Két nappal a magyarországi választások után, amelyek véget vetettek Orbán Viktor 16 éves hatalmának, az európai szélsőjobboldal egy része kezdi megkérdőjelezni Donald Trump és JD Vance támogatásának értékét. Ez az átértékelés egy szélesebb körű aggodalmat tükröz: Trump retorikáját és kiszámíthatatlan geopolitikai programját egyre inkább tehernek, mintsem előnynek tekintik az Atlanti-óceánon túli politikai szövetségesei, különösen az olyan közeli partnerek, mint Orbán Fidesz pártja.

„A magyarok mindig is nagyon közel álltak az Egyesült Államokhoz” – mondta Thierry Mariani, a francia Nemzeti Összefogás európai parlamenti képviselője az Euronewsnak. „Ez nem a mi esetünk.” Fabrice Leggeri, a Nemzeti Összefogás egy másik EP-képviselője „büntetőnek” nevezte az Európával szembeni amerikai vámokat, és „számunkra nehezen érthetőnek” Washington részvételét a jelenlegi iráni háborúban. „Nekünk más kultúránk és politikai hagyományaink vannak, mint az USA-nak” – tette hozzá Leggeri.

Trump vonzereje csökken Európában

JD Vance a múlt heti budapesti látogatása során támogatta Orbán Viktort, és a „brüsszeli bürokratákat” azzal vádolta, hogy „megpróbálják tönkretenni Magyarország gazdaságát”, olyan megjegyzésekkel, amelyek a jól ismert szélsőjobboldali témákat visszhangozták.
Vance látogatása korábbi támogatásokat követett – például azt, hogy egy évvel ezelőtt támogatta a németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak pártot -, ami most kínosnak bizonyulhat, mivel a szuverenista erők csendben elhatárolódnak az amerikai kormánytól.

Az Európai Parlament tisztviselői szerint Trump elvesztette vonzerejét az európai nacionalista mozgalmak körében, és a közelgő hazai választásokon a szélsőjobboldali pártok lekicsinyelhetik a MAGA mozgalomhoz fűződő kapcsolataikat.

A Hazafiak Európáért (PfE) más törvényhozói is lekicsinyelték JD Vance látogatásának hatását, de elismerték, hogy Donald Trump venezuelai és iráni fellépése ellentmondani látszik a nemzeti szuverenitás elvének, amelyet a hagyományosan a külföldi beavatkozást ellenző szélsőjobboldali politikusok régóta védelmeznek.

„A nem demokratikus rezsimek leváltásának legjobb módja világszerte a nemzetközi jog tiszteletben tartása lenne, és egyértelmű, hogy az USA közelmúltbeli erőskezű fellépése kétségeket ébresztett” – mondta Paolo Borchia, az olaszországi A Liga képviselője.
A szélsőjobboldal Trumptól való elhatárolódásának egyik fő oka az Iránnal folytatott háború. Európában sokan a Teherán elleni amerikai csapást teszik felelőssé az európai energiaárak emelkedéséért, amelyek már így is a fogyasztók vásárlóerejét terhelik.

A távolságtartás másik oka, hogy a szélsőjobboldali álláspontok támogatása olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, nem feltétlenül jelenti a Trump-kormányzat támogatását.
Dave Sinardet, a Vrije Universiteit Brussel (VUB) politológus professzora szerint a magyarországi választókat láthatóan jobban érdeklik az életüket érintő mindennapi kérdések, mint az Orbán Viktor által folytatott ideológiai csatározások, aki igyekezett magát és szövetségeseit úgy beállítani, mint akik védelmet nyújtanak az általa migráns „inváziónak” és az EU nemzeti érdekek semmibe vételének nevezett jelenségekkel szemben.
„Vance látogatása valószínűleg kontraproduktív volt, és biztosan nem segített a Fidesznek” – mondta az Euronewsnak.

Vance és Trump támogatása Orbán mellett a Sinardet elemzése szerint a külföldi beavatkozással kapcsolatos megítélést is erősíthette, amit az ellenzék kampányérvként használt fel.

„Ez az eredmény azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali vezetőknek óvakodniuk kell a túl szoros kapcsolatoktól olyan személyiségekkel, mint Trump és Putyin” – mondta a Sinardet, hozzátéve, hogy „erősen ironikus”, hogy azok a pártok, amelyek ideológiájuk középpontjába a nemzeti szuverenitást helyezik, gyakran elfogadják a külső beavatkozást a belpolitikájukba.

Sinardet megjegyzéseit Theo Francken, Belgium védelmi és kereskedelmi minisztere is megismételte, aki az X-en azt írta (forrás: angol), hogy „Vance támogatása nagyon ostoba kampányfogás volt”.

„A MAGA tömegnek tényleg abba kellene hagynia a nemzetközi kampányt, mert minden és mindenki, akit támogatnak, a végén választásokat veszít” – írta Franken. Az Új Flamand Szövetség (N-VA) pártja közel áll Orbán álláspontjához a migrációval kapcsolatban, de elutasítja az Oroszországgal való együttműködést.

Elveszett csata a szélsőjobboldal számára

A magyarországi szavazással az európai szélsőjobboldal fontos kudarcot szenvedett, hiszen Orbán Viktor messze a legjelentősebb alakja volt a hatalomban, és példaképül szolgált más vezetők számára. A francia Nemzeti Összefogástól az olasz Liga és a spanyol Voxig a szavazás utáni nap alkalmat adott arra, hogy Orbánt dicsőítsék, elismerjék, hogy Magyarország demokrácia, és az Európai Bizottságot ostorozzák.

Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője az X-et hibáztatta a „diktatúra groteszk vádjaiért”, amelyeket Orbánnal szemben fogalmaztak meg, „aki tizenhat éven át bátran és elszántan védte Magyarország szabadságát és szuverenitását”.
„Az Európai Bizottság elégedettségének, amely folyamatosan túllépte előjogait és hatáskörét a népakarat rovására, aggasztania kellene a magyarokat, hogy ez az évek óta drágán védett szabadság továbbra is fennmarad” – tette hozzá Le Pen.

