A Bakony ma hétezer lakosú „fővárosát” már a Képes Krónika (1360) említi: 1060 decemberében Zircen halt meg I. András király, miután a testvéröccsével, a későbbi I. Bélával vívott hatalmi harcban súlyosan megsebesült. Az általa alapított tihanyi bencés monostorban ravatalozták fel, s ma is az altemplomban nyugszik.
Negyedik Árpád-házi királyunk emlékét szobor őrzi a zirci arborétumban, mely a legmagasabban (400 méter) fekvő országos jelentőségű gyűjteményes kert. Az angolkert típusú park méltó utódja III. Béla vadaskertjének, tervszerűen telepítették ide a világ különböző pontjairól a növényritkaságokat. Megismerhető itt mintegy száz különleges faegyed, köztük a 170 esztendős jurányi hárs és a gumis kérgű Amúr menti parásfa. A betelepített hetven tűlevelű faj között találhatók Magyarország legidősebb simafenyő-egyedei – némelyik hatalmas méretű. Az arborétumot átszelő Cuha patak kő- és fahídjai, különleges vízesései romantikus miliőt teremtenek.
Az első zirci ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította. Egészen a 15. századig nagy szerepet töltött be, de a történelem viharai elpusztították. Az újjászervezés az 1700-as években kezdődött. Az évszázad közepére épült meg a város jelképének számító kétorgonás barokk Bazilika minor. A szentély a barokk fafaragó művészet kimagasló műve, a főoltárképet az osztrák Maulbertsch Antal készítette. Zirc fejlődése akkor gyorsult fel, amikor 1814-ben I. Ferenc megerősítette az addig külföldi apátságoktól függő cisztercita rendet, és Zircet a hazai központtá fejlesztette. Járási székhely is lett a mezőváros, a lakosság száma gyorsan megkétszereződött.
Az apátság épülete is magasodott: a középrész hat emeletnyi magasságban lévő kilátóját Vörös toronynak nevezték el az odavezető márvány lépcsőkről. Magasából elénk tárul az egész város, messzire elláthatunk a Bakonyban.
A második világháború utáni bolsevik idők nem kedveztek a nagy számban németajkúak lakta „klerikális településnek”: 1950-ben a szerzetesrendet feloszlatták, az apátság épületét elkerítették, egy részében vájáriskola lett. Az újonnan érkező letelepedők a szénbányában kaptak munkát.
A rendszerváltozás előtt már 1984-ben nagyot dobbant a „Bakony szíve” (Zirc a nyelvészek szerint a szláv szív szóból származik), amikor ismét megkapta a városi rangot. Megindult a fejlődés, 1990-re újraszerveződtek a szerzetesrendek is. A ciszterci közösség magyarországi központja ma ismét Zirc, jelenleg 12 szerzetes él itt. A negyven évvel azelőtti likvidálás után nem volt könnyű az újrakezdés. Az apátság épületeit komplex módon felújították, és korszerű látogatóközpontot alakítottak ki.
Az épületegyüttes turisztikai vonzerejét növeli, hogy az apátsági könyvtár is látogatható. Az évszázadok során számos ősnyomtatványt (70), antikvát (300), ritkaságokat, 65 ezer kötetet gyűjtöttek itt össze. Európai hírű a berendezés, a Wilde Mihály helyi asztalos által bakonyi fákból készített intarziás bútorzat.
Az első emeleten található a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Hazánk első vidéki természetrajzi szakmúzeumának egyik legfrissebb különlegessége a 2006-ban Csajágon fellelt két monumentális mamutcsontváz.
A város és környéke már szép, kényelmes szállodákkal is felkészült az idegenforgalomra. A közeli Szarvaskúton a golfkedvelők és a wellneszt kereső ínyencek még válogathatnak is a négycsillagosok között.
