<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Krimi Archívum - Infovilág</title>
	<atom:link href="https://infovilag.hu/category/egyeb/krimi/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://infovilag.hu/category/egyeb/krimi/</link>
	<description>A hiteles hírportál</description>
	<lastBuildDate>Tue, 03 Feb 2026 12:10:54 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.4</generator>

<image>
	<url>https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2023/09/favicon.png</url>
	<title>Krimi Archívum - Infovilág</title>
	<link>https://infovilag.hu/category/egyeb/krimi/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Hol bujkál ma Redl ezredes?</title>
		<link>https://infovilag.hu/hol-bujkal-ma-redl-ezredes/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[László József]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 03 Feb 2026 12:10:38 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<category><![CDATA[Külföld]]></category>
		<category><![CDATA[Epstein]]></category>
		<category><![CDATA[KGB]]></category>
		<category><![CDATA[Maxwell]]></category>
		<category><![CDATA[Redl ezredes]]></category>
		<category><![CDATA[Trump]]></category>
		<category><![CDATA[zsarolás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=145961</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tele van a sajtó az Epstein-akták legújabb információival, azzal, hogy az egész história valószínűleg az orosz titkosszolgálat által kifundált csapda, olyan tiltott mézesbödön politikusok és gazdag üzletemberek számára, amelybe a jelek szerint tucatjával estek bele az évek alatt nagyhatalmú, és a történtek által zsarolhatóvá vált személyek. Epstein partnere volt Ghislaine Maxwell, akinek a szerepe külön [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/hol-bujkal-ma-redl-ezredes/">Hol bujkál ma Redl ezredes?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-black-color has-luminous-vivid-amber-background-color has-text-color has-background has-link-color has-medium-font-size wp-elements-11 wp-block-paragraph"><strong>Tele van a  sajtó az Epstein-akták legújabb információival, azzal, hogy az egész história  valószínűleg az orosz titkosszolgálat által kifundált csapda, olyan tiltott mézesbödön politikusok és gazdag üzletemberek számára, amelybe a jelek szerint tucatjával  estek bele az évek alatt nagyhatalmú, és a történtek által zsarolhatóvá vált személyek.  Epstein partnere volt Ghislaine Maxwell, akinek a  szerepe külön érdekesség, hiszen milliomos apjáról, Robert Maxwellről élete végéig azt gyanították, hogy a szovjet titkosszolgálat ügynöke.  A brit külügyminisztérium és más nyugati szolgálatok a szovjet KGB-vel való kapcsolatra gyanakodtak Maxwellenél – volt egy belső brit dokumentum is, amelyben Maxwellről úgy írtak, mint „mint teljesen rossz karakter és szinte biztosan Oroszország által finanszírozott” emberről.</strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-12 wp-block-paragraph"><strong><em>Olvasva a cikkeket, amelyekben újra meg újra felbukkan Steve Bannon neve is, aki Trump elnök első kampányában játszott fontos szerepet, majd nemzetbiztonsági tanácsadó lett Washingtonban, előkerestem egy régebbi cikkemet, amely 2019-ben íródott és Bannon akkori szerepével, illetve az orosz titkosszolg</em>álatok <em>tevékenységével foglalkozik.  </em></strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color has-medium-font-size wp-elements-13 wp-block-paragraph"><strong>A demokrácia vagy a populizmus Sztálingrádja jön?</strong><br></p>



<p class="has-black-color has-light-green-cyan-background-color has-text-color has-background has-link-color wp-elements-14 wp-block-paragraph"><strong>A rettenetes Steve Bannon Európa és a demokrácia legnagyobb ellensége. Az amerikai üzletember és politikai machinátor saját magát leninistának vallotta, aki meg akarja semmisíteni az államot, és mindezt az amerikai szélsőjobb támogatásával teszi. Ő volt Trump kampányának egyik atyamestere, és most Németországban szervezi a szélsőjobbot, hogy megbuktassa a demokráciát, vagyis ahogy ő fogalmazott: hogy az uniós választások után minden napot Sztálingráddá tegyen Brüsszelben. Kedves ember, nem?</strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-15 wp-block-paragraph"><strong><em>Viszont. Lehet, hogy a szélsőjobb katasztrófája, Bannon szóhasználatával Sztálingrádja már bekövetkezett Bécsben. Nem tudni ugyanis, ki rendelte az osztrák szélsőjobb vezérét lejárató videót, ki szervezte meg 2017-ben, hogy orosznak látszó emberek tegyenek megvesztegetési ajánlatot Ibizán, amit a derék Strache, az eddigi alkancellár, a magyar kormányfő kedves partnere a felvétel tanúsága szerint alig várt…</em></strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-16 wp-block-paragraph"><strong>Akárki volt is, készült arra, hogy megállítsa az orosz nyomulást, vagyis a mostani KGB módszerét, a kompromittálást fordította az oroszbarát szélsőjobb politikus ellen. Az oroszok ugyanis az informális/ információs hadviselést a megmaradt ügynökhálózatra és a zsarolásra építve a tökélyre fejlesztették, és befolyásukat nem a szélsőbal, hanem a szélsőjobb csoportokon át növelik.</strong> <strong>Így látható az olasz szélsőjobb vezére Putyin pólóban, igy kötött együttműködési megállapodást Putyin pártjával az olasz és az osztrák szélsőjobb, így finanszírozta a Brexit héjáit Moszkva.</strong></p>



