Az Európai Újságírók Szövetségének (EÚSZ) elnöke a Wiener Zeitungban megjelent vendégkommentárjában arra figyelmeztet, hogy az EU szavahihetősége forog kockán a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogvitában, ám az unió nem adhatja be a derekát.
Az osztrák Otmar Lahodynsky, az EÚSZ elnöke, a Profil című osztrák hetilap egykori főszerkesztője szerint az állam- és kormányfők nyári találkozóján a jogállami klauzula ügyében olyan döntés született ugyan, amely után Budapest és Varsó diadalmasan bejelentette, hogy elhárította a jogállami mechanizmus veszélyét, de a többiek pár napja simán megszavazták az új rendszert. Erre válaszul a lengyel miniszterelnök közölte, hogy ezzel támadás érte az ország szuverenitását, továbbá, hogy a gazdaság egyáltalán nem szorul rá a brüsszeli támogatásokra. Arra az évi nettó 12 000 millió (!) euróra. Sőt, szóba került még a kilépés is.
Még arcátlanabbul érvelt Orbán Viktor, aki szerint az EU úgy jár el, mint egykor a Szovjetunió, mert rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy az fogadjon be menekülteket. Azonkívül sehol sem határozták meg pontosan a jogállamiság fogalmát. Pedig dehogynem, benne van alapszerződésekben. Beletartozik az intézményi stabilitás, a demokratikus és jogállami rend, az emberi és kisebbségi jogok védelme.
Ám a Bizottság túl sokáig félrenézett, miközben a magyar, lengyel és más jobboldali populisták űzték a maguk játékát. Így most az európai alapelvek vizsgáznak, mindenekelőtt a jogállamiság. De mindenképpen el kell érni, hogy a közösségi pénzeket tisztességesen használják fel. A szerző ezt írja: Orbán bizalmasai és családtagjai rengeteget kasszíroztak az évi 5000 millió eurós támogatásból, főleg az agrárszubvenciókon keresztül.
Eközben az ellenzéki sajtóorgánumok javarészét vagy megzabolázták, vagy bezárták. A gazdaság és a kultúra nagyrésze is kormányfennhatóság alá került. De a jogállamiság és az európai értékek mellett amiatt is határozottabban ki kell állni, mert ha minden további nélkül meg lehet szegni őket, akkor miként lehet a tiszteletben tartásukat megkövetelni a felvételre váró országoktól? Az EU hitele a tét a világpolitika szereplőjeként.
A nemzeti-konzervatív lengyel vezetés retteg, hogy a leendő jogállami mechanizmus veszélybe sodorja hatalmát, ezért helyezte kilátásba, hogy megakadályozza az uniós költségvetés, valamint a járvány gazdasági következményeinek enyhítését szolgáló 750 000 millió eurós csomag jóváhagyását – írja a Deutschlandfunk. – És még az sem érdekli, ha ezzel hatalmas károkat okoz saját országának. Erre hívja fel a figyelmet a varsói liberális Gazeta Wyborcza egyik szerkesztője. Az elemzésben Bartosz Wielinski hangsúlyozza: az EU-nak nem szabad meginognia. A PiS azt bizonygatja, hogy a nemzet szuverenitása van veszélyben a brüsszeli oligarchiával szemben, ami persze messze nem igaz.
A cél valójában az, hogy a varsói kormány változatlanul átléphessen a jogállamon és folytathassa az autoriter politikát. Ezért hajlandó feláldozni a számára előirányzott ezermilliókat is, ám az unió semmilyen formában nem engedhet a zsarolásnak. Annál is inkább, mert megtalálta, hogy a pénz a rezsim Achilles-sarka.
A lengyel kormánypárt már ott tart, hogy szinte az egész igazságszolgáltatást betagolta. Aki ellenkezik, azt kizárás fenyegeti a bírói karból. Az államügyészség és a karhatalom megfélemlíti az ellenfeleket. A minap a rendőrök gumibottal ütötték Varsóban a békés felvonulókat. És most már a hatalom, az államfővel az oldalán, boszorkányüldözésbe kezdett a melegek ellen. Célba vette az oktatást is. Megnézik, hogy a tankönyvek mennyire vannak összhangban a nacionalista pártirányvonallal. Az EU azonban az új szabályozással végre megtörheti ezeket a törekvéseket, pont ettől van beijedve Varsó.
