„A rendőr egyszer csak azt kiáltotta bolgárul, hogy „Ide!”, majd rám fogta a fegyverét és arcon ütött. Én a földre estem, ő pedig továbbállt egy 52 éves afgán férfihoz, akit alaposan helyben hagyott. Úgy megütötte az arcán, hogy eleredt az orra vére, majd lábon rúgta… A rendőrök mindenkit megvernek, aki csak eléri a bolgár-szerb határt.”

Ahmad, egy 21 éves afgán menekült beszélt az Amnesty Internationalnek a bolgár rendőrséggel kapcsolatos élményeiről, a szerbiai Dimitrovgradba megérkezése után. Kijelentette: a rá szegezett fegyver Afganisztánra emlékeztette, és arra, hogy bármikor lelőhetik.

Az Amnesty International heteken keresztül folyamatosan értesült olyan esetekről, amikor a bolgár rendőrség megfenyegetett, megvert, pénzt és telefont kobozott el menekültektől és migránsoktól, vagy más visszaélést követett el velük szemben.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), önkéntesek és egy Dimitrovgradban működő civil szervezet szerint a Bulgáriából Szerbiába belépő menekültek és migránsok száma – napi körülbelül 200 – hónapok óta jóformán változatlan. Sokak egészsége látványosan megromlott, néhányan meg is sérültek a bulgáriai bánásmódnak köszönhetően.

„Láttam kezeletlen sebeket, horzsolásokat, zúzódásokat. Akivel csak beszéltem, arról számolt be, hogy a rendőrség kényszerítette ujjlenyomata levételére. Sokan mondták, hogy a rendőrök megkötözték, megverték őket, agresszív kutyákkal fenyegették meg, valamint sokkolókat is használtak ellenük. Egy férfi elmondta nekem, hogy elvesztette az eszméletét, miután elektrosokk érte” – számolt be egy önkéntes az Amnesty Internationalnek.

A menekültek és migránsok által Bulgáriában átélt dolgok – az Amnesty által szerzett vallomások és az önkéntesek elmondása alapján – rendszerint a következő módon zajlanak: a rendőrök elfogják őket, néha meg is verik, majd elveszik tőlük a pénzüket és az értékeiket. Ezután börtönbe zárják őket. A menekültek és migránsok ezenkívül arról panaszkodtak, hogy nem jutnak sem élelemhez, sem vízhez, és tisztálkodásra sem nyílik lehetőségük ott, ahol fogva tartják őket.

Az Amnesty International munkatársa látott egy videót, amelyben egy pakisztáni férfi elmagyarázza, hogyan fogta őt el a bolgár rendőrség.

„[Először] a barátomat fogták meg, [aztán] engem; rám kiáltottak, hogy bújjak elő [a rejtekemből], így hát előbújtam, aztán nagyon megvertek. [Egy rendőr] fegyvert fogott rám [úgy tesz, mintha fegyvert fogna a bal oldalára] és rám szólt, hogy üljek le.”

„[Bulgáriában] kegyetlenül bánnak másokkal, azt képzelik, mi állatok vagyunk, egyáltalán nem tisztelnek bennünket. Volt pénzünk, de így is koldulásra kényszerültünk. Elvették minden pénzünket…összetörték a telefonjainkat.”

Az Amnesty International birtokába jutott több tucat írott jelentés és videóra vett vallomás, amelyen főként afgán és pakisztáni menekültek és migránsok beszélnek arról, milyen visszaéléseket követett el ellenük a bolgár rendőrség. Az egyik videón Ismail (nem a valódi neve) vallomása hallható, amelyben arról beszél, hogy október 15-én este tanúja volt egy incidensnek, amikor egy afgán férfit megöltek. Az eset után az Amnesty International azonnal felszólította a bolgár hatóságokat az ügy kivizsgálására. Ismail elmondta, hogy a bolgár rendőrök hogyan fogták el a menekültekből és migránsokból álló azt a csapatot, melynek ő is tagja volt, miután átlépték Bulgária Törökországgal közös határát. Ahogy az egyikük megpróbált elszaladni, a rendőrök először a levegőbe lőttek, de aztán egyenesen a menekülőre célozva lelőtték.

„Azt láttam, hogy valaki megsérült a nyakán, majd megszűnt [lélegezni és]…meghalt.” Az eset után Ismailt először egy büntetés-végrehajtási intézetbe vitték, majd egy menekültek és menedékkérők számára fenntartott befogadó központba, amit végül otthagyva, Szerbiába utazott.
Novemberben az Oxfam és a bolgár emberi jogi központ közzé tett egy több mint száz ember vallomásán alapuló 
jelentést a menekültekkel és migránsokkal szembeni visszaélésekről. Az állításokra reagálva a belügyminiszter elmondta, hogy a visszaélések nem részei a rendőrségi gyakorlatnak, és reméli, hogy az ezzel kapcsolatos állításokat meg tudják cáfolni.

Az Amnesty International felszólította a bolgár hatóságokat, hogy haladéktalanul folytassanak alapos és független vizsgálatot a menekültekkel és migránsokkal való rossz bánásmóddal, zsarolással és rossz fogva tartási körülményekkel kapcsolatos ügyekben, az eredményeket pedig hozzák nyilvánosságra.

Az Amnesty International által 2015 augusztusától megkérdezett számos menekült és migráns számolt be kitoloncolásról és visszaélések más formáiról a bolgár–török határon. Az afgán Ahmad november 22-i élményeit idézte fel:

„Amikor először megpróbáltunk átjutni Törökországból Bulgáriába, rendőrautó fényeit láttuk és a határkerítés mögött ücsörgő rendőröket. Felénk lőttek, mi pedig visszaszaladtunk Törökországba. Épp esett, mi pedig vizes ruhákban az erdőben voltunk kénytelenek tölteni az éjszakát.”

Civil szervezetek és a média kitoloncolásokról szóló rendszeres jelentései ellenére a bolgár belügyminiszter válasza nyomán még nem folytattak semmilyen hatékony nyomozást, amelynek eredményeit nyilvánosságra lehetne hozni.

Az Amnesty International arra a következtetésre jutott, hogy a menekültek és migránsok kitoloncolása és a velük szembeni visszaélések rendszeresek a bolgár rendőrség részéről. A szervezet nem tud olyan nyomozásról az esetekkel kapcsolatban, ami eredményre vezetett volna. Az esetek között szerepel egy afgán férfi lelövése a bolgár rendőrség által október 15-én; két jezidi kihűléses haláleset a török határon, miután valószínűleg visszatoloncolták és súlyosan megverték az áldozatokat a bolgár rendőrök, illetve számos más hasonló ügy.

X X X 

Uniós támogatás Görögországnak húszezer menedékkérő lakhatásának rendezésére

(Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, 13:35) Az Európai Bizottság és az ENSZ menekültügyi főbiztosa ma közös nyilatkozatot írt alá, mellyel közös kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy Görögországban további húszezer menedékkérőnek és áthelyezendő személynek alakítsanak ki befogadóhelyeket. A Bizottság jövő évi költségvetéséből 80 millió eurót különítenek el, melyet lakhatásra fordítanak. A nyilatkozat hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és az ENSZ menekültügyi főbiztosa teljesíteni tudja a nyugat-balkáni útvonalon zajló menekültáramlás témájában 2015 októberében tartott vezetői találkozón tett kötelezettségvállalását. A teljes angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.