Orbán Viktor a Momentum mozgalom céltábláján

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának egyik vezető online anyaga lett a Ryan Heath által készített portré a Momentum mozgalomról, amelyet – Tamás-Gáspár Miklós nyomán – a magyarországi „hipszter hazafiak” tömörülésének nevez a szerző. A mozgalom – írja – már elért bizonyos mértékű sikert az olimpiai pályázat meghiúsításával, a következő célpontja pedig maga Orbán Viktor.

Fekete-Győr András elnök azt mondta a Politiconak: valódi céljuk nem az, hogy néhány mandátumot szerezzenek a 2018-i választásokon, hanem hogy modern, digitalizált országgá tegyék Magyarországot, az eurózónában, az úgynevezett mag-Európában.

A Politico szerzője számos hasonlóságot és párhuzamosságot talál Orbán pályafutásának kezdete és Fekete-Győr között – például a liberalizmushoz fűződő kapcsolatot illetően, a liberális gondolatkör teljes elfogadása nélkül. Fekete-Győrt azonban más hatások is érik – olvasható a cikkben, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a Momentum vezetőjéből május elsején mondhatni Emmanuel Macron beszélt, hiszen arról szónokolt, hogy kazincbarcikai, budapesti és londoni magyaroknak, jobb- és baloldaliaknak, keresztényeknek és ateistáknak, szegényeknek és gazdagoknak, fiataloknak és időseknek félre kell tenniük ellentéteiket, hiszen valamennyen hazafiak, és vállalkozói szellemű, felzárkózó, modern nemzetet kell teremteniük a 21. századi Európában.

A Politico megjegyzi: a fő különbség mindazonáltal Orbán Viktor és Fekete-Győr András között a nem kevesebb mint 48 százalékpontnyi támogatottsági eltérés. Ennek ellenére – teszi hozzá a szerző – a hatóságok veszélyt láthatnak a Momentumban, mert rendszeresen jelennek meg a mozgalom elleni cikkek a kormány által ellenőrzött sajtóban.

Ryan Heath felhívja a figyelmet arra, hogy Tamás-Gáspár Miklós a minap bírálóan írta: amikor Fekete-Győr a Neue Zürcher Zeitungnak azt mondja, támogatja a melegházasságot és a határellenőrzést is, azzal a komplex status quo-n belül helyezi el pártját, csak éppen új, áramvonalasított, hipszter hazafias alakulatként. A Ryan Heath által szintén idézett Hegedűs István derűlátóbb a Momentumot illetően, szerinte nagyon ígéretes Európa-párti mozgalomról van szó. Megjegyzi azonban: mivel a Momentum elutasítja az együttműködést a többi párttal, valószínűtlen, hogy jövőre áttörést tudna elérni a választásokon.

A Momentum talán 2022-re gondolja időzíteni a hatalomra jutást, de az országnak, sajnos, aligha van ennyi ideje a demokrácia és a jogállamiság megőrzésére a radikalizálódó illiberális, populista Orbán-rezsimben – idézi a Politico Hegedűs István véleményét.

Helytelen, ha a menekülttémát nem tárgyalják meg alaposan a választási kampány idején, mert az hosszú távon csupán a ma még gyengének látszó populisták malmára hajtja a vizet – írja a Die Zeit című német hetilapban Karin Priester történész és politikatudós, a szeptemberi parlamenti választásokra készülő Németország egyik elismert populizmus-szakértője. Az előző időszak tartományi választásainak kimenetele alapján megállapítja, hogy az AfD – Alternatíva Németországnak – elnevezésű szélsőjobboldali formáció nem tudott áttörést elérni, ám ezzel szerinte még nem pipálható ki a populizmus problémája.

Priester úgy látja, hogy a mostani német választási kampányban a szavazó polgárnak az lehet a benyomása, a nagy bejáratott pártok a fő kérdésekben alapvetően egységesek. Márpedig – figyelmeztet – a populisták ideje akkor jön el, amikor úgy tűnik föl, hogy a politikai elit nem kínál alternatívákat.

A Die Zeit vendégszerzője szerint igenis előre láthatóak voltak annak a két évvel ezelőtti döntésnek a következményei, amellyel Angela Merkel német kancellár beengedte az országba a Magyarországon rekedt menekülteket, ezzel azt a hamis jelzést adva, hogy Németország határai nyitva állnak, és ezeket a következményeket igenis meg kellene vitatni a választási kampányban. Azt is előre tudni lehetett – teszi hozzá –, hogy visszhang nélkül marad majd a felhívás a szolidaritásra, a menekültek elosztására. Aki most elveti a visegrádiak elzárkózó politikáját, ne feledje, hogy Franciaország, Nagy-Britannia vagy éppen Dánia befogadási hajlandósága is szűk határok között maradt – írja Karin Priester a Die Zeit hasábjain.

Végül röviden arról, hogy a The New York Times ismerteti a Reuters párizsi keltezésű tudósítását Emmanuel Macron tervezett kelet-európai útjáról. A francia államfő eszerint azt akarja majd elérni, hogy hozzanak hathatósabb szabályokat az olcsó kelet-európai munkaerőnek a francia piactól való távol tartása, az úgynevezett szociális dömping elkerülése végett.