Más szélsőjobboldali politikusok is elítélték az EU beavatkozását a magyar politikába, Petr Bystron, az Alternatíva Németországért európai parlamenti képviselője még vizsgálóbizottság felállítását is követelte azzal kapcsolatban, hogy az EU „milliárdos pénzösszegek befagyasztásával és pénzügyi szankciók bevezetésével” nyomást gyakorol a magyar kormányra – írta közleményében.

„Az EU obszcén módon beavatkozott ebbe a kampányba, és ez ismét meg fog történni” – mondta Hermann Tertsch, a Vox EP-képviselője az Euronewsnak. Bár úgy tűnik, hogy a MAGA mozgalomhoz való kötődés politikailag mérgezővé vált, elemzők szerint Orbán veresége nem jelent szélesebb körű visszaesést a szélsőjobboldal számára Európában.

Sinardet véleménye szerint túl korai lenne ezt jelentős elmozdulásnak tekinteni, mivel a szuverenista erők sok helyen még mindig teret nyernek, és egyetlen választásból következtetéseket levonni kockázatos lépés. Elismerte, hogy ezek a politikai erők strukturálisan továbbra is erősek, és több uniós országban, köztük Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Svédországban is vannak kormányképviselőik. „Orbán Viktor veresége jelentős, de természetesen nem jelenti a szélsőjobboldali populizmus végét” – mondta Sinardet.

A Orbán kudarca – európai visszhang bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Unióban nincs nagyobb „lázadó” Magyarországnál. Orbán Viktor miniszterelnök tartós konfliktusban áll a közösséggel, és ezzel más országok érdekeit is sérti. Budapest többször kihasználta az egyhangúsági követelményt nyomásgyakorlásra – legutóbb például az Ukrajnának nyújtott támogatások, az Oroszországgal szembeni szankciók vagy az EU-s pénzügyi csomagok ügyében. Ez erősítette az ország kívülálló státuszát, és növekvő frusztrációt váltott ki más fővárosokban.

Húsvét után, áprilisban a kis közép-európai ország sorsdöntő parlamenti választás elé néz. A lakosság választhat: hatodszor is Orbán Viktort, a legrégebben hivatalban lévő kormányfőt és nemzeti-konzervatív kormányát bízza meg, vagy a liberális ellenzéki jelöltet, Magyar Pétert és a Tisza Mozgalmat támogatja.

A választók arról döntenek, működik-e még a fejlődési modell

Hosszabb távú összehasonlításban az egykori posztkommunista mintagazdaság fejlődése kiábrándító: az 1990-es és 2000-es évek elejének piacgazdasági éllovasából regionális összevetésben lemaradó lett. A választás így nemcsak arról szól, ki kormányoz, hanem arról is, hogy a jelenlegi fejlődési modell még működőképes-e.

Budapest egykor példakép volt a régióban: korai privatizáció, nyitottság a külföldi bankok és kereskedők felé, fejlődő jogállamiság, független jegybank. 2010 óta Orbán kormánya a stabilitást az alkotmányos többségek révén történő hatalomkoncentrációval biztosítja. A rendszer része a nacionalizmus és az Oroszországhoz való közeledés, ugyanakkor gazdaságpolitikai beavatkozások, alacsony nyereségadók és bizonyos ágazatokra kivetett különadók is.

Közben Kína szoros stratégiai partnerként építette be Magyarországot Európában, többek között stratégiai beruházások révén. Ez különösen az elektromobilitás és az akkumulátorgyártás területén jelentős, ami Magyarországot fontos kapuvá teszi Európa és az autóipar számára. A CATL és a BYD mellett más kínai cégek is gyárakat építenek. A más országokban kizárt Huawei a magyar 5G-hálózat mintegy kétharmadát biztosítja. Magyarország így a világ második legnagyobb gazdaságának előretolt helyőrségeként jelenik meg a nyugati világban.

A modell kezdetben működött: nőtt a foglalkoztatás, a befektetők gyárakat építettek, az EU-források infrastruktúrát finanszíroztak. Idővel azonban megmutatkoztak az árnyoldalak: nőtt a termelékenységi lemaradás Csehországhoz és Lengyelországhoz képest, romlott a jogbiztonság és a kiszámíthatóság. Az Európai Bizottság szerint a gazdaság idén alig több mint két százalékkal nő – több éves stagnálás után. Ez ugyan gyorsabb az EU átlagánál (1,4%), de elmarad a szomszédoktól: Lengyelországban például 3,5%, Csehországban pedig valamivel több mint 2% várható. Az államadósság a GDP háromnegyedét teszi ki, ami magasabb a régiós országokénál.

Az alkotmány, a választási rendszer, a médiarendszer és az igazságszolgáltatás átalakításával Orbán ugyan stabilan kormányozhat, de a hirtelen bevezetett adók, visszamenőleges intézkedések és politikailag motivált tulajdonátrendezések bizonytalanságot keltettek. A Brüsszellel a jogállamiság és a közbeszerzések miatt kialakult konfliktus következtében EU-források maradtak vissza, ami visszafogta a beruházásokat. 2023-ban Magyarországon volt a legmagasabb infláció az EU-ban, 17 százalékkal, és azóta is gyengélkedik a gazdaság.

Számos területen Magyarország kívülálló az EU-n belül – politikailag, jogállamiság szempontjából és gazdaságpolitikában is. A Transparency International évek óta a legkorruptabb EU-tagállamként sorolja be. Az Európai Bizottság 2022-ben először aktiválta a jogállamisági mechanizmust egy tagállammal szemben, és több tízmilliárd eurónyi támogatást részben vagy egészben befagyasztott. Indok: problémák a közbeszerzésekben, összeférhetetlenség, valamint a korrupciós ügyek elégtelen üldözése. A források hiánya fékezi a növekedést.

„Választási autokrácia” magas korrupcióval

Az Európai Parlament 2022-ben „választási autokráciának” nevezte Magyarországot. EU-s ellenőrök átlag feletti egyszereplős közbeszerzéseket, túlárazást és kormányközeli nyerteseket dokumentáltak. A gazdasági hatalom koncentrációja egy lojális hálózatban erősíti az államilag támogatott gazdagodás benyomását. Brüsszeli nyomásra Budapest reformokat ígért – például integritási hatóság létrehozását és a bírói függetlenség erősítését –, de az EU sok intézkedést elégtelennek tart.

