Kelet-Európából elszármazott két, amerikai egyetemi oktató szerint három tényező is amellett szól, hogy az EU aligha függeszti fel Lengyelország tagságát – olvasható a The Washington Postban. Nemzetközi szervezeteknél az ilyesmi eleve csak ritkán fordul elő, a két szakértő a II. világháború óta csak 95 ilyen esetet talált.

Ám lengyel ügyben mindenképpen ellene hat, hogy egyhangú döntés kellene hozzá az Európai Tanácsban, és Magyarország egymaga képes megtorpedózni a határozatot. Azonkívül nincs rá példa, az unió Magyarország esetében sem alkalmazta. Így Varsó is számíthat arra, hogy Brüsszel nem fog lépni. Végül pedig sokba kerül, ha egy tagállam nem gyakorolhatja a tagsággal járó jogait – ez vonatkozik magára a szervezetre is.

Az unió jelenleg kemény időket él át, ezért különösen fontos, hogy tagjai együttműködjenek egymással. De mindezen felül még az is elképzelhető, hogy a lengyelek változtatnak politikájukon, ehhez a minap elhatározott vizsgálat megadhatja a kellő lökést. Kérdés, mondhatja-e az EU, hogy továbbra is elkötelezett a demokrácia iránt, ha nem sikerül jobb belátásra bírnia Kaczynskit?

Ugyancsak a The Washington Post írja: Merkelnek igaza van, amikor befogadja a menekülteket. A Valutaalap, a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi szervezeteként azon a véleményen van, hogy a korábbi tapasztalatok alapján főként a németek, svédek és osztrákok számára rövid és hosszú távon egyaránt előnyökkel jár, nyitva tartják a kapukat a bevándorlók előtt. Ilyen pl. hogy ahol letelepednek a migránsok, ott a helyiek szerepet kaphatnak ellátásukban.

Vannak kockázatok is, pl. a hazai lakosság bérét és foglalkoztatását tekintve, ám ezeket a kedvezőtlen következményeket jó politikával ki lehet küszöbölni. Továbbá: Németországban a munkaerőhelyzet is azt indokolja, hogy igenis adjanak menedéket a rászorulóknak, nem mellesleg ezt szorgalmazzák az olyan nagyvállalatok is, mint a Daimler-Mercedes.

A Nemzetközi Valutaalap úgy látja, hogy a menekültek lényegesen lendíthetnek a gazdaságon, csak fel kell számolni az alkalmazásuk útjában álló akadályokat. Ha ez sikerül, akkor az megerősíti Németország vezető helyét Európában. Ugyanakkor nagy lehetőséget szalaszthatnak el azok az államok, amelyeknek a lakossága szintén öregszik, mégis leeresztik a sorompót – hangsúlyozza az elemzés.

Úgy tűnik föl, hogy az események elsodorják Merkel menekültpolitikáját, odahaza és Európában is – áll a The Economistban. A kancellár kénytelen hátat fordítani a menekültek iránt tanúsított nagyvonalúságnak. Az emberek ugyanis egyre jönnek, és a hullám csak erősödni fog a tavasz beköszöntével. Nem segített a kvótadöntés sem, mert sok tagállam nem kért belőle, meg a legtöbb helyre a migránsok sem akartak menni.

A német beilleszkedési törekvéseknek azután betett a szilveszteri kölni incidens. Az is kiderült, hogy a német gazdaságnak leginkább magasan képzett munkásokra van szüksége, de ilyen kevés van az érkező tömegben. Merkel versenyt fut az idővel, saját pártszövetségében mind többen szegülnek vele szembe. Nem valószínű persze, hogy lezárja a határokat, mert ragaszkodik Schengenhez.

Eredetileg Berlin lelkesítő példát kínált az olyan vezetők kisstílű idegengyűlöletével szemben, mint Orbán Viktor. Ma a magyar politikus úgy érzi, hogy igaza van és a német kormányfő egyre jobban elszigetelődik. Németország igyekszik vezetni Európát, ám mások nem akarják követni. Merkel becsületére legyen mondva, hogy életben akarja tartani az európai tervet. Ám senki sem hiszi, hogy sikerül megoldást találnia a menekültkérdésre, még mielőtt az áradat újból rázúdul a földrészre.

Súlyos megállapítást idéz a Die Welt: a müncheni biztonsági konferencia vezetője szerint a hidegháború vége óta nem volt olyan veszélyes a helyzet a világban, mint éppen napjainkban. Wolfgang Ischinger úgy látja, hogy a nemzetközi közösség súlyos hibát követett el, amikor erkölcsi igaza birtokában követelte a szír elnök távozását, csak éppen nem dolgozott ki hozzá stratégiát.

Így most nincs más választása, mint hogy Putyinnal együtt próbáljon meg véget vetni a gyilkosságoknak és egy másik kormányt hatalomra segíteni. Mert azt az oroszok is rég belátták, hogy az elnököt nem lehet megtartani, csak éppen Moszkva szeretné a damaszkuszi vezető távozása után is megőrizni a befolyását. A szakértő, aki Joschka Fischert államtitkárként szolgálta, egyetért azzal, hogy a Nyugatnak katonai erővel be kell avatkozni a Szíriában, mert máskülönben sosem lesz vége az öldöklésnek és a menekültáradatnak. Arról nem beszélve, hogy az ország romokban van.

Ischinger úgy ítéli meg: az unió bűnös módon tétlenkedett, és nem ragadta magához a kezdeményezést a szír válság diplomáciai rendezése végett, miközben a migránsáradat leginkább az EU-t sújtja, az ő biztonságát érinti.

Magyarország elégedetten figyeli az osztrák menekültpolitikában zajló fordulatot, ám Budapest szerint még tovább kellene menni a szigorításban – írja az osztrák Die Presse. Szijjártó Péter úgy reagált, hogy jobb későn, mint soha, amikor megtudta, hogy Ausztria korlátozni kívánja a befogadandó menedékkérők számát. Mint mondta, ez is azt mutatja, hogy csakis a magyar út a járható. Bennfentesek szerint magyar kormánykörökben terjed a „Hát nem megmondtuk előre?!”-érzés. Vagy miként Orbán Viktor fogalmazott: „Na, ugye!?”, ami persze eredetileg arra vonatkozott, hogy a magyar futballválogatott bejutott az EB-döntőbe. Viszont azóta kommentárok egyre ismételgetik, ha úgy tűnik föl, hogy a kormányfőnek valamiben igaza van.

Kovács Zoltán szóvivő ezzel együtt úgy látja, hogy az osztrákoknak nem csillapítaniuk, hanem teljesen le kellene állítaniuk a menekülthullámot. Ahhoz pedig a macedón határon kellene kiépíteni a védelmi vonalat. Persze, lehet, hogy a magyar bírálat nem is Ausztriának, hanem Németországnak szól, de csak közvetve, mert az politikailag sokba kerülne, ha Budapest egyenesen Merkelt támadná. Ezt a „lányomnak mondom, hogy a menyem értsen belőle”-szándékot egy névtelenül nyilatkozó magyar diplomata meg is erősíti a cikkben.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!