<p class="has-black-color has-light-green-cyan-background-color has-text-color has-background has-link-color has-medium-font-size wp-elements-17 wp-block-paragraph"><strong>Annak idején Simicska Lajos azt mondta, hogy az Orbánnal való szakítás oka a miniszterelnök oroszbarátsága volt, konkrétan egy mondat: majd megveszi nekem az RTL Klubot a Gazprom!</strong></p>



<p class="has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-18 wp-block-paragraph"><em><strong>Nos, a politikai pornográfiával is felérő hat órás videón elhangzott, hogy a megbukott szélsőjobbos politikus olyan médiabirodalomra áhítozott, mint Orbán, és azt az osztrák üzletembert javasolta az áloroszoknak legnagyobb példányszámú lap fölvásárlására, aki Orbánnak is intézte a magyar média többségének megszerzését.</strong></em></p>



<p class="has-black-color has-pale-cyan-blue-background-color has-text-color has-background has-link-color wp-elements-19 wp-block-paragraph"><strong><em>Ezek után jogos a kérdés, hogy mindez milyen pénzből, és kinek az érdekében történt mindez?? Mekkora valójában az orosz hatalmi behatolás Magyarországon? Hány Redl ezredes típusú döntéshozó ügyködik a kormányzatban?</em></strong></p>



<p class="has-black-color has-white-background-color has-text-color has-background has-link-color has-medium-font-size wp-elements-20 wp-block-paragraph"><strong><em>P.S.: Eltelt lassan hét év, és az akkor feltett kérdésekre nincs válasz, csak a gyanú erősödött. A címben említett Redl ezredes az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének vezérkari tisztje volt, és árulóvá vált, átadott az oroszoknak minden általa hozzáférhető katonai dokumentumot, mert az oroszok megzsarolták szexuális irányultsága miatt. Szóval, hol vannak, hol bujkálnak a mai Redl ezredesek?</em></strong></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/hol-bujkal-ma-redl-ezredes/">Hol bujkál ma Redl ezredes?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Elfogták „Hanót”! – az Infovilágot is súlyosan támadta</title>
		<link>https://infovilag.hu/elfogtak-hanot-az-infovilagot-is-sulyosan-tamadta/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Munkatársunktól]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 21 Jul 2025 15:31:51 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A nap híre]]></category>
		<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=144392</guid>

