Az vagy, amit eszel! – a Greenpeace javaslata a világ élelmezési válságára

Ez a fordulat az agrárszektort is teljesen átformálta; előtérben a mennységi termelés, ami a növénytermesztésben a vegyszerek, az állattenyésztésben pedig az antibiotikumok és a mesterséges tápok minden eddiginél nagyobb mértékű felhasználásával jár. A következmény: az emberi szervezetbe káros bomlástermékek, „vegyszerkoktélok” jutnak – fontos tápértékek helyett. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy egyes növényvédő szerek rákot okozhatnak, károsan hatnak a hormonháztartásra, vagy hozzájárulnak olyan súlyos betegségek kialakulásához, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Főként azokra a gazdákra leselkednek ezek a veszélyek, akik folyamatos használják e szereket – áll a Greenpeace most nyilvánosságra hozott jelentésében.

Nemrég az exeteri egyetemen működő Greenpeace-kutatólaboratórium egyedülálló elemzése  világított rá a növényvédő szerek egészségügyi hatásaira. Eszerint egyértelmű, hogy az Európa-szerte használt vegyszerek alkalmazása és fogyasztása súlyos mértékben felelős azokért az egészségügyi problémákért, amelyek egyre növekvő számban jelentkeznek a gazdálkodók, az üvegházakban dolgozók és családjaik körében. Ráadásul egyes növényvédő szerek növelik a rák előfordulását. Ugyancsak nagy valószínűséggel állítható, hogy bizonyos peszticidek (például a szintetikus piretroidok) károsítják az immun- és a hormonrendszert, és az asztma kialakulásában is súlyosító tényezőként szerepelnek.

Az idegmérgeknek, mint amilyenek például a szervesfoszfát tartalmú peszticidek, a piretroidok vagy a neonikotinoidok, még nagyon alacsony koncentráció esetén is hosszan tartó káros egészségügyi hatásai lehetnek, mutat rá a tanulmány.

A zöldszervezet felfogása szerint a valóban fenntartható mezőgazdasági művelési mód a vegyszerek nélküli biogazdálkodás. Csak így lehetséges egyszerre egészséges táplálékot előállítani és kímélni a környezetet.

Rodics Katalin, a Greenpeace regionális agrárkampány-felelőse a mai sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: „Nincs más megoldás, mint mielőbb átállni az ökológiai gazdálkodásra. Ezáltal megvédhetjük gazdálkodók millióinak egészségét, és biztosíthatunk egészséges környezetet és táplálékot mindannyiunk számára.”

Az ökológiai gazdálkodás:

• a korszerű tudományt és az újításokat ötvözi a természet és a biológiai sokszínűség tiszteletével,

• egészséges gazdálkodást és egészséges élelmiszert biztosít,

• védi a talajt, a vizet és az éghajlatot,

• nem szennyezi a környezetet vegyszerekkel,

• nem használ géntechnológiával előállított haszonnövényeket,

• és felfogásának központjában a fogyasztók és a termelők állnak, nem pedig azok a nagyvállalatok, amelyek fennhatósága alá élelmiszereink jelenleg tartoznak.

Magyarországon, szerencsére, mind többen ismerik fel a biogazdálkodás fontosságát. Az utóbbi néhány évtizedben e területen érzékelhető előrelépés történt, így egyre népszerűbb a helyi termékek mozgalma, és számos településen napirendre tűzték az élelmiszer-önrendelkezést is. Hernádszentandráson például 2010-ben mintagazdaságot hoztak létre BioSzentandrás néven. A cél az, hogy ne csak némelyek kiváltsága legyen a bio, az ökológiailag ellenőrzött zöldség. A fóliasátrakat környezetbarát módon fűtik, 28-féle zöldséget és 27-fajta fűszernövényt termesztenek.

A Greenpeace azt kezdeményezi, hogy részesüljön nagyobb uniós támogatásban a biogazdálkodás Magyarországon és Európa-szerte.