A Tudomány Világkonferenciáján (World Conference on Science, 1999) határoztak úgy a szervezők, hogy kétévente Budapesten tartják meg a tudomány világfórumát; 2001-ben az UNESCO november 10-ét a “tudomány világnapjának” nevezte ki, ami attól kezdve a tudomány és a tudósok ünnepévé vált, és a tudomány világfórumának időpontját is ahhoz a naphoz igazítva határozzák meg. A múlt évek budapesti fórumai változatos témákkal várták a világ tudósait: „Tudomány és társadalom” (Knowledge and Society, 2003), „Tudomány, etika és felelősség” (Knowledge, Ethics and Responsibility, 2005), „Beruházás a tudásba: Beruházás a jövőbe” (Investing in Knowledge: Investing in the Future 2007) és „Tudomány és jövő” (Knowledge and Future, 2009). Az idén a fórum központi témája: „A tudomány változó területe” (The Changing Landscape of Science).

A 2003. évi XCIII. törvényben a magyar törvényhozás „november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a magyar tudomány ünnepévé nyilvánítja.” A magyar tudomány ünnepének idei rendezvénysorozatát november 3–30. között rendezik meg az egész országban. (Forrás: mta.hu)

A ma megjelent bélyegkép főmotívuma a tudomány világfórumának logója, melynek része az esemény angol elnevezése: „WORLD SCIENCE FORUM BUDAPEST”, a háttérben a rendezvénynek otthont adó Magyar Tudományos Akadémia épülete. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékot egy földgömb sziluettje, az alkalmi bélyegzőt pedig a Magyar Tudományos Akadémia épületének stilizált rajza díszíti. Widerkomm Ervin tervezőművész alkotását a Állami Nyomda sokszorosította ofszet eljárással.

 

Tudomány a gazdaságban és a társadalomban

– a magyar tudomány ünnepe

 

(Ma, 1931-kor) Pálinkás József, az MTA elnöke ünnepi köszöntőjével Miskolcon megkezdődött a magyar tudomány Ünnepe rendezvénysorozata. A tudományos eseményfolyam vidéki és budapesti programjain az érdeklődők megismerhetik a különböző diszciplínák kiválóságainak, a tudomány iránt elkötelezett és a nemzet problémáira fogékony kutatóinak korunk legégetőbb kérdéseire adott válaszait.

 

„A tudomány ma az egyik leghitelesebb igazodási pont, a jövőbe vetett bizalom legfőbb biztosítéka. Ezért nyilvánvalóvá kell tenni meghatározó szerepét és felelősségét a társadalom boldogulásában és a gazdaság sikerességében. Fel kell hívni a figyelmet a magyar tudomány, a hazai kutatások jelentőségére, eredményeire, tapasztalható és várható társadalmi hatásaira, a kiváló magyar kutatók értékteremtő, kultúrát formáló munkájára” – mondta a Miskolci Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában tartott beszédében az Akadémia elnöke. Mint arra az akadémikusokból, professzorokból, a város vezetőiből, valamint egyetemi hallgatókból álló közönség figyelmét felhívta, a tudományágak együttműködése, összekapcsolódása eredményeképpen születhetnek meg a lehető legjobb válaszok korunk nehézségeire – azonban csak a tudomány, a társadalom, a politika és a gazdaság valódi összefogása révén. A 2011. évi magyar tudomány ünnepe vezértémájára és címére – „Összhang: Tudomány a gazdaságban és a társadalomban” – utalva Pálinkás József kiemelten fontosnak nevezte az egyes tudományterületek, tudományos műhelyek és kutatások közti összhangot. „A multi- és interdiszciplinaritás ennek az összhangnak a lényege: közös, mindenkit érintő célokért és megoldásokért kell együtt munkálkodni, többféle szemléletnek és megközelítésmódnak teret engedve – hangsúlyozta, egyúttal a gazdaság és társadalom sokszor eltérőnek tűnő érdekei közötti összhang megteremtését is sürgette. – A közjó és a sikeresség szolgálatában a tudomány képes a két terület összehangolására.”

Az ünnepi megnyitót követően Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora köszöntötte az ünnepségen megjelenteket. A tudománynak a város, illetve a régió életében betöltött szerepét méltatták, majd Pálinkás József és más akadémikusok az MTÜ hagyományaihoz híven tudományos elismeréseket adtak át az arra érdemeseknek.

Az MTÜ 2011 nyitó előadását Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének igazgatója tartotta „A népesség változó etnikai arculata – Észak-Magyarországon a XX. században” címmel, amelyben a sok tekintetben hátrányos helyzetű észak-magyarországi régióban lezajlott etnikai változásokat mutatta be.

Az akadémikus szemléltető térképek, táblázatok és grafikonok segítségével több évszázadra visszamenőleg követte nyomon Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye etnikai, demográfiai változásait, különös tekintettel a térséget sújtó történelmi események hatásaira. A török háborúk utáni elnéptelenedést később spontán vagy szervezett nemzetiségi betelepítések követték, s csak 1945 után gyorsult fel a régióban élő nemzeti kisebbségek elmagyarosodása. A XX. század a faluból a városba irányuló migrációval, az elöregedéssel, valamint a munkanélküliséggel égető problémákat örökített a XXI. századra. Kocsis Károly az Észak-Magyarországon várható etnikai folyamatokról szólva kiemelte a nemzeti kisebbségek anyanyelvi elmagyarosodását, illetve a cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedését. Mint elmondta, ez utóbbi különösen a halmozottan hátrányos helyzetű területeken, a Csereháton, Abaúji-Hegyalján, a Taktaközben, a Heves–Borsodi-dombságon, valamint a Kelet-Cserháton lesz érezhető, míg a hegyvidéken és az urbanizált, kedvezőbb életkörülményeket kínáló, magasabb lakáspiaci státusú, idegenforgalmilag vonzó területeken, például az M3-as autópálya és a 2-es főút övezetében kevésbé.