Ahányszor a Fertő ausztriai partján és környező településein járok, mindig eszembe jut: mi miért nem tudunk ekkora attrakciót csinálni meglévő értékeinknek, okosabb hírverést csapni e szépséges táj történelmi múltjának, biztató jelenének? – A fotókat Okolicsányi Zoltán készítette. (Nyitó kép: a fertőbozi Gloriett-kilátó.)
Lehet, hogy hamarosan költőivé válik ez a kérdés. A szakmai szervezetek és önkormányzatok a közeli múltban végre felismerték, hogy érdemes népszerűsíteni – a járványtól függetlenül – e bájos régiót, a belföldi és külföldi turisták számára egyaránt.A Fertő és az azt körülölelő táj a környező településekkel a világ legszebb térségei közé tartozik, amelynek révén az UNESCO 2001-ben felvette a régiót a világörökségek közé.
Felsorolni is lehetetlen azokat a történeteket és látnivalókat, amelyek a világ egyik legszebb vidékeként számontartott Fertő Kultúrtájra csábítják az utazókat. Ide kötődik Tündér Rózsa és Hany Istók legendája, a Széchényiek és Esterházyak élete, és itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma is.
A legismertebbek mellett azonban számos egyéb felfedezni valót is tartogat a táj.
„Évente mintegy százezer látogató érkezik térségünkbe, de szeretnénk, ha még többen ismernék meg a vidék rejtett szépségeit is. Minden településen, minden dűlőn találunk kiemelkedő kulturális vagy természeti értéket, de a Fertő-táj igazi különlegessége ezek összességében, a sokszínűségben rejlik”– hangsúlyozta minapi tanulmányútunkon házigazdánk, Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője.
Nemrég összesen 406 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród. A fejlesztések mellett most már új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.
A széplaki kastély az 1600-as évek végétől szolgált a jeles történelmi család, a Széchényiek lakhelyéül, miközben a település a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon kialakított Széplaki Hármashalom magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot és a kastélyt is. Itt született a Magyar Nemzeti Múzeum és a kapcsolódó levéltár alapítója, Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja.
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. A 187 méter magasan kilátó – neve franciául: kis ház – történelme több mint 200 évre nyúlik vissza. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben építtette József nádor látogatásainak emlékére.
A mostani beruházással új külsőt kapott, kupoláját és feliratait helyreállították. Díszburkolatú fogadótérrel, fakorláttal bővített új lépcsősorral, padokkal és kerékpártárolóval kiegészülve várja látogatóit. A bozi Fő utcáról 330 lépcsőfok vezet fel a Glorietthez; más irányból kerékpárral is elérhető. Jó időben a több mint 60 kilométerre lévő pozsonyi várig is ellátni.
Az élővizek kertjének felfedezői új, terrakotta színű gyalogúton kezdhetik meg a barangolást. Mint az Óz, a csodák csodájában – csak ott sárga téglás út vezet a boldogsághoz. Az ösvényeken és fahidakon vezető sétautat bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyezik. Az ösvény közepén szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp-lábmosó keret épült. Ezen átlépdelve egész testünk felfrissülhet, hiszen a víz és kövek lágyan masszíroznak és javítják a vérkeringést is.
A Mária-barlang fontos kegyhelye az itt élőknek, az ide érkező zarándokoknak. Az előtte kialakított új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek is helyet adhat.
Egy furcsa nevű falu, Hidegség és az ott található Papkert valójában egy különleges szakrális és meditatív helyszín. A dús vegetációjú kert egyben természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, melynek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják, vezetik.
Az épület egyben a település fontos rendezvényeinek hagyományos helyszíne. Szabadtéri színpad és nézőtér is várja a koncertekre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások régi eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok, ma is használt ősi nyelvjárásukat az anyaországban is kutatják. Az itt élő történelmi népcsoportok, hagyományaik és kultúrájuk fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének. A település önkormányzata 2001-ben vásárolta meg és újította fel a mai tájháznak otthont adó, műemlékvédelem alatt álló épületet, azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa e sajátos kultúrájú horvát település múltját és hagyományait.
A kiállítás látogatói archív felvételek – fotók és hanganyagok – segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket.
Ha Hegykőn járunk, jusson eszünkbe, hogy ide kapcsolódik a biciklizés hazai történetének kezdete: a Széchenyi Ödön park névadójának édesapja, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a kerékpár ősével, a drezinával (Draisine/Laufmaschine), amelyet haza is hozott Magyarországra.
A település – fürdőjével, vendéglátóhelyeivel, programjaival – a Fertő-part egyik központja. Itt vezet keresztül a Fertő menti kerékpárút is, amely a közép-európai térség egyik legnépszerűbb túraútvonala, egy szakasza az EuroVelo 13-nak is része.
A Széchenyi Ödön park mentén futó Nyárfa soron áll Mariska Néni Háza, amelyben egykoron valóban a névadó lakott, ma pedig a település új turisztikai információs pontja működik az épületben. Ez egyben a tavat megkerülő sok ezer biciklis turista egyik pihenőbázisa. Ötleteket, javaslatokat kaphatnak itt a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással, vagy éppen fürdőzéssel kombinálására.
Sokféle mesterséget űztek a régiek errefelé, de Sarród volt az egyetlen, ahol dívott a gyékényfonás. A település tájháza, kincsként őrzi – és közzé teszi – a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
A tájház a vízhez kötődő két növény, a gyékény és a sás, feldolgozásának bemutatóhelye. Helyiségeit bejárva ismerhetjük meg az egykoron híres mesterséghez kapcsolódó korabeli eszközöket. A helyi lakosok hétköznapjai, és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon.
Ma már sokak számára egy régi cséplőgép is ugyanolyan archaikus eszköz, akárcsak a paraszti gazdálkodás más eszközei, szerszámai, amelyek a fedett pajtában láthatók.
A tájház energiaellátását fedezendő: napelemeket telepítettek az újonnan épült fészer tetejére, az udvaron pedig saját kútból működtetik az öntözőrendszert.
A régiót népszerűsítendő, minden korosztályra gondoltak: a hat település felfedezésében segít a legkisebbeknek készült Színezd ki a Fertő-tájat! kifestőkönyv. A pedagógusoknak és a szervezett kirándulások kedvelőinek készült útikalauz pedig zsebre tehető leporelló.
A minden utazó számára elérhető, összesen tízezer példányban elkészült Világörökség útlevél hatnyelvű alkalmazással kiegészülve kalauzolja végig az utazókat a környéken. Magyar, német, angol, román, olasz, szlovák nyelven adták ki és több szempontból is hasznos kiegészítője a Fertő-táj környéki barangolásoknak. Az útlevél kalauzolja az utazókat a környék látnivalóin, köztük a felújított világörökségi helyszíneken. Az egyes megállóknál pecséteket gyűjthetnek útlevelükbe a túrázók, a pecsétekért cserébe ajándékkal gazdagodhatnak mindazok, akik az útlevélben szereplő tíz látnivalóból legalább hatot felkerestek. Az útlevéllel a benne szereplő turisztikai látnivalók kedvezménnyel látogathatók.
Megszerzéséhez nem kell mást tenni, mint meglátogatni az egyik nevezetességet, és átvenni egyet az útlevélből. A vendégek a különböző helyszínek felkeresésekor az ott dolgozó munkatársaktól kapják meg a pecsétet. A hidegségi Papkertben és a fertőbozi Gloriett-kilátónál viszont a turisták saját maguk pecsételhetnek kis füzetükbe.
