A környezetvédelmi törvény hatályos rendelkezése szerint környezethasználó külön kormányrendeletben
meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható
előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása végett – külön jogszabályban
meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön
kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy
bizonyosan felvetődő környezetvédelmi kötelezettségeire.
Mivel a környezetvédelmi törvényben hivatkozott kormányrendelet még nem született meg, így nem tudható, hogy
mely tevékenységek esetén írja elő a jogalkotó a kockázathoz mérten a felelősségbiztosítás megkötését, vagy a
biztosíték nyújtását (pénzletét formájában). A kötelező előírások hiányának ellenére is sok cég elgondolkodhat azon,
hogy miből finanszírozná, például, vörösiszap-áradat által okozott helyzethez hasonló katasztrófa elhárítását, hiszen
nem mindegy, miként biztosítják be magukata vállalatok a katasztrófák utáni kárrendezés költségeire.
„A biztosítások általában olcsóbbak és hatékonyabbak, mint más biztosítékok, hiszen ilyenkor a biztosító fizet, míg
más biztosítéknál valójában a cég által előre (és remélhetőleg elegendő mértékben) félretett összegből kerül sor a
kármentesítésre” – tette hozzá a szakjogász Nádasdy Zoltán.