A júniusihoz hasonló forgalom zajlott az ingatlanpiacon az év hetedik hónapjában is, amikor a tranzakciók száma megközelítette a 13 ezret. Tavaly ugyanekkor már lanyhult a piac, így a mostaninál hatodával kevesebb adás-vétel zajlott.
Összességében az idénre 87 617 ingatlaneladást becsült a Duna House, amely már alig, mindössze 3%-kal marad el a múlt év hét hónapjától. Megszakadt a lefelé tartó keresleti trend, ugyanis július hónapban 74 pontról 79-re ugrott a keresleti index. Ez még így is az idei második leggyengébb szint, mégis látványos ugrás az év eleje óta tartó folyamatos esést követően.
Az ország keleti felén 217, a nyugatin pedig 205 ezer Ft-os négyzetméteráron vették a panellakásokat júliusban. Ugyanez a típus Pesten 331, Budán pedig 367 ezer forintért cserélt gazdát. Téglaépítésű lakásokat Kelet-Magyarországon 308, keleten 247 ezer Ft/m2 áron vásároltak a vevők. Ugyanezt a típust Pesten 444, Budán 552, a Belvárosban pedig 571 ezerért vették négyzetméterenként!
Felújítandó használt lakást Kelet-Magyarországon vettek legkevésbé, a tranzakciók mindössze 5%-ában. Az ország többi részén ugyanezt a minőséget 8% körüli arányban vásárolták. A kiváló minőségű ingatlanokat keleten vették leginkább, az esetek 37%-ában, a nyugati megyékben csak minden negyedik volt ilyen. Közép-Magyarországon az arány nem érte el az egyharmadot.
Családi házakra Budapesten lehetett a legkevesebbet (5%-ot) alkudni. Pest megyében már 6%, vidéken 9% volt erre az ingatlantípusra az átlagos alkumérték. Lakások esetén már kisebb árcsökkenést kellett az eladóknak elszenvedniük, mindössze 3-4%-ot, legyen az panel, vagy téglalakás.
Júliusban csaknem minden ötödik leendő vevő a XIII. kerületet nevezte meg potenciális vásárlási célpontként. Ezzel kiemelkedik a mezőnyből, ugyanis a második legkedveltebb, XIV. vagy VII. kerületet is csak a vevők hatoda jelölte meg. A szomszédos VI. kerület is népszerű volt, azt a vevőjelöltek 15%-a választaná.
A Duna House adatai szerint néhány százalékkal csökkent a befektetők jelenléte Budapesten az előző hónapokhoz mérten, de így is a legerősebb csoport, amely a vevők több mint harmadára rúgott. Jellemzően 29 millió forint körül költöttek lakásokra. Őket az elsőlakás-vásárlók és a nagyobba költözők követik, egyaránt 22-22%-kal. Vidéken általában a nagyobba költözők csoportja a legnépesebb, júliusban azonban a befektetők vették át azt a pozíciót. A vevők 31%-a vallotta magát ennek, és 15,5 millió forint körüli ingatlanokat vettek. A vevők negyede elsőlakás-vásárló volt, másik negyede pedig nagyobba költöző, így a vevők köre nagyon hasonló lett a fővárosiéhoz.
Kiugró a budapesti eladók közül azoknak a tábora, akik a meglévőnél nagyobb lakásba szeretnének költözni. Az összes eladásnak a felében nyilatkozták, hogy ez áll az értékesítés hátterében. A második helyen csaknem eltörpül a kisebbe vágyók csoportja, akik az eladásoknak csupán 18%-ában szerepeltek.
Vidéken is a nagyobba költözők voltak a legtöbben. Az esetek több mint harmadában nyilatkoztak úgy az eladók, hogy „kinőtték” előző lakásukat. Örökölt ingatlant az eladók 27%-a értékesített, átlag 12,3 millió forintért.
A múlt évihez képest Budapesten több nagyméretű lakást vásároltak, a 60-80 m2-es ingatlanok aránya nőtt meg. A négyzetméterárak erőteljesen a magasabb tartományokba tolódtak, 450 ezer forint alatt már nem sok lakás található a fővárosban. Pesten 2016-hoz képest leginkább a 15–20 millió forintosok aránya, Budán a 35 milliónál drágább ingatlanok aránya emelkedett leginkább. Pest megyében sokat nőtt a 160 négyzetméternél nagyobb ingatlanok aránya, országosan azonban alig.
Budapesthez hasonlóan vidéken is nőttek a négyzetméterárak, a tavalyihoz képest jóval nagyobb a 200-250 ezer forintos négyzetméteráron értékesített lakások aránya. Legnagyobb arányban országosan a 10–15 millió forint közötti ingatlanokat vásárolták, Pest megyében látványosan több 40 millió forintnál drágább lakás kelt el.