A Biden-kormány volt budapesti nagykövetének múlt heti, a The New York Timesban megjelent véleménycikke még a hétvégén is hírként jelent meg számos nemzetközi sajtóorgánumban. Kiemelem az amerikai MSNBC csatornát, ahol szakértőt is megszólaltattak, s az elfogultág vádját elkerülendő Jason Stanleyt, a Toronto Egyetem professzorát.

A téma a magyar autokrácia áthallásossága miatt vált kifejezetten érdekfeszítővé Amerikában, mert David Pressman a demokráciára érzékeny fülnek kongatja meg a vészharangot. Washington becsúszhat Orbán csapdájába, mert a Trump-féle kormányzás forgatókönyve számos hasonlóságot mutat. Stanley például az elitnek a belenyugvó, rendszerbe simuló, a korrupciót normálisnak elfogadó kritikáját emelte ki intő jelként Pressman írásából. Amerikában is kezdenek behódolni bizonyos egyetemek a trumpi fenyegetésnek, akárcsak bizonyos médiumok is. Elfogadva az ún. keresztény nacionalizmust, amibe belefér a xenofóbia, a cancel culture, a fasisztoid típusú ideológia stb. 

Orbán tusványosi beszédéből a legtöbb külföldi sajtóorgánum – a többi között a lengyel TVP vagy az Euronews – azt emelte ki,, hogy addig nem szavazza meg a magyar kormány az újabb hétéves uniós költségvetést, amíg a befagyasztott pénzeket vissza nem kapja a magyar vezetés. Orbán persze a Magyarország kifejezést használja ilyenkor mindig, pedig hát alapvetően kormányzati, önös érdekekről beszél, amikor a szerinte feltétel nélkül, nekik járó uniós pénzeket megemlíti. 

A Brussels Times az EU megmaradásának, illetve az orbáni uniós rombolásnak a szemszögéből közelítette meg, és értelmezte a kormányfő szombati beszédét. Mert hogy utóbbi szerint összeomlik az EU, ha nem talál ki a vezetés sokszintű integrációs modellt. Amit korábban a legfejlettebb országok is pedzegettek, ami szerint a tagországok integrálása különböző szakaszokban és sebességgel valósulhatna meg.  Ezt egyébként arra a kérdésre válaszolta a miniszterelnök, amiben arra voltak kíváncsiak, hogyan segítene az EU-n, ha ő lehetne az Európai Bizottság elnöke. A biztonságpolitikát fókuszba helyezte, de a gazdaság integrációját is roppant fontosnak nevezte, mint második pillért. A többinél is kiemelte, hogy a nemzeti érdekek azonban minden közösségi érdeknél fontosabbak. 

Ismét csalódott az ukrán sajtó hallva Orbánt, aki nem uniós tagságot, csak stratégiai partnerséget ajánlott fel Ukrajnának – olvasható a többi között a New Voice of Ukraine portálon. Orbán háborút vizionál, amennyiben uniós tag lenne észak-keleti szomszédunk, s amit épp emiatt folytonosan blokkol is. Régebben mi voltunk Nyugat-Európa és Oroszország között az ún. puffer zóna, de ezt a szerepet most Ukrajnának kellene betöltenie, akárhogy nézzük is.  Az Ukrajnáról szóló népszavazást az írás ún. látszólagos referendumnak minősítette, amit értékelt az ukrán külügyminisztérium is: miszerint csak tovább tüzelte az alaptalan Ukrajna-iránti gyűlöletet.

A magyar elemzők véleményére jócskán építő Visegrad Insight, régiónk jeles portálja Magyar Péter 80 napos országjárásának egyes részleteiről számol be. Persze kitér Tusványosra is, összehasonlítva a Tisza körútjával. Míg Erdélyben Orbán láthatóan az iránta való lojalitást előtérbe helyezve szinte figyelmen kívül hagyta mindazokat a gazdasági nehézségeket, amikkel – javarészt neki köszönhetően – meg kell küzdeni az ország lakosságának, addig Magyar Péter az erős Fidesz-falvakat járva repedéseket okoz a kormányzó párt eddig áttörhetetlennek hitt falán. Rogyadozni kezd a Fidesz-többség a falvakban.

Az írás foglalkozik a már 2024 vége óta megszellőztetett hírrel, az előrehozott választással, aminek bejelentése ezúttal is elmaradt a Bálványos Nyári Szabadegyetem rendezvényén.