Elemzők szerint egy ellenzéki győzelem költségvetési megszorításokat hozna az euróövezethez való csatlakozás érdekében. Ez fájdalmas lépésekkel járna, de egy újabb Fidesz-kormány sem kerülhetné el a megszorításokat, viszont nem kínálna új növekedési pályát. A Nemzetközi Valutaalap hangsúlyozza: a kiszámítható szabályok csökkentik a tőkeköltséget és növelik a beruházásokat. Az OECD szerint a jogállamiság gazdaságpolitikai tényező, és kritizálja az állami beavatkozásokat.

Rövid távon javul a helyzet: csökken az infláció, a jegybank óvatosan mérsékli a kamatokat. Az autóipar és az akkumulátorgyártás exportot húz, a védelmi és biztonsági projektek élénkítik a beruházásokat. A munkanélküliség alacsony, de a szakemberhiány – részben az elvándorlás miatt – továbbra is jelentős.

A költségvetési hiány csökkentése elkerülhetetlen, mivel meghaladja az EU-s küszöböt. A hitelminősítők nem sorolják Magyarországot a legrosszabbak közé, de az ország az alsó kategóriákban van.

A gazdasági növekedés az autóipartól függ

A társadalmi jólét szempontjából kulcsfontosságú az autóipar. Az elektromos autók iránti kereslet gyengülése vagy projektek késése komoly hatással lehet a beszállítókra és régiókra. A német befektetők vezető szerepet játszanak, de egyre inkább kínai cégek egészítik ki őket.

A kormány egyértelmű stratégiát követ: az akkumulátorok és az elektromobilitás prioritást élveznek, állami támogatásokkal és gyors engedélyezéssel. Nagy ázsiai beruházások – például a debreceni CATL-gyár – méretgazdaságosságot ígérnek. Kulcsfontosságú a beágyazottság: helyi beszállítók, munkaerő, környezetvédelmi és infrastrukturális feltételek. Más régiókban már látszanak társadalmi feszültségek. Eközben bizonyos ágazatokban – például távközlés, bankok, logisztika, építőipar és kiskereskedelem – különadók és beavatkozások nehezítik a befektetők helyzetét.

Az összetett választási rendszer és a kormánypárti médiatúlsúly megnehezíti a hatalomváltást, bár a felmérések szerint az ellenzék vezet. A kormány az infláció csökkenésével, ipari beruházásokkal és szociális intézkedésekkel kampányol, míg az ellenzék a jogállamiságot, a megélhetést, az oktatást és az egészségügyet hangsúlyozza. Ha kevesebb konfliktus lenne az EU-val, Magyarország újra felzárkózhatna. A választás azt jelzi majd, levonták-e a tanulságokat az elmúlt évtizedből, amelyben a fontos partnerekkel való konfliktusok erősödtek – és a jólét csökkent.

A Rendkívül keményen, a szabályokat megszegve bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A cikk kifogásolta például, hogy elemezték a korrupciót is hazánkban. Persze, tegyük hozzá, hogy Obama elnöksége, Hillary Clinton külügyminisztersége idején is kritikus volt az emberi jogi jelentés a magyar kormánnyal szemben. Most viszont kijelentik, hogy az Orbán-kormány mindig megtette a szükséges intézkedéseket visszaélések és törvénytelenségek láttán.

Például: a Szuverenitásvédelmi Hivatal kinyomozta, hogy a Transparency International és az Átlátszó külföldi lobbiérdekeket képviselt, miután – ugyancsak külföldi pénzekből – tevékenységével politikai, gazdasági és társadalmi károkat okozott Magyarországnak. A cikk ecseteli a demokrácia tündöklését, az emberi jogok tiszteletben tartását Magyarországon. 

A régióban terjeszkedő angol nyelvű lengyel TVP is értetlenül áll Orbán döntése előtt, miután egyedül ő nem támogatta, s így Magyarország sem – a holnapi alaszkai találkozó kapcsán kiadott uniós álláspontot, s ezzel tulajdonképpen Trump elnök békekezdeményezését sem. Az uniós bizottsági szóvivő egyértelművé is tette Brüsszelben, hogy ebből csakis Oroszország fog profitálni.

Marcin Zaborowski, a TVP európai rovatának szerkesztője ennek kapcsán Magyar Péter és a Tisza Ukrajna-politikájáról is tudósított, jelezvén, hogy az nem sokban különbözik a kormányétól, mert fegyvereket ő sem küldene Ukrajnának, és aggasztónak tartja a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak sérelmét. Azt viszont ellentételezésként kiemelte, hogy a Tisza maximálisan uniópárti.  

A Moszkvai Lomonoszov Egyetem politológia-professzora, Jegor Dibrov az Izvesztyijának azt nyilatkozta, hogy Brüsszel óriási nyomás alá helyezi a magyar kormányt az alaszkai találkozó előtt, holott Orbánék csak a nemzeti érdekeiket tartják szem előtt. Szerinte a brüsszeli bürokrácia kezd hasonlítani módszereiben a középkori inkvizíciós metódusokra. Leszögezi: nincs egység az EU-ban. Sőt, azt is állítja, hogy az oroszországi külföldi hírszerzés információi szerint Ursula von der Leyen már töri a fejét a magyar rendszerváltás különféle forgatókönyvein, és lehetséges kormányfőt lát Magyar Péter személyében.

Egy európainak nehéz megértenie, miért nem lehet meghúzni a vonalat az amerikai alkotmány szerinti szólásszabadság értelmezésekor, ha fröcsög valakiből a gyűlöletbeszéd – írja Gulyás Virág a Jewish News Syndicate című amerikai lapban, amikor a Kneecap ír rockegyüttes hamarosan kezdődő amerikai és kanadai őszi turnéjáról szól. Ezt kérdi: belefér-e a szólásszabadság fogalmába az izraeli zászló elégetése és a felszólítás a zsidók meggyilkolására? Vagy: a Hamasz és a Hezbollah dicsérete, zászlójuk lobogtatása a koncerteken. A magyar döntést és a kormány intézkedését hozza fel jó példának, mivelhogy a Szigetről kitiltották a Kneecapet a szervezők. A kormány pedig az országból is. (Csakhogy valami látványosat ez utóbbi is lépjen! – a szerk.) Hasonlóan jártak el velük szemben az Egyesült Királyságban számos helyen.

