A II. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 17,2%-kal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozó-iparé 0,6%-kal csökkent. A feldolgozó-iparon belül a jelentősebb iparágak közül a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes csökkenése következtében. A múlt negyedévekhez hasonlóan termelésbővülés volt a járműgyártás területén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 6,9%-kal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,9%-kal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye nagyobb mértékben mérséklődött, mint a szálláshely-szolgáltatásé, vendéglátásé. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4%-kal csökkent, az alacsony bázis ellenére is. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,1%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,1%-kal mérséklődött, melyben szerepet játszott, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány tovább csökkent. A lakosság esetében már növekedtek az új hitelkihelyezések, azonban ez a növekedés még nem tudta ellensúlyozni az állományok csökkenését. Emellett visszaesett a biztosítóknál regisztrált szerződések száma is. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 0,8%-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5%-kal növekedett. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 3,2%-kal nőtt.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 második negyedévében 0,3%-kal növekedett. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,7%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, a lakásszolgáltatások és az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) esetében enyhén, az egyéb szolgáltatások esetén erőteljesebben csökkent. A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a ruházat és lábbeli esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása kismértékben csökkent, a külföldiek magyarországi fogyasztása nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9%-kal csökkent, a közösségi fogyasztás 0,6%-kal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszú idő után újra növekedést mutatott, 4,9%-os mértékben. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatok többségénél növekedést mértünk. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem beruházásai kisebb mértékben, az ingatlanügyleteké látványosan csökkentek. A szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban erőteljes növekedés volt.
A készletek állománya a II. negyedévben folyó áron 4 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, amikor is 50 milliárd forintos csökkentést mértünk.
A bruttó felhalmozás 8,7%-kal emelkedett az egy évvel azelőtti szinthez képest.
A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 1,8%-kal nőtt.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Bár mind az export, mind az import emelkedett, az import jóval nagyobb mértékben (3% és 4,7%). Az áruforgalom kivitele 3%-kal, behozatala 4,9%-kal növekedett. A gépek és szállítóeszközök és a feldolgozott termékek exportja és importja közel azonos ütemben bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek külkereskedelmi forgalma csökkent, az export az importnál nagyobb mértékben. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala az egy évvel korábbi szinthez közeli. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3%-kal, az importja 3,7%-kal növekedett.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. Az építőipar hozzáadott értéke 1,9%-kal növekedett. Az ipar teljesítménye 0,6%-kal, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4%-kal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,2%-kal, a végső fogyasztás 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévi szintet. Az export 2,1%-kal, az import 2,7%-kal növekedett.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2013 II. negyedévében 0,2%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez mérten. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU-tagállamok közül Német-, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is növekedett a GDP volumenindexe.
: Az adat nem ismeretes.
a) Nyers adat.
b) Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptári hatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Írország, Portugália, Románia és Szlovákia.
c) Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak.
A magyar GDP adat az európai unió adataihoz képest jónak számít, de regionális szinten folytatódik Magyarország leszakadása – mondta el a Klubrádiónak a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Karsai Gábor (tessék kattintani!) szerint az Európai Unióban a második negyedévben is visszaesés volt.