Miközben a legújabb közvélemény-kutatás azt tanúsítja, hogy a lengyeleknek csaknem kétharmada egyetért a jogállami normák és a támogatások összekapcsolásával. De a Jog és Igazságosság csak arra ügyel, nehogy veszélybe kerüljön az ő és Kacynski befolyása. Az erős ember posztjáért amúgy már hosszabb ideje megy a harc. Az egyik önkéntes utódjelölt Ziobro, az igazságügyi miniszter, akit nagy felelősség terhel a bíróságok függetlenségének felszámolásáért.
Az EU nem hagyhatja, hogy sarokba szorítsák. Nem lehet kétség afelől, hogy ki tudja kerülni a lengyel és magyar vétót, és hogy az anyagi következmények igen súlyosak lesznek a két ország számára, ha azok kitartanak szándékuk mellett. Nem szabad feladni az európai alapértékeket, itt az ideje, hogy ez végre megértsék a lengyel és a magyar populisták.
Szomorú magyarországi tapasztalatai alapján a Nyílt Társadalom Alapítványok berlini irodavezetője azt ajánlja a németeknek, hogy vegyék komolyan a demokráciát fenyegető veszélyt, ugyanakkor ne becsüljék alá a tüntetéseket a vírus miatt elrendelt korlátozások ellen – olvasható a – Die Zeitben. Goran Buldioski felidézi, hogy a végén neki és munkatársainak el kellett menekülniük Budapestről, mert akkora szintet ért el az ellenük kezdett kampány.
Orbánék hatalmát ugyanis zavarta, hogy az alapító, Soros György egy igazságosabb világot akar. Ezért sorra láttak napvilágot az összeesküvés elméletek, amelyek azután megágyaztak a politikai üldözésnek. Így a végén a csapatnak nem marad más választása, minthogy biztonsági megfontolásokból a német fővárosba költözzék.
Ám a szerző szerint most félő, hogy hasonló irányba halad Németország is, mert a részben jogos követelésekért meghirdetett demonstrációk jelszavai embergyűlölő összeesküvés- elméletekkel keverednek. És utóbbiak nagyon is hatékonyak tudnak lenni. Megülnek az agyakban, elbizonytalanítják az embereket és így azok eszközül szolgálnak a szélsőjobb számára, amely azzal riogat, hogy a Merkel-kormány ugyanolyan felhatalmazás kap a járvány miatt, mint egykor Hitler.
Németország persze nem Magyarország, de ott is növekszik a gyűlölet az ún. politikai elittel szemben. Viszont a magyaroknál pontosan lehet követni, hogy mi lesz akkor, ha a társadalom jelentős része beugrik a sötét mítoszoknak és azok nagymértékben felbukkannak a sajtóban is: tisztességtelen politikusok könnyűszerrel kihasználhatják a lépre csalt embereket, úgy állítva be, mintha megváltást hoznának a felháborodott tömegek számára. Ugyanezt csinálja az AfD is.
Magyarországon a Soros elleni plakáthadjárattal kezdődött. A többség felismerte ugyan, hogy nincs mögötte más, mint hazugság és uszítás, mégis hallgatott. Nem szólalt meg, mert úgy vélte, hogy ezt senki sem gondolhatja komolyan. Amíg azután már késő volt, a hecckampányt már nem lehetett elállítani. Ebből okulva, a németeknek törvénnyel kellene megtiltaniuk az emberellenes anyagok terjesztését a világhálón, annál is inkább, mivel a szélsőjobb számára a menekültpolitika miatt Merkel pont olyan ellenségkép, mint Orbán szemében Soros. Tervet kell kidolgozni az összeesküvési teóriák megfékezésére. Emellett erősíteni kell a német civil társadalmat. A mindennapi életben is fel kell lépni a hazugságok és az uszítás ellen.
Az USA és Magyarország megmutatta, mi az eredménye annak, ha fejcsóválással intézzük el a demokrácia ellenségeinek sorozatos húzásait. Németországnak még van esélye arra, hogy jobban csinálja, mint a magyarok.