					<description><![CDATA[<p>Sikerült kézre kerítenie az illetékes bűnüldözési hatóságnak azt a férfit, aki két év óta túlterheléses támadásokkal (DDoS) bénított-rongált meg, tett tönkre magyar magyar hírportálokat, mások mellett az Infovilágot is, és külföldi célpontnak is nehézségeket okozott. A gyanúsítottat házkutatás közben fogták el. (A nyitó kép forrása: Magyar Rendőrség.) Ma reggel számolt be a www.police.hu &#160;weboldalon a [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/elfogtak-hanot-az-infovilagot-is-sulyosan-tamadta/">Elfogták „Hanót”! – az Infovilágot is súlyosan támadta</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Sikerült kézre kerítenie az illetékes bűnüldözési hatóságnak azt <a href="https://www.youtube.com/watch?v=f0_a4lfdftE">a férfit</a>, aki két év óta túlterheléses támadásokkal (DDoS) bénított-rongált meg, tett tönkre magyar magyar hírportálokat, mások mellett az <a href="https://infovilag.hu/kedves-infovilag-olvasok-kedves-barataink/">Infovilágot</a> is, és külföldi célpontnak is nehézségeket okozott. A gyanúsítottat házkutatás közben fogták el.</strong> <em>(A nyitó kép forrása: Magyar Rendőrség.)</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Ma reggel számolt be a <a href="http://www.police.hu">www.police.hu</a> &nbsp;weboldalon a Készenléti Rendőrség, hogy azonosították azt a 23 éves budapesti férfit, aki 2023 áprilisától kezdődően ismétlődő támadásokat indított egy sor weboldal ellen. Ám sokszor nem érte be ennyivel: digitális tartalmakat tüntetett el, például az <a href="https://infovilag.hu/sulyos-tulterheleses-tamadassorozat-a-kormanytol-fuggetlen-magyar-lapok-ellen">INFOVILÁG</a> mintegy ötezer hírét „nyúlta le” csaknem mindörökre. Honlapunknak csak napokkal, hetekkel később sikerült a működését stabilizálni, amiben döntő szerepet játszott <em>Pócsi Károly</em>, a remek informatikus szakember.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A hivatalos közlemény szerint az elkövetőt a hátrahagyott digitális nyomok és az általa használt álprofilok buktatták le. A házkutatáskor „Hanó”informatikai eszközeit is lefoglalták, rajtuk bizonyítékokat találtak, amik egyértelműen a bűncselekmények elkövetésére utaltak.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az említett ismétlődő túlterhelések időszakosan elérhetetlenné tették a célba vett portálokat. A szakaszos, de tartósan fennálló támadások tavaly is folytatódtak. Vizsgálat közben kiderült, hogy „Hano”, a támadó célzottan és előre megtervezetten dolgozott.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A hozzáférési naplók elemzésével és hálózati forgalom vizsgálatával sikerült megállapítani, hogy az elkövető úgynevezett „bér-DDoS” szolgáltatásokat vett igénybe, és a támadások paraméterezéséhez különféle online eszközöket használt.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A nyomozás feltárta, hogy a támadó nemcsak a bejelentést tevő portálokat, hanem más hírportálokat (köztük a <a href="https://infovilag.hu/kihallgatta-a-nemzeti-nyomozo-iroda-a-media1-foszerkesztojet-menjen-nyugdijba-az-infovilag-foszerkesztoje/">Media1</a>, a HVG, a 444, a 24.hu, a Telex, az Ellenszél.hu) is célba vett, valamint támadta a bécsi székhelyű <a href="https://infovilag.hu/az-ipi-weboldalat-eros-ddos-tamadas-erte-mert-szot-emelt-a-magyar-hirportalok-mellett/">International Press Institute (IPI.media)</a> weboldalát is. Az ügy nemzetközi összefüggései miatt a magyar bűnüldözők az osztrák hatóságokkal is felvették a kapcsolatot.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A „Hano” álnevet viselő elkövető jellemzően a kormánytól független lapok ellen intézett túlterheléses támadást. Például, amikor a telex.hu hírportál közzétette <em>Ungváry Krisztián</em> történész cikkét <em>Bayer Zsolt</em> jobboldali médiamunkás anyai nagyapjáról, a testüregmotozó kiskőrösi nyilasból lett kommunista besúgóról és arról, hogy Bayer Zsolt nem mondott igazat a témáról. Alighogy megjelent a tudósítás, az oldal elérhetetlenné vált.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Amikor pedig az esetről beszámolt Media1, rögtön kibertámadást indított ellene is a most elfogott „Hano”.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/elfogtak-hanot-az-infovilagot-is-sulyosan-tamadta/">Elfogták „Hanót”! – az Infovilágot is súlyosan támadta</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>TP-Link-routerek ezrei kiberbűnözők kezében</title>
		<link>https://infovilag.hu/tp-link-routerek-ezrei-kiberbunozok-kezeben/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Petrányi-Széll András]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 12 Jul 2025 08:10:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hardver]]></category>
		<category><![CDATA[Informatika]]></category>
		<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=143976</guid>

					<description><![CDATA[<p>(A cikk forrása:&#160;The Hacker News) Az elmúlt hetekben komoly fenyegetésre derült fény: több ezer TP-Link márkájú Wi-Fi router vált kiberbűnözők eszközévé világszerte, köztük Európában is. A támadók a sebezhető eszközöket úgynevezett „botnetbe” vonták be – ezek segítségével malware-eket terjesztenek, adatokat gyűjtenek, vagy más hálózatokat támadnak. A biztonsági kutatók szerint a bűnözők a következő TP-Link modelleket [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/tp-link-routerek-ezrei-kiberbunozok-kezeben/">TP-Link-routerek ezrei kiberbűnözők kezében</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>(A cikk forrása:&nbsp;<a href="https://thehackernews.com/2025/03/ballista-botnet-exploits-unpatched-tp.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener">The Hacker News</a>) </em><strong>Az elmúlt hetekben komoly fenyegetésre derült fény: több ezer TP-Link márkájú Wi-Fi router vált kiberbűnözők eszközévé világszerte, köztük Európában is. A támadók a sebezhető eszközöket úgynevezett „botnetbe” vonták be – ezek segítségével malware-eket terjesztenek, adatokat gyűjtenek, vagy más hálózatokat támadnak.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A biztonsági kutatók szerint a bűnözők a következő TP-Link modelleket használták ki:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>TP-Link Archer AX21 (AX1800)</strong>: a modell a CVE-2023-1389 nevű távoli kódfuttatási (RCE) sérülékenység miatt vált célponttá. A botnet, amely a&nbsp;<strong>Ballista</strong>&nbsp;nevet kapta, már több mint&nbsp;<strong>6 000 ilyen eszközt fertőzött meg</strong>, főként az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Bulgáriában, Törökországban és más európai országokban.</li>



<li><strong>TP-Link WR841N</strong>: ez az egyik legelterjedtebb belépő szintű router. Régebbi firmware-verzióin keresztül a támadók távoli parancsokat futtathattak, így ez is több botnet – köztük a&nbsp;<strong>Quad7</strong>&nbsp;és&nbsp;<strong>CovertNetwork</strong>&nbsp;– célpontjává vált.</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading has-light-green-cyan-background-color has-background">Hogyan történik a fertőzés?</h3>



