Az Európai Tanács június 22–23-i következtetései szerint a legutóbbi számítógépes támadások újból rávilágítottak arra, hogy a terrorizmus, a gyűlölet és az erőszakos szélsőségesség elleni eredményes küzdelemhez növelni kell tenni az uniós szintű közös erőfeszítéseket.
Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság ma közzétette a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló nyolcadik eredményjelentést, amelyben felszólít az uniós polgárok biztonságának növelését szolgáló munka felgyorsítására. A Bizottság ma felvázolta a radikalizálódás, a terrorizmus és a bűnözés, illetve finanszírozásuk, valamint a kiberfenyegetés elleni küzdelem uniós szinten sürgető intézkedéseket. (Az eredményjelentésről szóló közlemény itt olvasható.)
A Bizottság a mai napon eleget tesz annak a kötelezettségvállalásának is, hogy gondoskodik a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló uniós információs rendszerek interoperabilitásáról, és orvosolja azok meglévő hiányosságait. A Bizottság első lépésben javaslatot tesz a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) megbízatásának megerősítésére, felhatalmazva a szervezetet, hogy kidolgozza és kiépítse az uniós információs rendszerek interoperábilissé tételére szolgáló technikai megoldásokat.
A Bizottság javaslatot tesz az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) továbbfejlesztésére avégett, hogy a tagállamok az eddiginél hatékonyabban kicserélhessék a nem uniós polgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartásokat. (Az uniós információs rendszerek interoperabilitásáról szóló közlemény itt olvasható.)
- Nyolcadik eredményjelentés a biztonsági unió megvalósításáról
- Tájékoztató: Biztonsági Unió – védelmet nyújtó Európa
- Tájékoztató a biztonsági unió jelenlegi állásáról
- Tájékoztató az uniós információs rendszerekről
- Tájékoztató az információs rendszerek interoperabilitásáról
Antimikrobiális rezisztencia – új bizottsági cselekvési terv
Az Európai Bizottság ma új cselekvési tervet fogadott el az egyre nagyobb veszéllyel járó antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdésére, amely évi 25 000 halálesetet és 1,5 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoz az EU-ban. A 75 fellépést előirányzó cselekvési terv olyan egységes egészségügyi megközelítésre támaszkodik, amely egyszerre foglalkozik az emberek és az állatok ellenálló képességével. A ma előterjesztett ambiciózus menetrend azokra a legfontosabb területekre összpontosít, amelyek az uniós országok számára a legnagyobb hozzáadott értékek. Az antimikrobiális szerek emberekben és állatokban való körültekintő alkalmazásának előmozdításával, a felügyelet megerősítésével, az adatgyűjtés javításával és a kutatás fellendítésével az a cél, hogy az EU a bevált módszereket meghatározó, az AMR-rel kapcsolatos globális menetrendet alakító térséggé váljék.
A Bizottság a tervvel együtt elfogadta az első elkészítendő dokumentumot is: az antimikrobiális szereknek körültekintő alkalmazására vonatkozó uniós iránymutatásokat a humángyógyászatban. Ezek valamennyi szereplővel foglalkoznak: orvosokkal, ápolókkal, gyógyszerészekkel, kórházi tisztviselőkkel és minden más olyan szereplővel, akik érintettek az antimikrobiális szerek alkalmazásában. Kiegészítik a fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, adott esetben nemzeti szinten már meglévő iránymutatásokat. (A teljes közlemény itt olvasható, az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó új uniós cselekvési terv pedig itt található).
Bővebben az új cselekvési tervről
Az új cselekvési terv összefoglalója
Az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazására vonatkozó iránymutatások
Bővebben az antimikrobiális rezisztenciáról
Az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos kutatás
Új páneurópai magánnyugdíj-termék a nyugdíjcélú megtakarítások megkönnyítéséhez
Az Európai Bizottság új nyugdíjtermék-típus kidolgozására irányuló terveinek köszönhetően hamarosan az eddiginél szélesebb kínálat áll az európai fogyasztók rendelkezésére nyugdíjcélú megtakarításaikhoz.
A ma előterjesztett javaslat olyan eszközöket biztosítana a nyugdíjszolgáltatók számára, amelyek által a jövőben Európa-szerte egy egyszerű és újszerű magánnyugdíj-terméket kínálhatnak. Ezen új típusú önkéntes magánnyugdíj-termék kialakításának a célja, hogy bővítse a megtakarítók számára elérhető lehetőségek választékát, és versenyképesebb termékeket nyújtson számukra. A 25–59 év közötti európaiaknak jelenleg mindössze 27%-a döntött a magánnyugdíj-előtakarékosság mellett. A páneurópai magánnyugdíj-termék (PEPP) hozzájárulna ahhoz, hogy e hatalmas potenciált kiaknázzuk, és fellendítsük a gazdaságba irányuló beruházásokat.
A PEPP-ek az értékesítési helyüktől függetlenül Unió-szerte ugyanazon egységes jellemzőkkel rendelkeznek majd, és a szolgáltatók széles köre – például biztosítók, bankok, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, befektetési vállalkozások és eszközkezelők – által kínálhatók. Kiegészítik majd a létező állami, foglalkoztatói és nemzeti magánnyugellátást, azonban nem jelentik a nemzeti magánnyugdíjrendszerek felváltását vagy harmonizálását.
A Bizottság továbbá azt is javasolja, hogy a tagállamok e termékekre a hasonló nemzeti nyugdíj-termékekre is alkalmazott adóügyi elbánást biztosítsák, hogy megadják a kezdeti ösztönzést a páneurópai magánnyugdíj-termék számára. Az új termékek végső soron segíteni fogják a Bizottság tőkepiaci unió létrehozására irányuló terveit is, azáltal, hogy több megtakarítást irányítanak a hosszú távú uniós beruházások felé. (A teljes közlemény itt olvasható.)
- Kérdések és válaszok a páneurópai magánnyugdíjtermékről
- Összefoglaló adatok, infografikák a páneurópai magánnyugdíjtermékről
- Rendeletjavaslat a páneurópai magánnyugdíjtermékről
- Ajánlás a PEPP adóügyi kezeléséről
- Európai Bizottság – PEPP-weboldal