A nagy detektorok működését bemutató illusztrációk és valódi kiállított detektorok ritka alkalmat kínálnak arra, hogy Budapesten is csillapíthassuk a modern fizika legnagyobb kísérleti berendezései és az alapkutatás fontos problémái iránt érzett kíváncsiságunkat. A látogatókat magyar nyelvű információk és magyarázó szövegek, valamint a témában jártas tárlatvezetők – az ELTE TTK Fizika szakán részecskefizikát tanuló diákok és az MTA KFKI Részecske- és
Magfizikai Kutatóintézet munkatársai – várják.
Az LHC céljai között találhatjuk a spontán szimmetriasértésért és a leptonok tömegéért felelős Higgs-részecske felfedezését, az ismert részecskék szuperszimmetrikus partnereinek megtalálását, az Univerzum sötét anyagát esetleg alkotó részecskék, extra dimenziók, összetett kvarkok, a nehézion-ütközésekben létrejövő forró plazma kutatását, felkészülve az esetleges váratlan meglepetésekre is. Az LHC 2009-i indulása óta a gyorsító luminozitása a százmilliószorosára növekedett, és mára elérte a tervezett érték 8,5%-át. Jelenleg a másodpercenkénti proton-proton ütközések száma több tízmillió. Az idén tehát akkora mennyiségű nyersadat áll majd rendelkezésre, hogy az említett felfedezések közül valószínűleg lesznek már rövid időn belül megvalósíthatók is. Különösen aktuális és megtisztelő tehát a CERN kiállításának magyarországi megjelenése. A szervezők mindenekelőtt a fizika, a részecskefizika iránt érdeklődő középiskolásokat bátorítják a kiállítás meglátogatására, hiszen ez a legjobb idő és alkalom arra, hogy a kutatásokba hamarosan, már egyetemistaként bekapcsolódhassanak.
A CERN és az LHC óriási vállalkozásai nemzetközi összefogással valósulnak meg, a CERN-nek 1992 óta Magyarország is tagja. A kutatásokban magyar kutatók is aktívan részt vesznek, és csekély számukhoz képest rangot adó szerepvállalásukkal szép sikereket érnek el. Az LHC nagy kísérleti együttműködései közül a CMS, ALICE,
ATLAS és TOTEM kollaborációkban az MTA KFKI RMKI (Budapest), az MTA ATOMKI (Debrecen) és a Debreceni Egyetem is hivatalosan részt vesz; az ELTE, ahonnan több tucat szakdolgozó és doktori ösztöndíjas diák is bekapcsolódott a kutatásba, a közeli jövőben próbál majd hivatalosan is csatlakozni ezekhez a nagy munkákhoz. A kiállítás május 10–18. között hétköznaponként reggel nyolctól délután hat óráig lehet látogatni az ELTE TTK Lágymányosi telephelyén, a Petőfi és a Lágymányosi híd budai hídfője között, a Duna-parton, az Északi épület földszinti Gömbaulájában (Pázmány Péter sétány 1/a.). Az NIH, az MTA, az ELTE, a KFKI RMKI, valamint az ATOMKI
és a DE támogatásával rendezett, Budapesten holnap délután három órakor megnyíló kiállítás következő állomása Debrecen. A megnyitó után, délután négy órakor kezdődik Rolf-Dieter Heuer professzornak, a CERN főigazgatójának az előadása; címe: „The Large Hadron Collider – entering a New Era of Fundamental Science”.
A témával, tehát a Nagy Hadronütköztetővel, a CERN-nel összefüggő másik rendezvény Sopronban, a Nyugat-
magyarországi Egyetemen lesz május 11-én délután öt órától. Az előadáson ezeket a kérdéseket igyekeznek
megválaszolni: Milyen technikai, technológiai újdonságokat fedeztek fel, melyet már a mindennapokban is
alkalmazhatunk, például az orvostudomány területén? Megérthetjük-e a Világegyetem keletkezését?
