A nemegyszer gazdasági összeomlással, csőddel végződött beruházások tanulságain okulva döntött úgy – nyugat-európai jó példák alapján – a magyar törvényhozás, hogy a másfél milliárd forintot meghaladó értékű építési beruházások esetén kötelező valamelyik (egyelőre csak egy van!) fedezetkezelő társaság szolgáltatásait igénybe venni. Ez az a szervezet, amely biztonságot és nyugalmat teremthet az évi 200–400 millió forint forgalmú invesztíciós piacon – hangoztatta ma újságírók előtt Novák Zalán, az Első Fedezetkezelő zRt. vezérigazgatója.
Napjainkban különösen megnőtt a fedezetkezelő fontossága és tekintélye, főleg azért, mert végre hazánkban is megkezdődött a legnagyobb értékű beruházásokat lebonyolító építőipar fellendülése, bár még jó néhány évbe telhet, mire föltornázza magát a különösen hosszú ideig tartott gazdasági és pénzügyi válság előtti időszak szintjére. Noha a statisztikai jelentések látványos volumen- és megrendelésállomány-növekedésről szólnak, a kiindulópont rendkívül mélyen rejtőzik, ekként a 23, illetve 57 százalékos „diadalt” fenntartással kell értékelni.
A fedezetkezelő első embere emlékeztetett arra, hogy a nagy beruházások megvalósulását nem csupán a konjunktúra hiánya, hanem a sok-sok visszaélés és vita is lassította. Emlékeztetett a tudósítás bevezetőjében említett botrányos esetekre, kifizetetlen alvállalkozókra, elhúzódó jogvitákra, a már kész beruházások blokádjára.
Novák Zalán hangoztatta: a kockázatokat majdnem teljes mértékben kiszűri a fedezetkezelés jogintézménye, amely 2010 óta kötelezően alkalmazandó a másfél milliárd forintot meghaladó értékű építési beruházás esetében. Az általa képviselt társaság szakemberei évente mintegy ötven-száz, fedezetkezeléssel „őrzött” beruházással foglalkoznak. Tekintettel a sikereikre, nevezetesen: a beruházásokon dolgozó cégek biztonságára (értsd: mindenki biztosan és idejében megkapja a pénzét), ma már szükséges jónak tartják a vállalkozók a fedezetkezelő tevékenységét. A társaság joga és kötelessége felügyelni, hitelesíteni a szakaszosan készre jelentett munkák befejeztét, és a pénzügyi fedezetként rendelkezésre álló összegből a vállalkozók kifizetését.
Az Infovilág munkatársának érdeklődésére kiderült: megfizethető, havi ezer-ötezer euróba kerülő szolgáltatásról van szó. Ez az összeg töredéke annak, amekkora kár érhetné az alvállalkozót, ha évekig pereskednie kellene a fővállalkozóval a járandóságáért. Példák sora mutatja: mire az alvállalkozó bizonyította az igazát, a fővállalkozó eltűnt, a felperes pedig anyagilag-emberileg belerokkant a történtekbe.
A fedezetkezelés biztonság, garancia a beruházás valamennyi részvevőjének. Miként elhangzott: erősíti a beruházó jó hírét, csökkenti, megszünteti a munkák befejezésének kockázatát. A fővállalkozó is biztonságban érezheti magát, hiszen az elvállalt munkák szerződésben rögzített ellenértéke a fedezetkezelő számláján várja a kifizetést.
A folyamat egyszerű, világos, biztonságot sugalló: ha az adott ütem a műszaki ellenőr által igazoltan elkészült, a benyújtott számlákat a fedezetkezelő fizeti ki – akár közvetlenül is az ügyletbe regisztrált (jól áttekinthető, „megvesztegethetetlen” számítógépes célprogram tartja nyilván a folyamatokat) alvállalkozóknak. Az alvállalkozóknak nem kell sorban állniuk a járandóságukért, a pénz nem tűnhet el a gyakorta áttekinthetetlen vállalkozói láncban. Az utóbbi két évben (a Raiffeisen Bankkal, a Citibankkal, az OTP Bankkal, az UniCredit Bankkal szorosan együttműködő) Első Fedezetkezelő zRt. által felügyelt, segített beruházások értéke jó hatvanmilliárd forintra rúgott.