Ötvenharmadik alkalommal rendezik meg a Judo Európa-bajnokságot. A Papp László Budapest Sportarénában ezúttal negyvenhárom ország ötszáz női és férfiversenyzője összesen tizennégy kategóriában méri össze tudását. A programot a Magyar Judo Múzeum a sportág hazai történetét és legszebb eredményeit bemutató tárlata teszi még színesebbé. Magyarország a zárónapon, április 28-án adja át a stafétabotot Franciaországnak, a 2014. évi Judo Európa-bajnokság szervezőjének.
Jigoro Kano (1860–1938) többdanos judomester 1882-ben alkotta meg a judóként (magyarul cselgáncs) ismert küzdősportot. Felismerte, hogy a régi japán szamurájok szellemében nem lehet tovább élni a modern Japánban, de kellenek olyan sportok, amelyekkel a gyerekek veszély nélkül kipróbálhatják erejüket és nagyon kemény fegyelemre nevelhetők. Japánban a judo sok száz éves múltra visszatekintő harci művészet volt. A régi szamurájok teljes harctechnikai anyagát tartalmazta, a dobásoktól a kardkezelési eljárásokig, és mindenre kiképezte a harcosokat. Amikor megalkotta rendszerét, amit „judo”-nak nevezett el, elhagyta belőle a testi épségre veszélyes technikákat, és sportolásra alkalmassá tette, így adta azt át a gyerekeknek és felnőtteknek. Az sportág jellemzője a test–test elleni harc, az ellenfél földre dobása, gáncsolása, földre leszorítása, karjának feszítése, illetve az ellenfél ártalmatlanná tétele fojtó fogással. A judo 1964 óta olimpiai sportág. (Forrás: eurojudo2013.hu, telesport.hu)
Néhány éve a Magyar Posta a hazai gyógyfürdőket bemutató forgalmi bélyegsorozat kiadásába kezdett. A 310 forint össznévértékű sorozat címletei az idén százéves Széchenyi Gyógyfürdő jellegzetes külső és belső részleteit ábrázolják. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáját szintén a fürdőhöz kapcsolódó kompozíció díszíti. A bélyegújdonságok Hajdú József fotóinak felhasználásával, Svindt Ferenc grafikusművész tervei szerint készültek a Pénzjegynyomdában. Megvásárolhatók április 2-tól a Filapostán és országszerte a nagyobb postákon, és megrendelhetők a Posta internetes áruházából is.
A fürdő vízellátásáról az 1938-ban átadott II. számú Szent István-kút gondoskodik. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz fluorid- és metaborsav-tartalma is figyelmet érdemel. Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és tetemes mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz. Forrás: szechenyifurdo.hu
Az Egészségturizmus – Gyógyfürdők c. forgalmi bélyegsorozat eddig megjelent címletei: 2011-ben a Szent Lukács és a Szent Gellért Gyógyfürdő, 2012-ben a Király és a Rudas Gyógyfürdő.
Évről évre visszatérő hagyománya a Magyar Postának, hogy az itthon honos állatfajokat, állatfajtákat mutat be bélyegújdonságain. Ezúttal a védett ragadozó és rovarevő emlősök közül a hermelin, a törpecickány, a közönséges hiúz és a közönséges denevér látható a bélyegsorozat címletein; a sorszámozott bélyegblokk képe a keleti sün. A miniatűr műalkotások Valaczkai Erzsébet Csergezán-díjas grafikus-festőművész alkotásainak felhasználásával, Weisenburger István tervei alapján készültek a Pénzjegynyomdában. A bélyegújdonságok április 9-én jelennek meg a Filapostán és az ország nagyobb postáin; a posta honlapján keresztül is megvásárolhatók.
Hermelin (Mustela erminea) • A karcsú és nyúlánk állat a nedves élőhelyeket kedveli, a zárt erdőségeket kerüli. Elsősorban kisebb rágcsálókat, madarakat fogyaszt. Technikás, ügyes vadász. Téli vedlésekor fekete farokhegyét leszámítva hófehér színt ölt. Nyáron a háta gesztenyebarna, hasa és melle fehér, farka hegye fekete.
Törpecickány (Sorex minutus) • Száraz, dús növényzetű, sűrű bozótos területek lakója, a zárt erdőket kerüli. Kisebb állatokat zsákmányol. Télen aktív idejének mintegy felét a gyepszint felett tölti, ezért könnyen eshet baglyok áldozatául. Évente többször, egyszerre 4-7 kölyköt ellik.
Közönséges hiúz (Lynx lynx) • A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedveli. Pettyes bundája és sajátságos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt. Hallása, tapintása fejlett. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, akár 3-4 m-es ugrással támadja meg áldozatát.
Közönséges denevér (Myotis myotis) • A Magyarországon gyakori faj éjjel aktív, társas lény. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket, és szívesen él lakott területen is. Barlangokban telel át. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket magas frekvenciájú, echolokációs hangok segítségével fog meg. Akár húsz évig is élhet.
Keleti sün (Erinaceus roumanicus) • Dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben, cserjésekben, települések környékén él, akár belvárosi parkokban is megtalálható. Éjszakai életmódot folytat. Éles fogaival nemcsak a földigilisztákat, hanem egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. A fekete-fehér, gyűrűs tüskék csak kis idővel a születés után keményednek meg. Mellét fehér bunda borítja. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni. Téli álmot alszik. A nőstény évente kétszer fial. A tízéves kort is elérheti. Forrás: hu.wikipedia.or
g