<p class="wp-block-paragraph">A támadók automatizált eszközökkel keresik az internetre kötött, gyárilag konfigurált vagy elavult firmware-t futtató routereket. Amint egy sebezhető példányt találnak, akkor:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li>kihasználják a biztonsági rést,</li>



<li>telepítik a botnet-kliens szoftvert,</li>



<li>majd az eszközt parancsokra várakozó „zombiként” használják fel további támadásokhoz.</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph">Egyes esetekben a routerek képesek továbbfertőzni más eszközöket is ugyanazon a hálózaton belül (pl. okostévék, NAS-ok, IP kamerák).</p>



<h3 class="wp-block-heading has-light-green-cyan-background-color has-background">Milyen veszélyekkel jár a fertőzés?</h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>A fertőzött routereken keresztül&nbsp;<strong>adatlopás történhet</strong>, például jelszavak, hitelesítési adatok, banki információk vagy céges VPN-hozzáférések kiszivárgása.</li>



<li>A támadók DDoS-támadásokat indíthatnak más célpontok ellen – a te internetkapcsolatodat használva.</li>



<li>A fertőzés teljesen&nbsp;<strong>észrevétlen lehet</strong>, hiszen a router általában nem jelez külső beavatkozást.</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading has-light-green-cyan-background-color has-background">Mit lehet tenni a fenyegetés ellen?</h3>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>Ha WR841N routered van</strong>: Érdemes fontolóra venni a cserét, mivel a készülék több éve nem kap hivatalos frissítést.</li>



<li><strong>Firmware-frissítés</strong>: lépj be a router adminfelületére, és ellenőrizd, hogy a legújabb szoftververzió fut-e.</li>



<li><strong>Admin jelszó cseréje</strong>: sose használd a gyári jelszót! Használj hosszú, egyedi jelszót az adminisztrációhoz.</li>



<li><strong>Távoli elérés kikapcsolása</strong>: ha nem használod, tiltsd le a WAN-on keresztüli hozzáférést (Remote Management, Telnet, UPnP).</li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/tp-link-routerek-ezrei-kiberbunozok-kezeben/">TP-Link-routerek ezrei kiberbűnözők kezében</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Jó 14 millió forint kárt okoztak a csalók egy idős asszonynak</title>
		<link>https://infovilag.hu/jo-14-millio-forint-kart-okoztak-a-csalok-egy-idos-asszonynak/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Liget Press]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 16 Jun 2025 05:25:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142807</guid>

					<description><![CDATA[<p>A Győri Járási Ügyészség vádat emelt négy, egymással rokonságban álló személlyel szemben, akk különféle jogcímeken 14,5 millió forinttal károsítottak meg egy idős hölgyet. (A nyitó kép forrása: polizei-beratung.de.) A vádlottak először lucernavásárlás okán keresték fel az idős sértettet, tőle 55 körbála lucernát el is vittek, azonban nem fizették ki. A sértett ugyanis a lucerna elszállítása [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/jo-14-millio-forint-kart-okoztak-a-csalok-egy-idos-asszonynak/">Jó 14 millió forint kárt okoztak a csalók egy idős asszonynak</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A Győri Járási Ügyészség vádat emelt négy, egymással rokonságban álló személlyel szemben, akk különféle jogcímeken 14,5 millió forinttal károsítottak meg egy idős hölgyet.</strong> (A nyitó kép forrása: polizei-beratung.de.)</p>



<p class="wp-block-paragraph">A vádlottak először lucernavásárlás okán keresték fel az idős sértettet, tőle 55 körbála lucernát el is vittek, azonban nem fizették ki. A sértett ugyanis a lucerna elszállítása alkalmával elpanaszolta az elkövetőknek, hogy házastársa elhalálozását követően hagyatéki ügyintézési problémái adódtak, és ha az elkövetők – ígéretüknek megfelelően – segítenek neki egy ügyvéddel, akkor nem kell fizetniük a 687 500 forint értékű takarmányért.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Ezt követően az egyik elkövető egy ismert budapesti ügyvédnek adta ki magát, aki több alkalommal a perre, iratbeszerzési költségekre és munkadíjra 13&nbsp;500 000 forintot kért és kapott a sértettől.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az elkövetők ezenfelül arra hivatkozással, hogy a lucerna száraz porától egyikük megbetegedett, a kórházi költségekre is több alkalommal többszázezer forintot vettek át az idős asszonytól. Az elkövetők a sértettel való találkozásaik egyikén magukkal vittek továbbá négy konyhakész tyúkot is azzal, hogy azokat is majd később fizetik ki.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A vádlottak bizonyítottan összesen 14&nbsp;657 500 forint kárt okoztak a sértettnek, amiből még fél százalék sem, mindössze 70 000 forint térült meg.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ügyészség az elkövetőket tetemes kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolta meg, ami két–nyolc év szabadságvesztéssel büntetendő.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az elkövetők közül ketten felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követték el a bűncselekményt, harmadik társuk ugyancsak büntetett előéletű.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ügyészség a vádiratban a beismerés esetére valamennyiük esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni – tájékoztatta szerkesztőségünket ailletékes megyei főügyészség.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/jo-14-millio-forint-kart-okoztak-a-csalok-egy-idos-asszonynak/">Jó 14 millió forint kárt okoztak a csalók egy idős asszonynak</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az MNB-botrány: rablás kétharmaddal?</title>
		<link>https://infovilag.hu/az-mnb-botrany-rablas-ketharmaddal/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tudósítónktól]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 11 Jun 2025 07:02:41 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<category><![CDATA[alapítvány]]></category>
		<category><![CDATA[botrány]]></category>
		<category><![CDATA[MNB]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142599</guid>