A tengerentúlon azonban még mindig szervezik a koncertjeiket, sőt, a jegyek elkeltek. Annak ellenére, hogy a szponzorációt egy ideig felvállal Independent Artist Group megvonta a Kneecaptől a támogatást, ami egyben azt is jelenti, hogy tagjai ezek után nem kaphatnak művészeti beutazó vízumot.

A Trumpi külügy: „hazánkban teljesen rendben vannak az emberi jogok” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában 2018-ban. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Mi az, ami ebből nem volt elfogadható Orbán Viktornak? A tagállami vezetők hangsúlyozták, hogy a határokat erőszakkal nem szabad megváltoztatni. Aggódnak amiatt, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozójának a kimenetele hátrányos lehet Ukrajna számára. Trump ugyanis legutóbb mérlegelendőnek mondta az Oroszország javára történő ukrán területi engedmények gondolatát. Az uniós tagállamok szerint (mínusz Magyarország!) az igazságos és tartós békének, amely stabilitást és biztonságot teremt, tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot. Úgy vélik, hogy a tárgyalásoknak akkor van értelmük, ha azokra tűzszünet – vagy legalábbis az ellenségeskedések visszafogása – mellett kerül sor. Az Európai Unió – Magyarország kivételével – kinyilvánítja, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, és érvényesíteni kívánja az Oroszország elleni szankciókat. Újabb szankciók megvitatása is felvetődik. Ukrajna népének rendelkeznie kell azzal a szabadsággal, hogy maga döntsön a saját jövőjéről. Minden jövőbeli biztonsági garancia integráns alkotórésze kell legyen az, hogy Ukrajna képes hatékonyan megvédeni magát.

A dpa-tudósítás emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök már többször fordult szembe az EU intézkedéseivel. Ukrajna katonai megsegítését Orbán következetesen elutasítja, barátja, Putyin szerint ugyanis ez csak meghosszabbítja a háborút.  

A magyar jobboldali konzervatív vezető a szankciókról azt állítja, hogy azok nem célravezetőek, miközben ártalmasak az európai gazdaságra nézve. A német hírügynökség kiemeli, hogy Putyin iránti rokonszenve mellett Orbán Donald Trumpnak is hűséges híve. A pénteki alaszkai találkozó további szakadáshoz vezethet Orbán Viktor és uniós hivatali partnerei között – vélekedik a német hírügynökség.

Európa veszélyben van, és mi hol maradunk? Ausztriának sürgősen szüksége van olyan stratégiára, amely a legrosszabb forgatókönyvre készül – írja Hans Rauscher, a liberális bécsi Der Standard kolumnistája. Gondolatmenetének kiindulópontja az, hogy akármire jut vagy nem jut egymással Alaszkában Trump és Putyin, az Egyesült Államokra immár legfeljebb csak igen korlátozottan lehet számítani, mint a nyugati értékek közösségének vezető hatalmára. Az osztrák kommentátor szerint az olyanok, mint J. D. Vance amerikai alelnök kijelentéseiből világosan kitűnik, hogy szabadulni akarnak a tartós kötelezettségvállalásokból, mégpedig azért, hogy az Egyesült Államokon belül zavartalanul kialakíthassák a fehérek előjogain alapuló autoriter viszonyokat, és hogy ők maguk személyesen gazdagodjanak ebből.

Ez veszély Európára nézve – írja Rauscher. A kontinensnek ugyanis egy olyan orosz imperialistával van dolga, aki a hadseregével természetesen nem akar és nem is képes Lisszabonig vonulni, de tönkreteheti a NATO-t és az EU-t, mert elsősorban az Európai Unió vonzó alternatív modell a nagyorosz birodalmi álommal, illetve a nagyorosz befolyási övezettel szemben. A Der Standard szemleírója felidézi, hogy egykor a nagyorosz birodalomhoz tartozott Finnország, a Baltikum és Lengyelország. A Szovjetunió idején Kelet-Európa vazallus államokból állt. Putyin lényegében ezt akarja visszaállítani. És Nyugat-, valamint Közép-Európában szívesen venne szélsőjobboldali, illetve oroszbarát kormányokat. Ezzel már egész messzire előre jutott: ott van Magyarország meg Szlovákia, és Ausztriában is csak hajszálon múlt. Németországban a második legnagyobb pártra számíthat, Csehországban pedig az idén ősszel, Franciaországban 2027-ben akár sikerülhet is.

Hans Rauscher szerint abban az esetben, ha Putyint még három-öt évig leköti Ukrajna, Európa kiépítheti az elrettentő katonai kapacitását. Lehetséges viszont, hogy minden gyorsabban történik majd, és Ukrajna rövid időn belül összeomlik, aminek a nyomán egy sor országban hatalomra kerülnek a szélsőjobboldali Putyin-pártiak.

Ehhez a véleménycikkhez mintegy illusztrációként tökéletesen illeszkedik az a tegnapi hír, hogy a Forsa közvélemény-kutató és elemző intézet legfrissebb felmérése szerint az Alternatíva Németországnak – rövidítve: AfD – elnevezésű szélsőjobboldali, populista párt már a legnépszerűbb németországi politikai erővé vált. Ha most tartanák a választásokat, az AfD 26 százalékot kapna – állítja a Forsa. A Friedrich Merz kancellár vezette keresztény uniópártok blokkja 24 százalékra számíthatna.

A Politico brüsszeli kiadása erről hírt adva megjegyzi: a különböző intézetek méréseinek összevetése alapján náluk nem így állnak ugyan a számok, hanem a CDU/CSU továbbra is enyhe fölényben van az AfD-vel szemben, de azt meg tudják erősíteni, hogy

az AfD a februári választáson elért 21 százalékhoz képest azóta is folyamatosan növelte támogatottságát, és minimum a legnagyobb ellenzéki pártnak számít.

