A Salomon Gessner svájci költő és rézmetsző által alapított és először 1780. január 12-én megjelent, tehát az idén 242. évfolyamába lépett Neue Zürcher Zeitung napilap kockázatosnak nevezi a Kína iránt tanúsított nagy magyar barátságot, aminek része egy sor hitel, illetve vétó, valamint a Fudan Egyetem milliárdokba kerülő budapesti campusa. (A nyitó képen Orbán Viktor és Hszi Csin-ping egy 2019-i sanghaji találkozón; figyelmet érdemel, ahogy a magyar kormányfő utánozza a kínai divatot, a zakóhajtókára erősített jelvényt.)
Mindenesetre a keleti nyitás jegyében az Orbán-kormány Pekingre teszi a tétjét, hogy nagyobb gazdasági mozgástérhez jusson, ám nem látszik az átláthatatlan beruházási tervek anyagi haszna. A miniszterelnök Európában szívesen játssza a provokatőrt, a kínaiakkal szemben viszont feltűnően barátságos. Csak a múlt héten két uniós határozatott is blokkolt az ázsiai nagyhatalom elítélésére. És nemigen érdekli, hogy ezt Berlin és Brüsszel nem nézi jó szemmel. Fontosabb számára, hogy Kína értékeli a kiállást, noha Európa többi része éppen igyekszik megtalálni a megfelelő stratégiát a gazdasági és geopolitikai érdekek szorításában.
Orbán azt reméli, hogy az orosz és kínai milliárdok jóvoltából nagyobb játéktérhez jut, ám a Pekingből érkező pénzek éppen csak csurrannak-cseppennek. Magyarország azonban fontosabb a kínaiak számára az EU kapujaként. Közben a magyar kormány elutasítja, hogy kiszorítsa a digitális piacról a Huaweit. Sőt, az új egyetemmel még látványosabb lesz a kínai jelenlét. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, nemzetközi szóvivő szerint viszont nincs semmi kivetnivaló a kínai káderképző betelepülésében, egy ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni. Függetlenül a sok kérdőjeltől, ideértve, hogy a beruházást az uniós közbeszerzési előírások megkerülésével hajtják végre. Ugyanazt a modellt használják, mint a Belgrád–Budapest sínpár felújításakor, mellesleg Mészáros bevonásával.
A magyar vezetés az utóbbi hónapokban egyébként is lapáttal viszi ki a köztulajdont a bizalmasai által ellenőrzött alapítványokba. Ily módon kivédi a jogállami, illetve európai megkötéseket. Csakhogy közben nagy kockázatnak teszi ki az országot. Montenegro példája mutatja, milyen függőséget eredményezhetnek a kínai kölcsönök. Szóval, hogy az ilyen projektek mögött stratégiai szándékok is meghúzódnak.
A magyar kémelhárítás aggódva figyeli a kínai hírszerzés erősödő tevékenységét, ideértve kormányhoz közeli személyek megfigyelését. Magyarországon Konficiusz Intézetek nyílnak, a svédeknél és Amerikában viszont nem egyet bezártak, mert úgy vélték, hogy azok politikai érdekeket szolgáltak.
Mindenesetre a Fudan ügyében egészen más a mérce, mint amikor megindult a harc Soros ellen, ami azután a szintén tekintélyes CEU elűzetésébe torkollott. Akkor az volt a jelszó, hogy el kell hárítani a káros külföldi befolyást.