Magyarország az ellentmondásos reklámadó emelésének javaslatával tovább szorítja a hurkot az RTL Klub nyaka körül – jelenti a Bloomberg. A tervezett 50%-os kategóriába kizárólag az ország legnézettebb televíziója tartozik, miközben az saját számításai szerint már idáig is az egész ágazatra kivetett teher 4/5-ét állta. A Bertelsmann-csoport tagja a múlt hónapban panasszal fordult a brüsszeli Bizottsághoz, mondván: az adó diszkriminatív.

A luxemburgi cégközpont szóvivője most úgy nyilatkozott, hogy ha valóban még magasabb lesz a mérték, akkor az megerősíti, hogy az egész törvényt az RTL ellen találták ki. A hírügynökség idézi az RTL vezérigazgatóját, aki a múlt héten kijelentette, hogy egy ilyen brutális támadás láttán el kell gondolkodni azon, vajon a hatalom nem kiszekálni akarja-e a céget az országból.

A Die Welt némileg módosított formában újra közölte azt az interjút, amelyben budapesti látogatása után néhány nappal a német külügyi államminiszter azt sürgeti, hogy az EU világosan mondja meg: mi a baja a magyar szeszélyekkel. Michael Roth aggódik a magyar jogállamiság állapota miatt…

A német külügyi vezető hangoztatta: a szervezeten belül új politikai mechanizmust kell kialakítani az értékek megtartatására, ideértve az egyéni szabadságjogokat, a korrupció leküzdését, a sajtó, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez ügyben egyébként nem csak Magyarországon lát tennivalót. Továbbra is azt reméli, hogy decemberben megszületik a vonatkozó határozat, de addig még egy-két tagállamot meg kell győzni a koppenhágai mechanizmus szükségességéről…

Roth államminiszter nagy nyugtalansággal figyeli, hogy Orbán Viktor kétségbe vonja a liberális demokráciát. Az ugyanis nem korlátozódik arra, hogy 4–5 évenként az urnáknál kikérik a polgárok véleményét. Alapja az, hogy a szabad emberek korlátozás nélkül kibontakoztathatják képességeiket. Hogy azután Magyarország miért zárkózik fel az oroszok mögé, arról Rothnak fogalma nincsen… Úgy gondolja, hogy az alapértékek, a demokrácia kapcsán az uniónak bátran és nyíltan kellene fellépnie. Magyarországon belül pedig megbékélésre, nem pedig további megosztottságra van szükség. Egy hatalomnak nem esik le a gyűrű az ujjáról, ha közeledik a gyenge ellenzékhez, és több jogot ad neki.

A Die Zeit című tekintélyes német hetilap rámutat: a berlini diplomácia vezetője az európai értékek megtartására figyelmeztette berlini találkozóján Szijjártó Pétert. Mint mondta, nem szabad semmi kétségnek felvetődnie az ügyben, hogy valamennyi tagállam kötelezőnek érzi magára nézve a jogállami normákat és a polgári szabadságjogokat. Mert ha a földrész hatékonyan és hitelesen akar fellépni a szomszédságában lejátszódó viszályok ellen, akkor ehhez szilárd alapok kellenek az együttműködésben, példát kell mutatni mások számára a demokráciából, az alapértékekből és a jogállamiságból…

Az Osztrák Gazdasági Kamara attól tart, hogy újabb méltánytalanság éri a Magyarországon működő külföldi cégeket, mert a kormány most éppen azon van, hogy a költségvetés kipofozására az élelmiszerlánc-ellenőrzési díjon keresztül sarcolja meg nagy hálózatokat – írja az osztrák Der Standard. Az érintett cégeknek a tervezett bevétel 85 százalékát kell állniuk, miközben piaci részesedésük csupán 50 %. Az ok az, hogy az adót a forgalom alapján rónák ki, ám a magyar riválisok franchise-rendszerben működnek és eredményüket nem adják össze. Ily módon sokuknak nem is kellene fizetnie. A díj egyébként a forgalom 6 %-ával lenne egyenlő, és a hatalom átszámítva 100 millió eurót remél tőle, amiből kétszámjegyű összeg jutna az osztrák érdekeltségekre. A WKÖ most vizsgálja, hogy miként léphet fel Brüsszelben az elképzeléssel szemben, mert úgy ítéli meg, hogy itt diszkriminációról van szó, és az átalány valójában adónak felel meg. Arról nem beszélve, hogy ez esetben Magyarország csupán új formában vezeti be azt a kiskereskedelmi különadót, amelyet az idén februárban az Európai Bíróság megtiltott.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!