Talán van, aki nem tudja, a latin „Pax vobiscum” magyarul azt jelenti, legyen béke veletek. Nincs „Paks vobiscum Orbán Viktorral” – ezt a szójátékot választotta beszámolója címéül a konzervatív bécsi Die Presse a paksi bővítés elleni osztrák kereset kapcsán. A lap megállapítja: az, hogy az osztrák kormány az Európai Bírósághoz fordul, beárnyékolja a magyar miniszterelnök közelgő, január 30-ra tervezett ausztriai látogatását.
Az Orbán-vizit – írja a Die Presse – eredetileg a két közép-európai szomszéd közötti egyezéseket lett volna hivatott kidomborítani, így egyebek közt azt, hogy Ausztria és Magyarország fellép az illegális bevándorlás ellen, illetve hasonlóan képzeli el az unió jövőjét. A látogatás előkészületeit azonban „nem kíséri jó csillagzat”, mert az új osztrák kormánykoalíció tudatosan szembe megy Magyarország gazdasági érdekeivel.
A bécsi lap ismerteti Jávor Benedeknek, a Zöldek európai parlamenti képviselőjének a nyilatkozatát, aki szerint az atomenergia nem versenyképes, és az atomerőművek építése súlyos piactorzítással jár.
A Die Presse kitér arra: nem csak a paksi ügy okoz vitát Bécs és Budapest között, hanem az is, hogy az osztrák kormány az Ausztriában munkát vállaló, de nem osztrák, hanem más uniós állam polgárainak a gyermekei után, ha azok nem Ausztriában élnek, nem az osztrákoknak járó családi pótlékot fizetné, hanem egy annál alacsonyabb összeget. Azt, ami a gyermek tartózkodási helye, alapértelmezés szerint szülőhazája megélhetési költségeihez igazodik. Ennek alapján mintegy 130 ezer gyerek után csökkentenék a folyósított családi pótlékot. Az osztrák szociális és munkaügyi minisztérium adatai szerint tavaly kereken 426 ezer olyan embert foglalkoztattak Ausztriában, aki más uniós ország polgára. Nagyjából ötödük – több mint 86 ezer – magyar volt.
Visszatérve a paksi bővítés elleni osztrák jogi fellépésre: az osztrák közmédia, az ORF erről szóló beszámolói azt emelik ki, hogy Elisabeth Köstinger néppárti környezetvédelmi miniszter szerint rossz üzenet az, ha a brüsszeli Európai Bizottság habozás nélkül nyugtázza az atomerőmű-építés állami támogatását. A miniszter szerint a kereset benyújtásáról hozott döntést hosszas, alapos elemző munka előzte meg, és a bécsi kormánynak meggyőződése, hogy elegendő jogi érve van a fellépéshez.
Az osztrák közmédia beszámol arról is, hogy olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a Greenpeace és a Global 2000, üdvözölték a bécsi kormányzat keresetbenyújtását. A bécsi Kurier cikke szintén alapvetően az osztrák kormány döntését alátámasztó, azt helyeslő megszólalásokat ismerteti.
A Der Standard című liberális bécsi lap ugyanakkor „Sok taps, kevés esély” című kommentárban foglalkozik a fejleménnyel. Eszerint Ausztria jogi álláspontja egész erősen megalapozott, a politikai pozíciója azonban annál gyengébb. Ausztria – írja a Der Standard – nem az egyetlen olyan EU-állam, amelyik lemondott az atomenergiáról, abban viszont egyedül áll, hogy az atomenergia felhasználása elleni, egész Európára kiterjedő harcát központi nemzeti érdekének tekinti.
A lap szerint az Európai Bíróság előtti perben kevés a győzelmi esélye Ausztriának, és az eljárás megindítását mindenekelőtt belpolitikai szempontok motiválták: az atomerőművek elleni jogi lépések nagy népszerűségnek örvendenek az országban. Ez – jegyzi meg a Der Standard – nem teszi illegitimmé Bécs küzdelmét, viszont Ausztria morális pozícióját erősítené, ha egyébként nem hanyagolná el annyira a saját klímapolitikai teendőit.
Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál a perről szóló bejelentés tárgyszerű ismertetéséhez nem fűz további kommentárt, de megjegyzi, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a hasonlóan bonyolult korábbi ügyek többségében az Európai Bizottság – tehát a paksi bővítést jóváhagyó uniós intézmény – álláspontját fogadta el.
Egy másik uniós hírportál, az EUOBserver röviden hírt ad arról, hogy a magyar ügyészség – az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak az indítványára – nyomozást rendelt el az „Elios” cég ügyében, azzal a gyanúval, hogy közvilágítási beruházások megvalósítása során visszaélések történhettek uniós támogatásokkal. Miután a vállalathoz köthető Tiborcz István, a miniszterelnök veje, az EUObserver az Orbán-család érintettségéről ír az Elios-ügy kapcsán.