					<description><![CDATA[<p>(Gárdai László oknyomozó összeállítása, szerkesztette: László József) A világ legnagyobb bankrablása, amelyet nem fegyverrel vagy feszítővassal követtek el, hanem parlamenti kétharmados többséggel. Ez a mém viharos sebességgel terjedt a közösségi oldalakon, és jól illusztrálja a közvélemény alakulását arról, mit gondolnak az emberek a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyéről, arról, hogy az adófizetők pénze hogyan veszíthette [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/az-mnb-botrany-rablas-ketharmaddal/">Az MNB-botrány: rablás kétharmaddal?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>(Gárdai László oknyomozó összeállítása, szerkesztette: László József) </em><strong>A világ legnagyobb bankrablása, amelyet nem fegyverrel vagy feszítővassal követtek el, hanem parlamenti kétharmados többséggel. Ez a mém viharos sebességgel terjedt a közösségi oldalakon, és jól illusztrálja a közvélemény alakulását arról, mit gondolnak az emberek a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyéről, arról, hogy az adófizetők pénze hogyan veszíthette el „közpénz jellegét”.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>Átláthatatlan céghálók, túlárazott befektetések és akár 150 milliárdos veszteség –az Állami Számvevőszék jegybanki alapítványokról szóló jelentésében többek között ezt olvasható. Az ÁSZ elnöke, Windisch László szerint az MNB befektetési döntései szakmaiatlanok, a beszámolók pedig alkalmatlanok voltak az érdemi ellenőrzésre. Az alapítvány ugyanis nem az előírt óvatos befektetési politikát követte.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az Állami Számvevőszék ezen jelentéseit teljesen megalapozatlannak tartja Matolcsy György, az MNB volt elnöke. Erről podcast sorozatának első epizódjában beszélt:&nbsp;</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>&nbsp;Az ÁSZ megállapításainak nyolcvan százalékát hamisnak, húsz százalékát pedig igaztalannak találom. A jegybank alapítványa nem volt bajban, kíváncsi lennék, hogy az ÁSZ elnöke mire alapozza, hogy én ezt mondtam. Az alapítvány kiválóan gazdálkodott, a vagyon lényegesen több, mint a 266.4 milliárdos alapítói vagyon. Az értéke 500 milliárd forint felett van. Példátlanul hosszú és furcsa stílusú vizsgálatot végeztt az állam egyik intézménye, az állam egy másik intézményénél, szinte érthetetlen az egész folyamat. Remélem ennek mindjárt vége lesz és kiderül az igazság”.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">&nbsp; Az Állami Számvevőszék erre csak egyetlen szóval reagált: <em>„ugyan”</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ÁSZ-elnöke szerint az MNB alapítványok ügyében Matolcsy büntetőjogi felelőssége nem merült fel, de ezt egyértelműen kizárni sem lehet. Windisch László ezt azzal indokolta, hogy Matolcsy György az alapítványban nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben sem viselt tisztséget. Az ÁSZ elnöke úgy véli, hogy bűncselekményt elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai követhettek el.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az MNB körül, akkor pattant ki a botrány, amikor az Állami Számvevőszék a PALLAS Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után ismeretlen tettes ellen feljelentést tett vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt: a PADME 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntések miatt.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ÁSZ jelentése szerint az MNB-alapítvány vagyonkezelője, az OPTIMA Zrt. bonyolult céghalóba és magántőkealapok rendszere mögé rejtette el a közvagyont. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>„Jogi szempontból sem egyszerű kideríteni, hogy valójában mi és hogyan történt az MNB-alapítványok körül. Ráadásul a háttérben egy bonyolult és kevéssé átlátható politikai játszma is zajlik „</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Így értékelte a Hírklikknek Bencze Mátyás jogszociológus kutató az Állami Számvevőszék vizsgálata nyomán kialakult helyzetet.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>„Az alapítványokhoz kapcsolódó ingatlanvásárlások ügyében a jogi felelősségre vonásról szakmai körökben is vitáznak, a jogászok, közgazdászok és közéleti szereplők is eltérően értelmezik a történteket.”&nbsp;</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Már 2014 áprilisában adatigényléssel bombázta a Magyar Nemzeti Bankot a Transparency International Magyarország a különböző gyanús, nagyértékű műtárgy vásárlások miatt &#8211; emlékeztetett a szervezet jogi igazgatója Ligeti Miklós. Az MNB nyeresége, mint köztudott a devizahitelek forintra váltásakor keletkezett – magyarázta a szervezet jogi igazgatója:</p>



