Az izraeli származású karmester zenei tanulmányait az Egyesült Államokban és Berlinben folytatta, ahol dirigensként 1974-ben lépett először a nagyközönség elé. Azóta vezényelte Európa összes rangos szimfonikus zenekarát, és visszatérő vendégművészként lépett pulpitusra a legnevesebb operaházakban (Covent Garden, Párizsi, Müncheni Operaház). Három évvel ezelőtt debütált a Milánói Scalában, ahol három koncertből álló szériát dirigált. Clevelandi debütálása óta az amerikai zenei színpadok gyakori vendége. Hét éven át volt a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója. Tavaly óriási sikerrel vezényelte Bécsben Giordano művét,az AndreaChenier-t, majd Helsinkiben Wagner Parsifalját és Rómában Puccini klasszikusát, a Pillangókisasszonyt, ezután Róma, Cincinnati, Sydney, Moszkva és Amszterdam zenei színpadai várták. Az Operaházban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyei mellett operaelőadásokat is vezényel.
A jubileumi est műsorán Bartók: Tánc-szvit (ezen a felvételen Fischer Iván vezénli a Budapesti Fesztiválzenekart) című műve hangzik fel elsőként. A darabválasztás apropója az a különlegesség, hogy a művet éppen kilencven esztendővel ezelőtt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara mutatta be Dohnányi Ernő vezényletével. Bartók Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulóját e mű komponálásával ünnepelte. Valamennyi tétel eredeti szerzői invenció, bár zenei anyaga sokszor úgy hat, mintha népdalból származnék; Bartók ezzel a hanggal és ezzel a zeneszerzői magatartással lépett érett mesterkorszakába.
Kodály 1933-ban, a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 80. évfordulójára írta ünnepi kompozícióját, Galántai táncok címmel. A művet 1936-ban mutatták be. A feldolgozás tárgyául a múlt század elejéről való galántai cigánynóták dallamait választotta. Vérbő verbunkosmuzsikát komponált, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt Kodály a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját.
Szintén a Budapesti Filharmóniai Társaság mutatta be Mahler: I. szimfónia (a felvételen a Bécsi filharmonikusokat Leonard Bernstein vezényli) című művét 1889. november 20-án, a Vigadóban. Mahler a Magyar Királyi Operaház igazgatójaként állt a zenekar élén. Az I. szimfóniát 1884-ben, huszonnégy évesen kezdte írni Kasselban. Bár ezután is javítgatott rajta, bécsi barátját 1888 márciusában Lipcséből tudósította: „Úgy bizony! Művem elkészült!”. A budapesti bemutatón a darab még két részből álló, öttételes, cím nélküli „szimfónia költemény” volt – Mahler később még tökéletesítette.
A november 18-i hangverseny-programhoz tartozó zenetörténeti tények is bizonyítják, hogy az idén 160 esztendős zenekart a legnagyobb szerzők tisztelték meg műveik bemutatásának lehetőségével. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának 1853. november 20-i első koncertjét Erkel Ferenc vezényelte. A társaság élén másfél százados történelme alatt mindössze kilenc elnök-karnagy állt. Az első maga Erkel Ferenc (1853–71), akit Erkel Sándor (1875–1900), Kerner István (1900–18), Dohnányi Ernő (1918–60), Ferencsik János (1960–67), Kórodi András (1967–86), Erich Bergel (1989–94), Rico Saccani (1997–2005), majd dr. Győriványi Ráth György követett, s akitől majd jövő februárban Pinchas Steinberg veszi át a stafétabotot.
A Filharmonikusok nevéhez több mint száz mű ősbemutatója fűződik. A Filharmóniai Társaság alapszabálya értelmében különleges figyelmet fordít az új magyar zeneművekre. Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kadosa Pál, Szokolay Sándor számos művet ajánlott vagy írt a zenekarnak, s neves külföldi szerzők – Brahms, Dvořák, Mahler, Mascagni, Prokofjev, Ravel, Respighi, Richard Strauss, Sztravinszkij – is gyakran vezényelték alkotásaikat a Filharmonikusok élén. Az elnök-karnagyok mellett számos kiemelkedő karmester játszott fontos szerepet a zenekar életében, mint Richter János, Nikisch Artur, Sergio Failoni, Otto Klemperer, és szinte fel sem lehet sorolni a sok nagynevű karmestert, hangszeres és énekes szólistát, aki a legnagyobb múltú magyar hangversenyzenekar hangversenyein szerepelt.
A mostani évadban további hét hangversenyt ad még a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese az Operaházban. Győriványi Ráth György és Pinchas Steinberg mellett dobogóra áll még Pedro Halffter, Ötvös Gábor, Ion Marin és Lionel Bringuier.
Az Opera nagyra értékeli a gazdag hagyományú zenekarát, fontosnak tartja azonban, hogy az Operaházban és az Erkel Színházban időről időre más együttesek is lehetőséget kapjanak. Pénteken a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik az Erkel Wagner200 gálaestjén – a Wagner-év eseményeinek zárásaképpen. A hangversenyt Stefan Soltész vezényli, közreműködik Németh Judit és Kovácsházi István. Az esten Az istenek alkonyából és a Parsifalból hallhatók részletek, és felcsendül a ritkán játszott Columbus-nyitány is.
Az évfordulós események sorát november 22-én a Benjamin Britten születésének 100. évfordulója alkalmából Csányi János félig szcenírozott színrevitelében a Lukrécia meggyalázása című műve hangzik fel az Operában Hámori Máté vezényletével, Collatinus, római hadvezér szerepében Cser Krisztiánnal, a címszerepben Simon Krisztinával.