Bűnök és szenvedélyek – Pest és Buda Mátyás király korában

Milyen volt Mátyás budai palotája? Hol állt az általa építtetett egykori pesti városfal, és hogyan temette maga alá a föld? Látható-e még ma valahol? Milyen volt a város, hogyan éltek a lakói a 15. század második felében? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a többi között az érdeklődők, ha meghallgatják Mikó Árpád művészettörténész és Zádor Judit régész-történész előadását, illetve megtekintik a csak ezen az április 17-i estén látható mini tárlatot. (A Ransanus-corvina facsimiléje, a témához kapcsolódó tudományos szakmunkák, régi metszetek és egyéb régi nyomtatványok.)

A RÉSZLETES PROGRAM

Április 17., Budavári Palota, F épület

16,30-tól Mikó Árpád művészettörténész előadása a középkori budai királyi palota reneszánsz köveiről

A budai királyi palota egyik legfényesebb korszaka Mátyás király uralkodásának idejére esik. A mára szinte maradéktalanul elpusztult középkori épületegyüttes reneszánsz időszakát nagyszerű vörösmárvány faragványok jelképezik. A valóságban azonban ezeket a faragványokat csak a hagyomány köti a királyi palotához. A régi kövek származása nem mindig tisztázható egyértelműen, útjukat nyomon követni azonban izgalmas és tanulságos kaland.

 

17,10-től Zádor Judit régész-történész előadása: Pest Mátyás király korában

Pest középkori történetéről rendkívül kevés forrás maradt fenn. Az ország egyik legvirágzóbb városát 1241-ben a tatárok pusztították el, majd Buda külvárosaként lelassult a fejlődése. Igazi fénykorát a szabad királyi városok rangjára emelkedett, és a tárnokszéki városok sorába bejutott Pest Mátyás király idejében élte. Az egykori feljegyzésekből tudható, hogy Mátyás szívesen időzött Pest közeli vadasparkjában, és kedves városát – ma is még részben látható – városfallal vette körül.

                                                                                                           

18 órától az EXCANTO együttes reneszánsz koncertje                                                    

Az EXCANTO 1998-ban alakult Budapesten. Repertoárján elsősorban középkori, reneszánsz és barokk zene szerepel, de szívesen játszik későbbi korok szerzőitől is olyan műveket, amelyek megszólaltathatók az adott hangszer-összeállításban. Fennállása óta fellépett egyebek mellett a Zeneakadémia Nagytermében, a Régi Zeneakadémián, az Óbudai Társaskörben, a Nádor teremben, a Rádió Márványtermében, a Bartók Béla Emlékházban, a Budapesti és a Gödöllői Tavaszi Fesztiválon, a Művészetek Völgyében és külföldön. Ezen az estén magyar és európai, komolyabb és népszerű műveket egyaránt bemutat.