<p class="wp-block-paragraph">„<em>Az alapítványok 267 milliárd forintos feltőkésítése ügyében 2014 október 2-án adtunk ki közleményt, ebben felhívtuk a figyelmet, hogy itt a közpénzek súlyos lenyúlása zajlik.&nbsp; Amikor kiderült, hogy el kellene mondani a valóságot, hogy mi lett a pénzzel, akkor megpróbálták titkosítani. Ekkor, született Kósa Lajos hírhedt mondása, amely szerint az alapítványi pénz elvesztette közpénz jellegét.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>2020-ig a pénz megvolt, -mintegy 283 milliárd forint -, zömében állampapírban. Akkor vásárolták meg a GLOBE Trade Center nevű varsói tőzsdén jegyzett cég részvényeit, kb. 200 milliárdért és egy svájci ingatlanfejlesztő cégbe is beszálltak. Később a Kecskeméten működő Neumann János Egyetemi alapítványtól is kölcsönkértek kötvény formájában 127 és fél milliárd forintot. Az kevésbé foglalkoztat minket, hogy most mennyit érnek ezek a részvények, bármilyen jogi felelősség megállapításának szempontjából csak annak van jelentősége, hogy amikor megvették ezeket a részvényeket, mennyi fizettek érte. A kérdés, hogy ennél a befektetésnél mennyit loptak le. A kár csak akkor térül meg ha az elsikkasztott pénzből még valamennyi visszaszerezhető.</em></p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>&nbsp;Van-e realitása a büntetőjogi felelősségre vonásnak?</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>A kérdés az, hogy van-e erre a szándék, mert elképzelhető, hogy politikai no go parancsot adtak ki, mert legalábbis gyanús, hogy egy 4-5 hónapja tartó nyomozásban nem kérdezték meg a jegybank vezetését és azokat, akik tudtak ezekről a pénzmozgásokról. Több forrásból úgy tudom, hogy az ÁSZ már január 22-én feljelentést tett. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre még nem kaptunk választ. Kilenc éven keresztül történt egy nyilvánvaló bűncselekmény és az eljárás csak most indult meg.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Róna Péter közgazdász, egyetemi oktató &#8211; aki korábban az MNB felügyelőbizottságának tagja volt &#8211; azt mondta, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László, aki akkor az MNB alelnöke volt, közvetlenül érintett abban, hogy ezek az alapítványok létrejöhettek. Róna Péter – ahogy elmondta &#8211; a felügyelőbizottság 2014 februári ülésén figyelmeztetett, hogy ez a szerkezet a klientúra építésére magánvagyonok gyarapítására alkalmas. Róna Péter jóslata szerint az ügy gyors lezárására nem lehet számítani:</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>&nbsp;„Megállapítják majd, hogy az alapítványok alkalmazottai rossz döntéseket hoztak és ezért a kuratóriumok tagjai a felelősek. Ez egy jogilag komplex kérdés, hosszú nyomozást igényel, múlnak az évek, perek születnek és szerintem futni hagyják Matolcsyt. Az, hogy történt-e vagyonvesztés azt majd a bíróságnak kell eldöntenie.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">&nbsp;Az MNB jogszerűen is létrehozhat alapítványokat amennyiben az összhangban áll a jegybanktörvénnyel, de ez a befektetéseknél &#8211; amely profitorientált üzleti tevékenység, tilos &#8211; magyarázta Bod Péter Ákos, közgazdász a jegybank egykori elnöke. Szerinte a tulajdonos -a pénzügyminisztérium -jogosan rákérdezhetett volna, hogy miért befektetésre fordítja azt a jövedelmet. amely a magyar államháztartást illetné. Az Állami Számvevőszék tanulmánya azt is megpróbálja bemutatni -mondta &#8211; hogy miképpen indult el a pénz a Nemzeti Bankból az alapítványokhoz és az alapítványokon keresztül az alapítványt működtető céghez.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>„A cégek pedig a megrendelésekkel vagy ami még rosszabb befektetéseken juttattak pénzeket vállalkozásokhoz. Tetézi az ügyet, hogy ezek a vállalkozások személyesen kötődnek az MNB felső vezetéséhez és innentől a szálak össze is kuszálódnak, külföldre vezetnek, áttételes tulajdonokhoz kötődnek. Az Állami Számvevőszék is kénytelen volt azt a megállapítást tenni, hogy tudatosan bonyolult módon folyt a pénzek átáramoltatása.”</em></p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>&nbsp; Igazolható, hogy az MNB pénzeiből magánvagyonok keletkeztek?</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>„Nem tudom, az Állami Számvevőszék elvégezte a maga munkáját és az ügy nyomozási szakaszban van. Azt azonban lehet látni, hogy az elnök családtagjai és a baráti köre milyen irdatlan mértékben meggazdagodott.”&nbsp;</em></p>