A „Putyin haverja, Orbán bojkottálja az ukrajnai háborúról szóló EU-nyilatkozatot” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

kutakodni, és a II. világháborúban a magyar kormány intézkedéseit, háborús, tábori jegyzeteket, kétségbevonhatatlan dokumentumok sokaságát fésülte át – írja a The Times of Israel újságírója, Jonathan Schwarz, aki felkereste otthonában az idős asszonyt.

Clara Garbon-Radnóti önkéntesként, a felfedezés örömétől hajtva kutatott, s maga is meglepődött, amikor a mintegy 180 mikrofilm fordítása közben sok egyéb mellett rátalált három, eddig ismeretlen tekercsre. A The Times of Israel cikke meg is nevezi a számukat (143, 144, 145). Ezek olyan listákat soroltak fel, amelyekben Raphael-, Rembrandt- Sisley-, Munkácsy- és Vaszary-alkotások szerepeltek. Majd mellettük megtalálta azoknak a zsidó családoknak a neveit is, akiktől erőszakkal elvették a műalkotásokat, sőt felsorolják azokat a múzeumokat is, ahol a képeket őrzik.

Clara Garbon-Radnóti az interjúban úgy fogalmazott, hogy ezeket az alkotásokat vissza kell juttatni az egykori tulajdonosoknak. A saját családjától elkobzott két képet – egy-egy Munkácsy és Vaszary-festményt – is megtalálta a listában. Hozzátette: nem maga miatt követeli a visszaszolgáltatásukat. Ezek olyan általános értékeket képviselnek, amelyeket a világnak látnia kell. Leszögezte: az alkotásokat nem véletlenszerűen kobozták el: előre megtervezett rablások voltak. A magyar kormány felvette a kapcsolatot múzeumokkal, egyetemekkel, emlékhelyekkel és könyvtárakkal, miként lehet visszaszerezni az egyedülálló alkotásokat. A megtalált iratok cáfolhatatlan bizonyítékként szolgálnak a szervezett rabláshoz. Clara Garbon-Radnóti szerint nyomás alá kell helyezni a magyar kormányt, különben nem adja vissza jogos tulajdonosaiknak azokat az ellopott értékeket, amik szerinte bűncselekmények révén kerültek a kormány tulajdonába, s amiket máig nem ismert be az „örökös” magyar kormány. Clara Garbon-Radnóti a talált dokumentumok alapján mind meg tudja nevezni a műveket és egykori tulajdonosaikat, továbbá a múzeumokat is. Ahogy fogalmazott: ő tulajdonképpen a háborús dokumentumoknak csak a fordításával lett megbízva, de ahogy föltárultak előtte a részletek, úgy vált világossá, mi történt 1944-ben: „ő tulajdonképpen csak összekötötte a pontokat”. A bizonyítékokat mind ki is állították a detroiti Zekelman Holokauszt Központban.

A Szigetről adott tudósítást a francia AFP hírügynökség annak kapcsán, hogy már a 400 ezres tömeget befogadó fesztivál koncertjein is felzúg a „Mocskos Fidesz” skandálás, ha magyar zenészek lépnek a színpadra – s erről még a Kuwait Times is beszámolt. Megemlíti Majka sikerét és a Pogány Induló képeivel illusztrálják a tudósítást, ami jelzi: koncerten először júniusban zúgott kormánygyűlöletet kifejező két szó, s azóta már nem egyszer nyilvánítják ki véleményüket a fiatalok. És már nemcsak hazánkban, hanem Romániában, Szlovákiában, a a többi környező országban is. A cikk az aktuális politikai helyzetelemzéssel zárul, amely jelzi Magyar Péter magabiztos előnyét a Fidesszel szemben a közvélemény-kutatások alapján.

A német sajtóban még mindig nem ült el a vihar, miután a CDU képviselőnője, Saskia Ludwig részt vett a MCC-fesztiválon, Esztergomban, s találkozott Alice Weidellel, az szélsőjobbos AfD vezetőjével – írja a többi között a Die Welt. És egyre inkább feszegetik, ki és hogyan finanszírozta az útját, a Zöldek közzé tették a transzparencia jegyében kifogásaikat és követelésüket a kínos üggyel kapcsolatban.

A A környező országokban is harsog a „Mocskos Fidesz” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az a hír járta, hogy Budapest, azaz a magyar kormány még májusban félbeszakította a tárgyalásokat a két ország közti, az utóbbi időben egy elmérgesedő kapcsolat miatt. Fegyír ezt úgy magyarázta, hogy mindezek ellenére a közös munka folytatódik, csak éppen a szakértői szinten. Az ukránok eleve nem zárkóztak el a tárgyalások folytatásától, s így mostanság online szekciók keretében egyeztetnek a diplomáciai felek. Most 4-5 pont van napirenden, közülük néhány már az ukrán törvényhozás asztalán – jelezte a nagykövet. Szerinte ezek nem a kerekasztal körüli üres fecsegések, hanem sokkal inkább élő és valós lépések. Viszont addig semmilyen előzetes infót sem akarnak közzétenni a témákról, amíg nincs tényleges megállapodás, amikor konkrét bejelentéseket tehetnek – fogalmazott a vezető diplomata.

A nagykövet arról is beszélt, hogy nagy orosz befolyást vél felfedezni a kárpátaljai magyarok elleni rágalmazásokat illetően – erről már egy másik írásban olvashatunk. Megemlítette, hogy az utóbbi időben két esetben is beidézte őt a magyar külügyminisztérium, és sejtetni engedte, hogy az oroszok állhatnak az ügyek mögött, de azt kifejezetten fájlalja, hogy a magyarok érzelmi alapon közelítik meg ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy a tényeket, az információkat előtte ellenőriznék. A kérdés szerinte az, kinek az érdekében állhat a két nép közti viszony megrontása. A válasz elég egyértelmű a számára: Oroszország – jelentette ki Fegyir Sándor. A politikai ciklusok egyszer véget érnek, a tárgyalósztalhoz is előbb-utóbb le kell ülni, és a kérdés akkor majd az lesz, hogy miként fogja a társadalom ezeket a kulturális traumákat feldolgozni. Megjegyezte továbbá: a magyarellenes feliratokról készült fotók alapján sem találták meg a jelzett helyeken azokat a bizonyos a gyalázó szövegeket. Az ok: a feliratok és fotók legalább nyolc évvel ezelőtt készülhettek. Kiemelték őket az archívumból és átadták a magyar hatóságoknak – előre megtervezetten, a Kreml által finanszírozott sajtókapcsolatokon keresztül. A palágykomoróci templomgyújtogatásról pedig megjegyezte, hogy az is gondosan előkészített provokációnak látszik, mert a magyar médiában az akció után fél órával már kinn is a volt a róla szóló hír. Oroszországtól idegenek a morális megfontolások, célja az, hogy piszkos eszközökkel megrontsa az ukránok kapcsolatát a szomszédos országokkal, legyen az Lengyelország, Szlovákia vagy éppen Magyarország. „Ezért nekünk, ukránoknak meg kell őrizi a hidegvérünket. Az oroszok politikai manőverei az ukránellenes erőket kovácsolják össze” – hangoztatta a vezető diplomata.

