Az Ybl Miklós tervei alapján, 1869-ben, neoreneszánsz stílusban felépült sarokház a Pesti Hazai Takarékpénztár székházának készült, 1884-ben ráépített harmadik emeletén pedig Benedek Elek író lakott. Később ez a szép, historizáló palota évtizedeken át a Fővárosi Vízművek igazgatósági épületeként szolgált, ma pedig különféle cégek irodái és vendéglátó-ipari üzemegységek mellett itt működik az Ybl Palota Rendezvényközpont is, amely támogatás nélkül, magánvállalkozásként szeretne teret biztosítani mindazon művészeknek, akik alkotásaikon keresztül invitálják legbensőbb világukba a látogatókat. Így tehát ebben az együttesben kell keresni az új Ybl Galériát is.
A megfogalmazás nem véletlen: az Ybl Galériát ugyanis keresni kell, mégpedig a főkapun bejőve és a fedett belső udvaron áthaladva, a hátsó épületrész földszintjén – ezt viszont sehol, semmi sem jelzi. Lehet, hogy később másként lesz, de a kiállítás megnyitójának napján Ybl Galéria csak mint intézménynév létezik, a képek ténylegesen négy, más funkciót is betöltő helyiség falán, így a szivarszobában, a díszteremben, az Ybl Klub nevű rendezvényteremben és egy kis átkötő folyosórészen lettek elhelyezve. És ez nem szerencsés.
Egy kiállítóteremmel szemben más szakmai elvárások vannak, mint egy rendezvényteremmel szemben, amelynek falán egyébként képek függenek. A kiállításra hozott festmények jó megvilágítása olyan tényező, amit nem igazán pótolnak csillárok és falikarok, nem mindegy, hogy milyen távolságokból lehet nézni az anyagot, és még az sem mindegy, hogy a kiállított mű egy semleges háttérből lép-e elő, vagy egy faburkolatú falrész ad nekik kéretlen álkeretet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valamennyi fővárosi kiállítótermünk kiállja a szakmai követelmények próbáját, de sajnos, ez a megoldás sem ideális, márpedig a palota egyébiránt igényes környezetet nyújt. A szervezők szándéka, hogy egy-egy kiállítás megnyitója nem csupán szakmai, hanem igazi társasági esemény is legyen; ez a kissé esetleges vernisszázs még nem egészen volt az. Tehát van még min javítani, ha a hely szeretne a komolyan jegyzett kiállító helyek sorába kerülni.
Ami a szakmai programot illeti, az Ybl Galéria olyan kortárs művészeknek szeretne kiállítási lehetőséget nyújtani, akik a képzőművészet jellemzően nem progresszív útját járják, magas szakmai színvonalat képviselnek. Az alkotóka magyarművészeti élet ismert és méltán elismert alakjai.Balogh IstvánPéter februárban, márciusban Rainer Máté, áprilisban Müller Árpád, májusbanSebestyén János, júniusban pedigMagyar Gáborkap lehetőséget arra, hogy a közönség egy hónapon át gyönyörködhessen műveiben.
A kortárs históriák sorát, Balogh István Péter kiállítását február 6-án Jolsvai András író, a 168 óra főszerkesztő-helyettese nyitotta meg, aki azt alátámasztandó, hogy ezek a képek történeteket mesélnek el, mindjárt egy kis abszurd egyperces novellával rukkolt elő, az egyik kép személyes olvasataként.
De mindenkinek meglehet a maga története is, ahogy ezeket a kicsit pikareszk, sokszor groteszk, sokban filozofikus vagy játékos, sejtelmes festmény-sztorikat kifejti expresszív-szürrealista látványvilágukból.
Balogh István Péter 1950-ben született Budapesten. 1979-ben végezte el a Képzőművészeti Egyetemet, mestere Kokas Ignác volt. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének 1979-től,a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1995-től tagja. Önálló kiállításain kívül rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi művésztelepeken, csoportos kiállításokon. Alkotásai megtalálhatóak magángyűjteményekben és közintézményekben.
„…Hagyom magam festeni. Színbeli elképzelésem van, ez a kiindulópont. De hogy a képen pandúr lesz-e vagy betyár, még nem tudom. Egyszer csak kiszól valami a képből, azt igyekszem fülön csípni. Ha sikerül, megindul a párbeszéd közöttünk, és eljön a pillanat, amikor lélek költözik a festékbe. Ha ott tudom tartani, az olyan érzés, amit mással pótolni nem lehet. ”
A Vas megyei Velemérben dolgozó művész számtalan sikeres magyar kiállításon túl (Kongresszusi Központ, Magyar Állami Operaház, Keszthelyi Balaton Múzeum, Pécs – Ferenczy-terem, Sárvár – Nádasdy-vár stb.) és jó néhány külföldi bemutatkozás után (Ausztria, Szlovénia, Olaszország) most az Ybl Galéria látogatóit szeretné megnyerni művészetének.
A tárlatok hétfőtől szombatig, 12–18 óra között látogathatóak, a belépés ingyenes. Egyébként a kiállított tárgyak mindegyike a helyszínen meg is vásárolható.