Kilépett Románia abból a 950 millió eurós, közös szervezésű és uniós finanszírozású lézerprogramból, amelyben Magyarország, méghozzá a Szegedi Egyetem is részt a csehekkel, olaszokkal és litvánokkal együtt – írja a washingtoni Science Mag, tudományos magazin.

A nagy reményekkel indult Extreme Light Infrastructure (ELI) programban a lézer felhasználásának új területeit keresik: a daganatos betegségek kezelésétől egészen a nukleáris hulladék feldolgozásáig, vagy éppen az asztrofizikától a biomedicináig. Az uniós ernyő alatt megtervezett program nem titkolt célja a felzárkózó országok tudományának és kutatási színvonalának az emelése is, s erre épp nemrég, április 30-án adta áldását és vállalta fel koordinálását az Európai Bizottság – European Research Infrastructure Consortium (ERIC) elnevezéssel. Előzőleg Franciaország és Nagy-Britannia is kilépett a programból, ami alapvetően megváltoztatta a finanszírozás struktúráját. Noha épp francia kezdeményezésre indult be a kutatás, ugyanis Gerard Mourou fizikus ennek a lézertechnológiának a kidolgozásáért kapott Nobel-díjat. Romániának a gammasugarak generálására tervezett létesítmény megépítésével akadtak gondjai. Olyannyira, hogy két román vállalkozás perre is ment egymással. Azért, hogy a program folytatása ne szakadjon félbe, amerikai céget bíztak meg a vezetésével.

A szintén amerikai Defense News  Kölnben keltezett tudósításában arról olvashatunk, hogy a német Rheinmetall Nagy-Britanniával és Magyarországgal újabb üzleti lehetőségekről és vásárlásokról tárgyalt. A britekkel szárazföldi katonai robotok gyártásáról, hazánkkal a Lynx páncélozott harci járművekre szánt aktív pajzs vásárlásáról volt szó – 140 millió euró (49 000 millió forint) értékben. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke ezt nem említette meg az MTI-nek. A cikk nem felejtette el megírni, idézem, hogy a magyar kormány elidegenítette magát Európától antidemokratikus intézkedéseivel és szeszélyes külpolitikájával, ami gyakorta szembemegy a konszenzusos uniós politikával.

Nem mellesleg Magyarország volt az első a Rheinmetall partnerei közül, aki a Lynx harci járművek vásárlásáról, illetve 2400 millió dollár (691 000 millió forint) értékben Lynx-gyár építéséről döntött Zalaegerszegen.  

Miután Izrael és a palesztinok közötti tűzszünet továbbra is várat magára, az Izraelt is elítélő uniós határozat magyar vétója továbbra is téma a nemzetközi sajtóban. Egy híján valamennyi EU-tagország egyetértett – Magyarország (természetesen!) nem. Az Euractive-ban szó szerint idézik Josef Borell külügyi főmegbízottat: „…nem akarom félrevezetni önöket, mintha minden tagállam egyetértett volna ebben a vitában. Igen, valóban, könnyen kitalálhatják, Magyarországról van szó. De hát tudjuk, ez ma már nem újdonság…” – utalva a magyar külügyminiszter vétóira, amikor nem értett egyet Brüsszel külpolitikájával sem Kína, sem Oroszország, sem Izrael kérdésében. „Őszintén mondom maguknak, egyszerűen nem tudom megérteni, mit nem lehet ebben egyet nem érteni a 26 tagállam álláspontja vonatkozásában. Nos, hát így állunk, és nincs más választásom, mint ezt szóvá tenni” – fogalmazott Borell külügyi főmegbízott. Aki azt is elmondta, hogy megpróbálja meggyőzni a magyar felet, ad erre még egy hetet. Csak egyet. Nem engedheti meg magának az EU, hogy ne legyen közös állásfoglalása.

Az Európa Tanács közleményt adott ki arról, hogy a soros elnökséget a második félévben betöltő Magyarországgal közös szervezésben, hazánkban tartják meg a kisebbségvédelmi európai konferenciát „Normák és szabályok a nemzeti kisebbségi jogok területén” címmel. Ez a kezdeményezése hazánknak egyébként még az 1990-es évekre nyúlik vissza, s az legfőképp a kisebbségi nyelvhasználatra koncentrált. A közlemény úgy fogalmaz, Magyarország el szeretné érni, hogy a kisebbségvédelmi ügyekben az Európa Tanács legyen a zászlóvivő a kontinensen.

A június 29-én kezdődő konferenciát Gulyás Gergely nyitja meg magyar részről, és a felszólalók között ott lesz Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.