Az ukrán Jevropejszkaja Pravda állítása szerint nem szakadtak meg az Ukrajna és Magyarország közti, az oktatási törvényről folytatott egyeztetések, noha a sajtó valóban nem foglalkozott az utóbbi időben ezzel a témával. Erről maga a Magyarországra akkreditált ukrán nagykövet, Fegyír Sándor számolt be az Ukrinfónak.

Az a hír járta, hogy Budapest, azaz a magyar kormány még májusban félbeszakította a tárgyalásokat a két ország közti, az utóbbi időben egy elmérgesedő kapcsolat miatt. Fegyír ezt úgy magyarázta, hogy mindezek ellenére a közös munka folytatódik, csak éppen a szakértői szinten. Az ukránok eleve nem zárkóztak el a tárgyalások folytatásától, s így mostanság online szekciók keretében egyeztetnek a diplomáciai felek. Most 4-5 pont van napirenden, közülük néhány már az ukrán törvényhozás asztalán – jelezte a nagykövet. Szerinte ezek nem a kerekasztal körüli üres fecsegések, hanem sokkal inkább élő és valós lépések. Viszont addig semmilyen előzetes infót sem akarnak közzétenni a témákról, amíg nincs tényleges megállapodás, amikor konkrét bejelentéseket tehetnek – fogalmazott a vezető diplomata.

A nagykövet arról is beszélt, hogy nagy orosz befolyást vél felfedezni a kárpátaljai magyarok elleni rágalmazásokat illetően – erről már egy másik írásban olvashatunk. Megemlítette, hogy az utóbbi időben két esetben is beidézte őt a magyar külügyminisztérium, és sejtetni engedte, hogy az oroszok állhatnak az ügyek mögött, de azt kifejezetten fájlalja, hogy a magyarok érzelmi alapon közelítik meg ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy a tényeket, az információkat előtte ellenőriznék. A kérdés szerinte az, kinek az érdekében állhat a két nép közti viszony megrontása. A válasz elég egyértelmű a számára: Oroszország – jelentette ki Fegyir Sándor. A politikai ciklusok egyszer véget érnek, a tárgyalósztalhoz is előbb-utóbb le kell ülni, és a kérdés akkor majd az lesz, hogy miként fogja a társadalom ezeket a kulturális traumákat feldolgozni. Megjegyezte továbbá: a magyarellenes feliratokról készült fotók alapján sem találták meg a jelzett helyeken azokat a bizonyos a gyalázó szövegeket. Az ok: a feliratok és fotók legalább nyolc évvel ezelőtt készülhettek. Kiemelték őket az archívumból és átadták a magyar hatóságoknak – előre megtervezetten, a Kreml által finanszírozott sajtókapcsolatokon keresztül. A palágykomoróci templomgyújtogatásról pedig megjegyezte, hogy az is gondosan előkészített provokációnak látszik, mert a magyar médiában az akció után fél órával már kinn is a volt a róla szóló hír. Oroszországtól idegenek a morális megfontolások, célja az, hogy piszkos eszközökkel megrontsa az ukránok kapcsolatát a szomszédos országokkal, legyen az Lengyelország, Szlovákia vagy éppen Magyarország. „Ezért nekünk, ukránoknak meg kell őrizi a hidegvérünket. Az oroszok politikai manőverei az ukránellenes erőket kovácsolják össze” – hangoztatta a vezető diplomata.

A kínai sajtót is foglalkoztatta a tegnap nyilvánosságra hozott magyar GDP-adat, ami mindössze 0,2%-os – számolt be erről a Xinhua központi kínai hírügynökség. Kifejezetten biztatónak tartja például azt, hogy viszont a negyedéves mutatóhoz képest 0,4%-kal bővült, miután az elemzők ennél rosszabb eredményre számítottak. A szerény növekedést az elemzés a belső fogyasztás némi erősödésével magyarázta, illetve az adócsökkentéssel, a szektorális bérek mérsékelt növekedésével, valamint a családtámogatási programoknak köszönhetően beindult befektetésekkel – értékeli a helyzetet a kínai elemzés.

A Deutschlandfunk közzé tett egy podcastot, hogy bár még nem írták ki a választásokat, de a kampány gyakorlatilag elkezdődött, amiben egyelőre a Tisza játszik főszerepet, miután Magyar Péter kenuval, biciklivel járja az országot, továbbá a közvélemény-kutatásokban is vezet, ami a többi között a korrupció leleplezésére szervezett kampányának is köszönhető. Így most neki áll a zászló. A spanyol El País a magyar fiatalok mentális egészségéről cikkezik. Kezdi azzal a megállapítással, hogy a boldogság-indexünket tekintve világrangsorban az 52. helyen állunk és a covid után sem sikerült a fiataloknak kiheverniük a depressziót; az öngyilkossági adatokat tekintve ugyancsak aggasztó a helyünk a listán.

Az Arte európai kulturális televízió-csatorna erre vonatkozó videóját is beillesztették a cikkbe, amelyben bemutatják a fiatalokat segítő Kék Vonal segélyszervezetet. Tavaly 34 ezer esetet igyekeztek kezelni, megoldani, de ma már ott tartanak, hogy nincs elég kapacitásuk a covid miatti depressziós esetek drámai növekedését kezelni.