A légszennyezettségi mérések az 1970-es évek óta nem mutattak olyan kiváló eredményeket az osztrák fővárosban, mint 2016-ban. A környezetszennyezés révén kialakuló füstködös napok száma az Európai Unió szabályozása szerint ugyanis nem haladhatná meg az évi 35 napot, valamint a szennyezettség napi átlagértéke az 50 µg/m3-t. A tavalyi mérési eredmények szerint Bécs nemcsak megfelelt ezen uniós elvárásoknak, de ráadásul 13%-kal sikerült javítania a 2015. évi átlagán, amely már maga is kedvező rekordév volt ebből a szempontból. Így tavaly csupán 14 olyan nap volt Bécsben, amikor túl magas légszennyezettséget mértek a városon belül.
„Az utóbbi években nagyon sokat tettünk azért, hogy elkerüljük a környezetszennyezés okozta magas szállópor-koncentrációt. Jelenleg már a harmadik, minden okozóra kiterjedő városi intézkedési csomag van érvényben“ – jelentette ki Ulli Sima, a környezetvédelemért felelős városi tanácsnok.
Mi okozhatja Bécsben a szmogot? Javarészt a közlekedés, az építkezések és a távfűtési hálózatba be nem kötött épületek fűtése. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy a Bécsi Műszaki Egyetem mérései szerint a szállópor 60%-a nem is a városban, hanem máshol keletkezik, és a szél hordja be Bécs utcáira. A város környezetvédelmi intézkedései között szerepel a többi között az új, alacsony kibocsájtású tömegközlekedési eszközök üzembe helyezése, a környezetbarát építkezések támogatása, a lakóházak hőszigetelésének korszerűsítése, valamint a távhőrendszer folyamatos bővítése.