Az 1944-i varsói felkelés 75. évfordulójáról Budapesten is tartott megemlékezést, méghozzá rendhagyót a lengyel követség: korhű ruhákban, fegyverekkel és forgatókönyv szerint újrajátszottak az akkori eseményeket. A fotókat még a kínai központi hírügynökség, a Xinhua, archívumában is őrizni fogják, legalábbis erre következtetünk a beszámolójukból. Ez volt a lengyel hadsereg legnagyobb katonai hadművelete Varsó náci német megszállás alóli felszabadítása céljából. A 63 napos akcióban magyar önkéntesek is önfeláldozóan segítettek.
Orbán Viktort és Jair Bolsonarót említi cikkében a coloradoi Patheos, amikor a Montreálban rendezett Pride 2019 megünnepléséről ad beszámolót. A fesztivál szervezői arra panaszkodtak ugyanis, hogy soha eddig nem kaptak annyi gyűlölködő, megbélyegző támadást a közösségi hálón, mint az idén. Ezt egyrészt a világszerte, de legfőképp a szomszédos Amerikában erősödő szélsőjobb berzenkedésének tulajdonítják, illetve az olyan vezetőknek, mint a magyar és a brazil kormányfő, akk hivatalosan is csepüli és megveti a szivárvány-közösséget.
Világhírré lett a magyar és bangladeshi orvosok közös teljesítménye, a fejüknél összenőtt sziámi ikrek sikeres műtéte. Rengeteg médium közölte a még mindig szenzációszámba menő, több mint 30 órás, Dakkában lezajlott műtétet. Leginkább azért – írja a The News International – mert a 35 fős magyar és csaknem 100 fős banghladeshi csoport előre figyelmeztetett, hogy a kislányok túlélési esélye 50 sázalék. A 2 nagy műtétet 44 plasztikai követte. Pataki Gergely, Csókay András és Csapody Marcell nevét külön kiemelték a magyar orvoscsoportból; mindhárman ingyen, jótékonysági céllal végezték a műtétet, mert a szegényeken, legyenek ők bárhol a világon, Magyarországon vagy külföldön, szívből segítenek.
Öt évvel az Irakban az «iszlám állam» által végrehajtott népirtás után rengeteg túlélő nem tud visszatérni otthonába. Ezért a Nobel-díjas Nadia Murad nemzetközi segítséget kért – írja a Forbes magazin. A cikk kiemeli a lengyel mellett a magyar segítségnyújtást, mert mindkét ország igyekezetét a legértékesebbek között tartják számon. A Ninive környékén nyújtott segítség közvetlen, mindenféle harmadik, közbeiktatott személy vagy társaság nélkül. A magyaroknál a cikk elsősorban az üldözött keresztényeknek nyújtott erkölcsi és fizikai támogatást emeli ki.
A Reuters brit hírügynökség is beszámolt az Afganisztánból 4négy évvel ezelőtt elindult 32 éves asszonyról, aki két évvel ezelőtt Szerbiában kezdett el festeni, majd hazánkban folytatta a hosszúra nyúlt várakozás alatt a feszültség leküzdése céljából. Miközben még mindig a befogadását visszautasítót hatóságokkal küszködik, aközben kiállítást rendeztek a képeiből az ENSZ-szervezésében a Szigeten a Love Revolution program részeként, miután még mindig nem hagyhatja el a tranzitzónát, hacsak nem Szerbia felé veszi útját. Sikerként könyvelheti el, hogy két év után a fellebbviteli bíróság meghallgatta indoklását és most a bevándorlási hivatalnál van függőben az ügye.
A cikk kritikusan ír Orbán Viktor hajthatatlan migrációs politikájáról: arról, hogy egyrészt börtönjellegű és elhanyagolt körülmények között tartják szinte fogva a menekülteket, másrészt pedig arra hivatkozással, hogy az első biztonságos államban – ahová beteszik a lábukat – kell befogadni a menekülteket, Magyarország nem lesz befogadó ország, elutasítja a kérelmeket. A fiatal nő szüleit már deportálták Szerbiába. A menekülés közben szerzett élményeit megfestő azért hagyta el hazáját a szüleivel együtt, mert az afgán parlamentben, ahol az apja dolgozott, egy öngyilkos merénylő tette elviselhetetlenné az életüket. Menekültek a félelem és a rettegés országából.
A Coca Cola hirdetés okozta magyar botrány máig nem ült el a nemzetközi médiában. Legutóbb – a többi között – a német közszolgálati rádió, a Deutschlandfunk számolt be a részletekről. A hazánkat konzervatívnak jellemző tudósításban a Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást idézi, aki szerint süllyed az európai kultúra színvonala, nem csoda, hogy fogy a fehér európai, mert az európai civilizáció öngyilkosságának leghatékonyabb eszköze a homoszexuális propaganda. A Coca Cola anyacége nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit közölt írásban, hogy az egyenlőséget hirdető alapvető jog mindenkit egyformán megillet nemzetiségétől függetlenül.