<p class="has-light-green-cyan-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A gazdasági és politikai szálak úgy látszik, hogy egymásba érnek…</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>&#8222;A mérték feltűnő, hiszen, ha itt a pénz százmilliárdos nagyságrendben nem éri el az államháztartást és a jegybanki függetlenség álcájára hivatkozva kikerül a Nemzeti Bankból akkor ez csak, akkor történhet meg, ha ezt a tulajdonos tűri, esetleg még erre biztat is. <strong>A bank nyeresége nem kerülhet ki a legmagasabb szintű politikai hozzájárulás nélkül</strong>. <strong>A Nemzeti Bank jövedelmi pozíciója azonnal érinti az államháztartást és ezért a tulajdonost képviselő Pénzügyminisztériumnak, sőt az egész kormánynak, illetve a kormányfőnek is &#8211; felelőssége van ebben az ügyben.</strong></em></p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>Az kizárt, hogy egy 100 milliárdos alapítvány létrehozása, illetve annak működtetése ne szúrt volna szemet a tulajdonosnak. Az ellenőrző intézmények vagy nem működtek vagy pedig tudomásul vették ezt a nagyon furcsa gyakorlatot. Azt már tisztán látjuk, hogy nagymértékű és bonyolult céghálót hozott létre az MNB előző vezetése, de hogy mi a jogi megítélése, az remélhetőleg előbb-utóbb kiderül.</em></p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.</em><strong></strong></p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="508" height="195" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2025/06/image-3.png" alt="" class="wp-image-142615"/></figure>





<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/az-mnb-botrany-rablas-ketharmaddal/">Az MNB-botrány: rablás kétharmaddal?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Pénzt fogadott el mobiltelefon börtönbe csempészéséért</title>
		<link>https://infovilag.hu/penzt-fogadott-el-mobiltelefon-bortonbe-csempeszeseert/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Liget Press]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 11 Jun 2025 06:52:09 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142598</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az ügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állított egy férfit, aki 80 ezer forintot fogadott el azért, hogy munkaköri kötelességét megszegve, a szennyes ruhák közé rejtve bejuttasson egy mobiltelefont az egyik büntetés-végrehajtási intézetbe. (A nyitó kép forrása: Shutterstock.) A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közlése szerint a 44 éves férfi egy állami egészségügyi intézmény győri szennyes- és tisztaruha [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/penzt-fogadott-el-mobiltelefon-bortonbe-csempeszeseert/">Pénzt fogadott el mobiltelefon börtönbe csempészéséért</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Az ügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állított egy férfit, aki 80 ezer forintot fogadott el azért, hogy munkaköri kötelességét megszegve, a szennyes ruhák közé rejtve bejuttasson egy mobiltelefont az egyik büntetés-végrehajtási intézetbe.</strong> <em>(A nyitó kép forrása: Shutterstock.)</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közlése szerint a 44 éves férfi egy állami egészségügyi intézmény győri szennyes- és tisztaruha raktárában dolgozott. Az egészségügyi intézmény szennyesét egy másik város büntetés-végrehajtási intézetében mosták tisztára, a terhelt feladata volt – a többi között – a ruhanemű mozgatása.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A terhelt munkaköri leírásának része volt, hogy a hivatalos elismeréseken kívül más előnyt nem fogadhatott el.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A férfit idén áprilisban megbízhatósági vizsgálat alá vonták: 80 000 forintot ajánlottak neki azért, ha a munkaköri kötelességét megszegve egy mobiltelefont a szennyes ruha közé rejtve bejuttat a büntetés-végrehajtási intézetbe.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Miután a férfi a pénzt elfogadta, néhány perccel később a rendőrök ellenőrizték és lefoglalták a pénzt mint bűnjelet.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ügyészség a férfit vesztegetés elfogadásának bűntette miatt állította bíróság elé. A terhelt a bűncselekmény elkövetését elismerte és ezért a bíróság 16 havi, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Az ítélet jogerős – írja a szerkesztőségünknek küldött tájékoztatójában az illetékes megyei főügyészség.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/penzt-fogadott-el-mobiltelefon-bortonbe-csempeszeseert/">Pénzt fogadott el mobiltelefon börtönbe csempészéséért</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Csalók élnek vissza a Gondosóra és egy hazai mobilszolgáltató nevével</title>
		<link>https://infovilag.hu/csalok-elnek-vissza-a-gondosora-es-egy-hazai-mobilszolgaltato-nevevel/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 07 Jun 2025 09:00:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A nap botránya]]></category>
		<category><![CDATA[Közérdekű]]></category>
		<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142441</guid>

