A február 17-én tartandó BFTZ-hangverseny más különlegességeket tartogat a zenerajongók számára. Az együttes leköszönő elnök-karnagya, Győriványi Ráth György vezényletével felhangzik még Mozart C-dúr zongoraversenye Bogányi Gergely közreműködésével, valamint Franz Schmidt IV. szimfóniája.

A BFTZ alapszabályához tartozik, hogy különleges figyelmet fordítson az új magyar zeneművekre. Így volt ez kezdettől fogva: Erkel, Liszt, Goldmark, Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner, Kadosa, Szokolay írtak műveket csak e zenekar számára. Gyakran vezényelte saját műveit a Filharmonikusok élén: Brahms, Dvořák, Mahler, Mascagni, Prokofjev, Ravel, Respighi, Richard Strauss, Sztravinszkij. Mahler I. szimfóniáját például 1889-ben a Vigadóban mutatta be, amikor a Magyar Királyi Operaház igazgatója volt. Nyolcvan éve pedig az akkori nyolcvanadik évfordulóra születtek meg Kodály Zoltán népdal-feldolgozásai Galántai táncok, valamint Marosszéki táncok címmel.

Az újabb 160 éves történet kezdetéhez tartozik, hogy a Filharmónia Fekete Gyula zeneszerzőtől, sikeres operák alkotójától kért új művet. A szerző Kalocsa szülötte, az ihletet városa egyik kiadványából kapta, a Kalocsai kertek alatt című népdalkötetből, majd ebből készített kisebb méretű zenekar számára saját változatot, a Kalocsai képeket.

Fekete Gyula a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett zeneszerzői diplomát, a mesterfokozatot a chicagói Roosevelt University, a doktori fokozatot 1996-ban az evanstoni Northwestern University zenei fakultásán kapta; 1997-től a Zeneakadémián oktat zeneszerzést és hangszerelést, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökségi tagja; 1999-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, 2001-ben elnyerte az Eötvös József-ösztöndíjat, továbbá Erkel-díjas zeneszerző lett.

Fekete Gyula tanárként az újságírók segítségét kérte a mai sajtóeseményen, hogy a magyar oktatási rendszerbe helyeztessék vissza a Bartók és Kodály által megálmodott zenei nevelés! Fontos a gyerekek testi nevelése is, de legalább olyan hangsúlyosnak kellene lennie az érzelmi-szellemi életet befolyásoló zenei nevelésnek, amit meglehetősen elhanyagol az iskola és az óvoda.

A filharmóniai esten következik még Mozart háromtételes, 1785-ben szerzett C-dúr zongoraversenye (Köchel-jegyzékszáma 467.). Eliszo Virszaladze szerint Mozartnál akkor is minden opera, ha éppen vonósnégyest vagy zongoraversenyt ír, de bármikor lehetne filmzene is. Az első tétel Beethoven kedvence volt, a második és harmadik tétel az opera buffa kellékeit hozza a hallgatóság elé. A művet maga Mozart mutatta be a bécsi Hoftheaterban tartott jótékonysági koncerten. Február 17-én Bogányi Gergely zongoraművész előadásában hallhatja a közönség, méghozzá az ország legújabb koncertzongoráján.

A harmadik újdonság a színpadon Franz Schmidt négytételes IV. szimfóniája. A szerzőt a magyar hangverseny-színpad számára Győriványi Ráth György fedezte fel újra. Az 1931-i Zenei lexikon (szerk: Szabolcsi Bence és Tóth Aladár) Schmidt Ferencnek említi, de erről a művéről még nem tud, nyilván később keletkezett. Schmidt (1874–1939) Pozsonyban született, félig magyar családban, beszélt magyarul. Gimnazista éveiben együtt járt Dohnányi Ernővel és Bartók Bélával a pozsonyi Klarissza-kápolnába kedvtelésből orgonálni. Dohnányi édesapja csellón játszott, és a házába bejáratos volt a három diák. Schmidt azután a bécsi zeneakadémiára járt Bruckner tanítványaként. Életében ismertebb volt, mint a pesti Zeneakadémián végzett barátai. Mahler igazgatása alatt a bécsi Staatsoper csellósa lett, és remekül zongorázott is. A bécsi zeneakadémián egyszerre tanított zongorát, csellót és zeneszerzést. Notre Dame című operáját Európa-szerte játszották. Variációk egy huszárdalra címmel magyaros művet is komponált. Alkotásaiból számos lemezfelvétel készült olyan karmesterekkel, mint Hans Knappertsbusch, Hans Swarowsky, Fabio Luisi, Neeme Järvi, Zubin Mehta. Magyarországon az 1920–30-as években játszották a Filharmonikusok az egyik szimfóniáját – Dohnányi, illetve Kerner vezényletével. Azután tökéletesen elfeledték. Elég furcsa, hogy zenészként Ókovács Szilveszter főigazgató és Bogányi Gergely sem hallotta még soha a nevét.  

Schmidtet szakmai sikerei mellett magánéleti tragédiák sorozata sújtotta: első felesége elmegyógyintézetbe kerülvén, a náci eutanázia-programnak esett áldozatul, lánya pedig belehalt a szülésbe. IV. szimfóniááját rekviemnek szánta a lánya halálára. Az első tétel trombitaszólójáról megjegyezte: „Az utolsó zene, amely elkísér a másvilágra”. Fájdalmas gyászinduló hangjain szólnak a középső tételek. A negyedik tételben a csellószólóval visszatér az éteri hangszereléshez. Győriványi most azt kívánja, hogy hazai újrafelfedezése csak a kezdet legyen Schmidt születésének 140. és halálának 75. évfordulóján. Bécsben egyébként máig működik a Schmidt Baráti Társaság.

A Filharmónia márciusi műsorán orosz zeneszerzők (Borogyin, Prokofjev, Sztravinszkij) szerepelnek, és készülnek a Richard Strauss-évfordulóra is. A 2015. évre már felkérték Madarász Ivánt, hogy új művet írjon a zenekar számára.

Győriványi elnök-karmester új szervezeti és működési szabályzatot dolgozott ki a Filharmonikusok számára. Pozíciójában február 7-én a világhírű Pinchas Steinberg váltotta fel a zenekar élén – hangzott el a sajtótájékoztatón.