„A mintegy hét éve kezdődött kutatásaink azt bizonyítják, hogy a Balaton jege alatt mikroszkopikus lények élnek, és a tévhittel szemben, télen sem alszanak. A parányi organizmusok tél elején jelennek meg a tóban, és márciusra eltűnnek a vízből” – mondja dr. Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. A vizsgálatok gyakorlati jelentősége az, hogy a téli tavakban zajló folyamatok megismerésével megelőzhetővé váljék a halastavakban a hideg évszakban gyakran előforduló halpusztulás.

A téli Balaton nyüzsgő élővilágának megismeréséhez a magyar fejlesztésű digitális holografikus mikroszkópot (DHM) használták, amely automatikusan megkeresi a vízben található mikroszkopikus élőlényeket, majd az alakfelismerő programja meghatározza és megszámolja az egyedeket.

„A hagyományos mikroszkópokkal szemben a DHM ezerszeres térfogatban készít színes felvételeket digitális kamerával. Nem fénnyel világítjuk meg a digitális kamerával felvett hologramot, hanem szoftverrel szimulálva. A Balaton vízében élő mikroszervezeteket síkmetszetenként nagy sebességgel megjelenítjük egy képernyőn, így válik még pontosabbá és eredményesebbé a vizsgálódás. E képeket azonban az általunk alkotott szoftver rendszer teljesen automatikusan dolgozza fel, felismeri a különféle algatípusokat, megállapítja előfordulásuk sűrűségét” – mondja dr. Tőkés Szabolcs, az MTA SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) tudományos főmunkatársa.

A nem mindennapi tihanyi expedíció alatt a téli algák szervesanyag-termelését is tanulmányozták a kutatók, és arra az eddig nem ismert eredményre jutottak, hogy a parányi, egy-kétezred milliméteres „parányságú” algák rendkívül szerepet játszanak, mert télen ők termelik a tó szerves anyagainak több mint felét. A tavak téli kutatása rendkívüli kihívás Európában, mert a többnyire enyhébb telek miatt ritka az egybefüggő jégpáncél, amelyen keresztül biztonságosan megközelíthetők a mérési pontok.

A DHM fejlesztési munka az MTA SZTAKI, a MTA ÖK BLI, a Medirlab Műszaki Fejlesztő Kft. és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet konzorciumában, az NFÜ támogatásával valósult meg. A konzorcium által kifejlesztett automatizált térfogati mikroszkóp-rendszer alkalmas a vizek folyamatos monitorozására, ami nem csak ökológiai, hanem népegészségi szempontból is nagyon fontos, mert így megelőzhetőek az ivóvízzel terjedő tömeges fertőzések.