A kínai sajtót is foglalkoztatta a tegnap nyilvánosságra hozott magyar GDP-adat, ami mindössze 0,2%-os – számolt be erről a Xinhua központi kínai hírügynökség. Kifejezetten biztatónak tartja például azt, hogy viszont a negyedéves mutatóhoz képest 0,4%-kal bővült, miután az elemzők ennél rosszabb eredményre számítottak. A szerény növekedést az elemzés a belső fogyasztás némi erősödésével magyarázta, illetve az adócsökkentéssel, a szektorális bérek mérsékelt növekedésével, valamint a családtámogatási programoknak köszönhetően beindult befektetésekkel – értékeli a helyzetet a kínai elemzés.

A Deutschlandfunk közzé tett egy podcastot, hogy bár még nem írták ki a választásokat, de a kampány gyakorlatilag elkezdődött, amiben egyelőre a Tisza játszik főszerepet, miután Magyar Péter kenuval, biciklivel járja az országot, továbbá a közvélemény-kutatásokban is vezet, ami a többi között a korrupció leleplezésére szervezett kampányának is köszönhető. Így most neki áll a zászló. A spanyol El País a magyar fiatalok mentális egészségéről cikkezik. Kezdi azzal a megállapítással, hogy a boldogság-indexünket tekintve világrangsorban az 52. helyen állunk és a covid után sem sikerült a fiataloknak kiheverniük a depressziót; az öngyilkossági adatokat tekintve ugyancsak aggasztó a helyünk a listán.

Az Arte európai kulturális televízió-csatorna erre vonatkozó videóját is beillesztették a cikkbe, amelyben bemutatják a fiatalokat segítő Kék Vonal segélyszervezetet. Tavaly 34 ezer esetet igyekeztek kezelni, megoldani, de ma már ott tartanak, hogy nincs elég kapacitásuk a covid miatti depressziós esetek drámai növekedését kezelni.

A Ukrán nagykövet: oroszok a magyarellenes akciók hátterében? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A téma a magyar autokrácia áthallásossága miatt vált kifejezetten érdekfeszítővé Amerikában, mert David Pressman a demokráciára érzékeny fülnek kongatja meg a vészharangot. Washington becsúszhat Orbán csapdájába, mert a Trump-féle kormányzás forgatókönyve számos hasonlóságot mutat. Stanley például az elitnek a belenyugvó, rendszerbe simuló, a korrupciót normálisnak elfogadó kritikáját emelte ki intő jelként Pressman írásából. Amerikában is kezdenek behódolni bizonyos egyetemek a trumpi fenyegetésnek, akárcsak bizonyos médiumok is. Elfogadva az ún. keresztény nacionalizmust, amibe belefér a xenofóbia, a cancel culture, a fasisztoid típusú ideológia stb. 

Orbán tusványosi beszédéből a legtöbb külföldi sajtóorgánum – a többi között a lengyel TVP vagy az Euronews – azt emelte ki,, hogy addig nem szavazza meg a magyar kormány az újabb hétéves uniós költségvetést, amíg a befagyasztott pénzeket vissza nem kapja a magyar vezetés. Orbán persze a Magyarország kifejezést használja ilyenkor mindig, pedig hát alapvetően kormányzati, önös érdekekről beszél, amikor a szerinte feltétel nélkül, nekik járó uniós pénzeket megemlíti. 

A Brussels Times az EU megmaradásának, illetve az orbáni uniós rombolásnak a szemszögéből közelítette meg, és értelmezte a kormányfő szombati beszédét. Mert hogy utóbbi szerint összeomlik az EU, ha nem talál ki a vezetés sokszintű integrációs modellt. Amit korábban a legfejlettebb országok is pedzegettek, ami szerint a tagországok integrálása különböző szakaszokban és sebességgel valósulhatna meg.  Ezt egyébként arra a kérdésre válaszolta a miniszterelnök, amiben arra voltak kíváncsiak, hogyan segítene az EU-n, ha ő lehetne az Európai Bizottság elnöke. A biztonságpolitikát fókuszba helyezte, de a gazdaság integrációját is roppant fontosnak nevezte, mint második pillért. A többinél is kiemelte, hogy a nemzeti érdekek azonban minden közösségi érdeknél fontosabbak. 

Ismét csalódott az ukrán sajtó hallva Orbánt, aki nem uniós tagságot, csak stratégiai partnerséget ajánlott fel Ukrajnának – olvasható a többi között a New Voice of Ukraine portálon. Orbán háborút vizionál, amennyiben uniós tag lenne észak-keleti szomszédunk, s amit épp emiatt folytonosan blokkol is. Régebben mi voltunk Nyugat-Európa és Oroszország között az ún. puffer zóna, de ezt a szerepet most Ukrajnának kellene betöltenie, akárhogy nézzük is.  Az Ukrajnáról szóló népszavazást az írás ún. látszólagos referendumnak minősítette, amit értékelt az ukrán külügyminisztérium is: miszerint csak tovább tüzelte az alaptalan Ukrajna-iránti gyűlöletet.

