Balázs Péter: az uniós alapok addig működnek, amíg vannak nettó befizetők

Úgy vélte, a következő uniós költségvetési időszakban csökkenni fog a „belső periféria”, egyebek mellett a visegrádi országok esélye arra, hogy megtartsák kedvező helyzetüket a források elosztásakor, és nőni fog a centrumországok motiváltsága, hogy a saját problémáikat oldják meg.     

Balázs Péter úgy látja, rengeteg pénz elfolyik szükségtelen, fölösleges dolgokra, ami nem korrupció, csak rossz irányú pénzköltés. Ennek egyik oka, hogy Magyarország a többi 2004-ben csatlakozó tagállammal együtt felkészületlenül „csöppent bele a manna hullásába”, valamint az, hogy a szoros határidők miatt hirtelen kell sok pénzt elkölteni. Ebből könnyen sarjad ki a korrupció – jegyezte meg.         

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet nemrégiben publikált, az uniós források korrupciós kockázatairól szóló jelentéséből kiemelte: az uniós projektek túlárazottak, és korrupciós kockázatot jelent a nagyfokú központosítás.     

Nagy Gabriella, a TI Magyarország közpénzügyi programok vezetője kiemelte: a forrásbőség is korrupciós teret generál, akkora mértékű forráshoz jut Magyarország, amelyet nehéz hatékonyan és indokoltan elkölteni, ráadásul  a felhasználás gyorsasága került az első helyre a szempontok között.     

Az EU múlt héten publikált ország-jelentéséről szólva a TI szakértője elmondta: továbbra is alacsony a közbeszerzési verseny szintje Magyarországon, elterjedt a szerződések közvetlen odaítélése. Tavaly Magyarországon a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 13 százalék volt, szemben az Európai Gazdasági Térség (EGT) 4 százalékával – ismertette.     

Nagy Gabriella szerint gondot okozhat a jövőben az, hogy a háttérintézményeknek minisztériumokba olvasztásával egyetlen politikai vezetés alá kerülnek a kedvezményezettek és az ellenőrző szervek is.     

Weinhardt Attila, a Portfolio.hu pénzügyi hírportál szerkesztője úgy vélte, 2020 után a visszatérítendő források irányába terelődik az uniós támogatási rendszer. Az ésszerű, számlákkal jól alátámasztható fejlesztések szükségességét emeli ki az is, hogy a jelenlegi, 2014–20-i költségvetési ciklusban már évente kell elszámolni az uniónak – mondta. A szakértő szerint is az az egyik legnagyobb ellentmondás, hogy miként lehet a hatékonyságot a gyakorlatban érvényesíteni a jelenlegi felpörgetett forráskifizetési kormányzati kommunikáció mellett.