Az „újszülöttet” üdvözölve Greg Dorey, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete utalt rá, hogy ő maga is történelemszakos hallgató volt az oxfordi egyetemen. Elmondta: hat és fél éves magyarországi tartózkodás után tisztában van azzal, hogy a magyarokat nemcsak hazájuk, hanem a tágabb világ történelme is érdekli. A BBC History Magazine-t azért alapították, hogy hitelesen, könnyen érthetően és és vonzó formában mutassa be a történelmet. Az olvasók megismerhetik belőle a legfrissebb kutatási eredményeket és szakmai vitákat, legyen szó akár az ókori Kínáról, az amerikai függetlenségi háborúról vagy éppen a berlini fal leomlásáról.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezetője elmondta: a lapot megjelentető könyvkiadó és a BBC szerződése
értelmében a BBC History magyar kiadás fele részt brit anyagokat vesz át, ad közre. A magazin kezdő példányszáma
30 ezer, ára öt híján nyolcszáz forint; az első számát bevezető, kóstolóáron adják 395 forintért. Országosan 3200
újságárusító helyen (Relay, Inmedio, független árusok), hipermarketekben és postákon kapható majd. A kiadó a
25–65 év közötti, felsőfokú végzettségűeknek, a történelem iránt érdeklődőknek szánja a magazint, és családi
olvasnivalóként is szeretné népszerűsíteni, elfogadtatni. Az elnök-vezérigazgató kiemete: a szerződési feltételek
között szerepel, hogy a tartalom nem kötődhet aktuális politikai ügyekhez. A szerkesztők magyar szemszögből érdekes publikációkat, képeket válogatnak a világtörténelmi témák mellé.
A főszerkesztő Papp Gábor, eredeti hivatását tekintve külpolitikai újságíró, a National Geographic magyar kiadásának volt főszerkesztője hangsúlyozta a magazinbemutató sajtóeseményen: a kiadványban a világ legkiválóbb szaktekintélyei írnak. Hangsúlyozta,hogy a magazin a BBC hagyományainak megfelelően különösen megbízható hírforrás. A magyar kiadást a legkíválóbb angol ebédhez hasonlította, az angol bélszínhez itt a körítést, a szószokat adják. Papp Gábor kiemelte, hogy az írások mindegyike tartalmaz új, eddig nem ismert megközelítési módot. Terjedelmét tekintve, a magazin fölér egy közepes nagyságú könyvvel, bőséges és tartalmas olvasmány. A kiadvány egyik szerkesztője a történész végzettségű Göbölyös N. László, negyedszázadon át az MTI külpolitikai újságírója, napilapok egykori munkatársa. A másik szerkesztő Litván Dániel, aki hosszú ideig az IPM Magazin főszerkesztő-helyetteseként dolgozott.
Kedvcsinálóként néhány írás a BBC History-ból. A Naptárlapok rovatból megtudhatjuk hogy 1961 áprilisában kezdődött az Eichmann-per; II. Károlyt 1661 áprilisában koronázták angol királlyá; 1986 áprilisában történt a csernobili atomerőmű-katasztrófa. A rövid anyagok között „Szovjet kémek a brit vizeken” és az „Ember a világűrben” című írásokat ajánlhatjuk. Hosszabb írásokat is tartalmaz az első, magyar nyelvű kiadás Thaiföldről, Jalta újraértelmezéséről, a második világháborús szovjet-brit kapcsolatokról, Gandhiról, Attiláról, aki a maga korában egyáltalán nem volt isten ostora, az első világháború történetéről, Isaac Newtonról, a „másodállású” tudósról, a koreai háborúról.
A májusi számban Toldi Miklósról, Mussolini hálószobatitkairól, a világ első (sumér) városáról, a vasútháborúkról
olvashatunk majd izgalmas cikkeket.