A magyar elemzők véleményére jócskán építő Visegrad Insight, régiónk jeles portálja Magyar Péter 80 napos országjárásának egyes részleteiről számol be. Persze kitér Tusványosra is, összehasonlítva a Tisza körútjával. Míg Erdélyben Orbán láthatóan az iránta való lojalitást előtérbe helyezve szinte figyelmen kívül hagyta mindazokat a gazdasági nehézségeket, amikkel – javarészt neki köszönhetően – meg kell küzdeni az ország lakosságának, addig Magyar Péter az erős Fidesz-falvakat járva repedéseket okoz a kormányzó párt eddig áttörhetetlennek hitt falán. Rogyadozni kezd a Fidesz-többség a falvakban.

Az írás foglalkozik a már 2024 vége óta megszellőztetett hírrel, az előrehozott választással, aminek bejelentése ezúttal is elmaradt a Bálványos Nyári Szabadegyetem rendezvényén.

A Magyar Péter országjárása: megtörni látszik a Fidesz-többség a falvakban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Utal arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem jelentős tekintéllyel bíró, ám igencsak pénzszűkében levő intézmény. A hirtelen eldöntött kényszeráthelyezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti, és egy belső felmérés szerint az ott dolgozó 1200 kutató 90 százalékának az ellenzésével találkozott. Bizonytalannak tartják a kutatók javadalmazásának a távlatait, bár Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke úgy nyilatkozott az Allgemeinének, hogy az érintett intézményeket folyamatosan tájékoztatták a változtatásokról, és hogy az alapfinanszírozás ugyanúgy biztosított lesz, mint a HUN-REN égisze alatt.

A frankfurti lap megszólaltatja Horváth Sándort, a Bölcsészettudományi Intézet egyik kutatócsoportjának a vezetőjét, aki szerint senki sem mondta meg nekik világosan, hogy miért van szükség az átszervezésre. Úgy véli, van még egy kis remény arra, hogy az eljárást jogilag megtámadják, mielőtt az augusztus elején hatályba lépne. Mások azonban a jövő áprilisi választásokban reménykednek, abból kiindulva, hogy egy új kormány alatt az intézetek visszakerülhetnének a Magyar Tudományos Akadémia keretei közé, ahová leginkább valók.

Talán a tusványosi rendezvénysorozatra való összpontosítás miatt, viszonylag csekély figyelmet kapott a magyar médiában Orbán Viktor bukaresti látogatása és szerdai találkozója Ilie Bolojan román miniszterelnökkel. A román kormányszóvivő tájékoztatása szerint a találkozót Orbán kezdeményezte. 

Az EurActiv úgy véli, hogy ritkán tapasztalható barátságos közeledésnek vagyunk a szemtanúi, és hogy ez olvadásra, sőt, fordulópontra utalhat a két fél viszonyában, amelyben régóta okoznak feszültséget a kisebbségi jogokkal kapcsolatos viták. A brüsszeli portál bukaresti tudósítója nagyrészt annak tulajdonítja az évek óta meglévő feszültséget, hogy – idézem – „Magyarország nagyobb autonómiát szorgalmaz a magyar etnikum számára Erdélyben, Románia azon régiójában, amely egykor az Osztrák–Magyar Birodalom része volt”. Az, hogy Budapest folyamatosan belement a kisebbségi ügyekbe, rendszeres súrlódást okozott Bukaresttel – olvasható a beszámolóban.

Az EurActiv értékelése szerint a viszony javulni kezdett tavaly, különösen annak nyomán, hogy Magyarország támogatta Románia törekvését, hogy csatlakozhasson a schengeni övezethez – most pedig Budapest a jelek szerint ismét nyitottságot mutat az együttműködésre. A cikk idézi Németh Zsoltot, az országgyűlés külügyi bizottságának az elnökét, aki Tusnádfürdőn kijelentette, hogy van előre lépési lehetőség a két ország együttműködését illetően.

Végül, még némi adalék a Kneecap ír rap-zenekarról Magyarországról történt kitiltásához. A londoni The Telegraph megírja, hogy a belfasti alapítású banda számos fellépését törölték az elmúlt hónapokban, így nem léphetett fel a glasgow-i és a cornwalli fesztiválon sem. Májusban olyan videófelvétel látott napvilágot, amelyen a trió tagjai állítólag éltetik a Hamászt és a Hezbollahot, valamint saját parlamenti képviselőjük megölésére szólítják fel hallgatóságuk tagjait. Emiatt a rendőrség terrorellenes részlege vizsgálatot indított a Kneecap ellen, amely erre azt állította, hogy soha nem támogatta a Hamászt vagy a Hezbollahot. Júniusban a Glastonbury fesztiválon elhangzottak miatt szintén rendőrségi vizsgálat kezdődött, mert a trió egyik tagja lázadásra szólított fel, de a múlt héten Avon és Somerset rendőrsége bejelentette, hogy nem tesznek lépéseket, mert nincs elég bizonyíték arra, hogy reálisan remélni lehessen a bűnösség kimondását. E rendőrségi állásfoglalás ellen meglehetősen kikelt magából a The Telegraphnak nyilatkozva Chris Philip, az ellenzéki konzervatívok árnyék-belügyminisztere. A Brexit egyik legfőbb előidézőjének tekintett Nigel Farage, Reformpárt vezetője pedig azt mondta, hogy nem lehet csodálkozni, ha összeomlóban van a rendőrségbe vetett bizalom.

Megnéztem az Irish Times című vezető ír lapot is, de ott saját cikket nem, csak egy tényszerű Reuters-tudósítást találtam a Kneecapről. Abban azért helyet kapott az is, hogy a már említett Glastonbury fesztiválon a banda Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök nevét azzal a bizonyos f-fel kezdődő négybetűs angol szóval együtt említette.

A Olvadás Bukarest és Budapest között? – Orbán találkozót kezdeményezett román kollégájával bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A The New York Times-ban megjelent írásában a neki gyakran címzett kérdést (miszerint a Trump-kormány taktikai húzásai és politikája ismerősek-e neki Orbán után) szerinte sokkal fontosabb úgy megfogalmazni, hogy hasonlít-e a magyarokéra az amerikaiak reagálása Trump intézkedéseire?

A határozott igent több példával is magyarázza, előrevetítve azt, hogy szerinte nem az erőskezű vezető taktikája az igazi veszély, hanem az, ahogy a hatalmasok behódolnak/behódoltak neki. Az ügyészség például. Vagy a magán üzleti szektor, Orbán veje és legjobb gyerekkori barátja, akik számoltalanul kapták a milliárdos állami támogatásokat. Idézi a tavalyi példát is a volt amerikai nagykövet: nem hozták nyilvánosságra, amikor Orbán közeli társa arra kérte az egyik multit, hogy adjon az üzletéből részesedést a kormányfő családjának, és erről is mélyen hallgattak.

A hatalom emberei meghunyászkodtak, belesimultak a rendszerbe a meggazdagodás, a zsírosbödönhöz való hozzáférés áhítatában. És közben azt magyarázták be maguknak, hogy az elnyomó kommunista rezsimet váltó demokrácia intézménye még túl fiatal, hogy egy ilyen erőskezű embernek ellentmondjon.

Amerikában most épp ugyanez megy végbe, nem ellenállnak a hatalomnak, hanem kapitulálnak előtte. Függetlenségüket úgy tudják megőrizni, hogy nem csatároznak a hatalommal. A New York-i Ötödik sugárúton a Pride-menetben megjelent cég-, szponzorzászlók ma már nem lobognak a világváros utcáin, és akik egykor a kormány elszámoltathatóságát követelték, ma hallgatnak. Ekképpen határtalan önimádatukkal saját magukat is becsapják. A befektetőket és a vezérigazgatókat úgy vette meg, tette zsebre Orbán, hogy gyakorlatilag a zsákmányává váltak, és közben rá kellett jönniük, hogy miközben őket gyakorlatilag megfosztotta a profittól, és jogosítványaiktól, aközben a kormányfő a saját családját gyarapította. Megalázta őket és eltorzította jellemüket, s végeredményben az egész országot is a zsákmányává tette.

Donald Trump – Orbánhoz hasonlóan – azt gondolja, ő is bárkit/mindenkit megvehet kilóra. És itt magyarul idéz egy szólást: „Van az a pénz”… – amiért mindenre képes vagy. Ráadásul Trump gyakorlatilag extrém jogi helyzetet, azaz jog feletti uralmat is szerzett. A bírák képtelenek bármit tenni vele szemben.

David Pressman azokat a bátor embereket hozza fel példaként az amerikaiak számára, akik Orbán tiltása ellenére ki mertek menni a Budapest Pride-ra. Ne áltassák magukat, hogy ki tudják játszani az erőskezű uralkodót! Soha sem volt akkora szükség elvhűségre a demokrácia megvédése végett, mint most. Merjenek tanulni a Budapest utcáin tüntető fiataloktól!

A Trump – Orbánhoz hasonlóan – azt hiszi, mindenkit megvehet kilóra bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A gyenge közvélemény-kutatási eredmények arra ösztönözhetik Orbán Viktort, hogy hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. Hónapok óta minden közvélemény-kutatás megerősíti, hogy még a tisztességtelen választási rendszer körülményei között és a kormánypárti média elsöprő dominanciája ellenére is megnyerheti a 2026 tavaszára kitűzött parlamenti választásokat a Magyar Péter által alapított Tisza Párt. Tehát négy ciklus és 15 évnyi kormányzás után megállíthatatlan őrségváltás előtt áll a 62 éves Orbán Viktor kormányzó Fidesz-pártja? Ez a látszat megtévesztő. A politikai megfigyelők mindig is kételkedtek abban, hogy ez a teljesen korrupt rezsim egyértelműen elfogadhatná és elfogadhatná a választási vereséget.

Az amerikai Freedom House emberi jogi szervezet évek óta kijelenti jelentéseiben, hogy Magyarország az Orbán-kormány alatt „részben szabad állammá” alakult át. A nemzetközi politikatudomány nagyrészt elfogadja Magyar Bálint szociológus több könyvében is tárgyalt definíciót, aki a rezsimet „Orbán politikai-gazdasági klánja által irányított posztkommunista maffiaállamként” írja le. Egy ilyen rendszer „feudalisztikus módon” működik: Az „úr” van felül, és az „oligarchák” tőle kapják a vagyonukat.

A Bentley-k és Ferrarik fotói, a jachtok, a magánrepülőgépek és a luxusrezidenciák az újgazdagok féktelen életmódját tükrözik. A miniszterelnök gyermekkori barátja, Mészáros Lörinc egykori gázszerelő vezeti a 100 leggazdagabb magyar listáját egymilliárd eurós vagyonnal. Orbán veje, Tiborcz István a jelenlegi lista tizenötödik helyén áll, vagyonát a Forbes szerint körülbelül 370 millió euróra becsülik. A Direkt36 oldalán közzétett, a miniszterelnök családjának és barátainak hatalmas vagyonáról, a „Dinasztiáról” szóló videót három és fél millióan nézték meg.

Ennek a hátterében kell értelmezni Magyar Bálint szociológus következtetését: Orbán politikája nem egy ideológia megvalósítására, hanem a család hatalmának biztosítására irányul. Azt, hogy az ellenzéki Tisza Párt győzelme az Orbán-klán végzetét jelentené, már Orbán fenyegető bejelentése is bizonyította a nemzeti ünnepen, március 15-én, miszerint egy nagytakarítás keretében „felszámolja” a „korrupt dollárokkal áttelelt” és Magyarország szuverenitását megsértő „poloskákat”, valamint a „megvásárolt” politikusok, bírák, újságírók, „árnyékos” civil szervezetek és politikai aktivisták „teljes árnyékhadseregét”. (A civilek „eltakarításáról” először 2017-ben Németh Szilárd beszélt.)

Egy nemrégiben benyújtott törvényjavaslattal az orosz elképzelések alapján tavaly létrehozott „Szuverenitásvédelmi Hivatal” korlátlan hatalmat kíván biztosítani a civil társadalom, a független média és az alapítványok kritikus hangjainak teljes elhallgattatására. Orbán, Vlagyimir Putyin legjobb tanítványa, megpróbálhatja hibrid autokráciáját a választások napjára alig leplezett diktatúrává alakítani. Hogy sikerrel jár-e, az nem az EU-n, hanem a magyar népen múlik.” (Paul Lendvai, DER STANDARD)

https://www.facebook.com/search/top?q=paul%20lendvai

A Egy család hatalma – Magyarország veszélyben van bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.