					<description><![CDATA[<p>A napokban ismeretlen tettesek a Gondosóra és a Yettel Magyarország nevével visszaélve megtévesztő e-mail-üzeneteket küldtek szét, amikben elmaradt befizetésekre hivatkozva próbálták rávenni a címzetteket nem létező tartozásaik befizetésére. (A Yettel-logo forrása: 24.hu.) A csaló e-mailek célja, hogy nyomást gyakoroljanak a címzettekre és rávegyék őket számlatartozásuk befizetésére. Az elkövetők ezzel a módszerrel a gyanútlan címzettek bankkártyaadatait [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/csalok-elnek-vissza-a-gondosora-es-egy-hazai-mobilszolgaltato-nevevel/">Csalók élnek vissza a Gondosóra és egy hazai mobilszolgáltató nevével</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A napokban ismeretlen tettesek a Gondosóra és a Yettel Magyarország nevével visszaélve megtévesztő e-mail-üzeneteket küldtek szét, amikben elmaradt befizetésekre hivatkozva próbálták rávenni a címzetteket nem létező tartozásaik befizetésére.</strong> <em>(A Yettel-logo forrása: 24.hu.)</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">A csaló e-mailek célja, hogy nyomást gyakoroljanak a címzettekre és rávegyék őket számlatartozásuk befizetésére. Az elkövetők ezzel a módszerrel a gyanútlan címzettek bankkártyaadatait próbálják meg kicsalni, hogy aztán nagy összegű megterhelést tegyenek a számláikra. Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy ne kattintson az ismeretlen e-mailekben található hivatkozásokra, ne adjon meg személyes vagy pénzügyi adatokat, és törölje az ilyen üzeneteket! Ha pedig bárki észlelte, hogy áldozatául esett a csalásnak, haladéktalanul lépjen kapcsolatba a bankjával.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A csaló e-mailek kapcsán nem történt adatvédelmi incidens, a csalók nem az érintett társaságok adatbázisait használják. A Gondosóra szolgáltatója megtette a szükséges jogi lépéseket.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>A Gondosóra szolgáltatást minden 65 év feletti állampolgár ingyenesen használhatja, a szolgáltató ezért nem küld számlák befizetésre felszólító leveleket.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/csalok-elnek-vissza-a-gondosora-es-egy-hazai-mobilszolgaltato-nevevel/">Csalók élnek vissza a Gondosóra és egy hazai mobilszolgáltató nevével</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kórházi betegtársától lopott</title>
		<link>https://infovilag.hu/korhazi-betegtarsatol-lopott/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tudósítónktól]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 03 Jun 2025 06:10:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142192</guid>

					<description><![CDATA[<p>A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki kórházban, a vele egy kórteremben lévő betegtársától lopott pénzt. A 43 éves terhelt és a 71 éves sértett februárban együtt feküdt a győri kórház detoxikáló részlegének kórtermében. A kora reggeli órákban együtt bocsátották el őket a kórházból. A személyes dolgaikat egy lezárt borítékban adták át [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/korhazi-betegtarsatol-lopott/">Kórházi betegtársától lopott</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki kórházban, a vele egy kórteremben lévő betegtársától lopott pénzt.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A 43 éves terhelt és a 71 éves sértett februárban együtt feküdt a győri kórház detoxikáló részlegének kórtermében. A kora reggeli órákban együtt bocsátották el őket a kórházból. A személyes dolgaikat egy lezárt borítékban adták át nekik, azonban az ápoló figyelmetlensége miatt a két borítékot összecserélte. A sértett a boríték felbontása után egyből észlelte, hogy nem az ő dolgai vannak nála, és szólt is a vádlottnak, hogy cseréljnek. A vádlott azonban a nála lévő borítékból a sértett több mint 90 000 forintját kivette, és sietve távozott a kórházból.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A sértett számára szerencsésen alakult az eset, mert a vádlottat még aznap délelőtt ismét visszaszállították a kórház detoxikáló részlegére, és még csaknem hiánytalanul nála volt a sértettől elorozott pénz.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Az ügyészség az elkövetőt kisebb értékre elkövetett lopással vádolta meg, vele szemben két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az érdemi döntést az ügyben várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni – tájékoztatta szerkesztőségünket a Győr-Moson-Sopron Megyei&nbsp;Főügyészség.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/korhazi-betegtarsatol-lopott/">Kórházi betegtársától lopott</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>„Nem állapítható meg bűncselekmény” – 9 év után lezárták a nyomozást a kórházi beszerzések ügyében</title>
		<link>https://infovilag.hu/nem-allapithato-meg-buncselekmeny-9-ev-utan-lezartak-a-nyomozast-a-korhazi-beszerzesek-ugyeben/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 01 Jun 2025 11:35:34 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<category><![CDATA[Nem mindennapi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142116</guid>

					<description><![CDATA[<p>(Írta: Fazekas Pálma/szabadeuropa.hu) Egy tíz évvel ezelőtti történetről és több tízmilliárd forintról van szó, és noha korábban a Gazdasági Versenyhivatal és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is szabálytalanságot állapított meg, a rendőrség úgy véli, „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. A feljelentő Hadházy Ákos független képviselő a [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/nem-allapithato-meg-buncselekmeny-9-ev-utan-lezartak-a-nyomozast-a-korhazi-beszerzesek-ugyeben/">„Nem állapítható meg bűncselekmény” – 9 év után lezárták a nyomozást a kórházi beszerzések ügyében</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>(Írta: <a href="https://www.szabadeuropa.hu/author/fazekas-palma/kivuqv">Fazekas Pálma</a>/szabadeuropa.hu)</em> <strong>Egy tíz évvel ezelőtti történetről és több tízmilliárd forintról van szó, és noha korábban a Gazdasági Versenyhivatal és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is szabálytalanságot állapított meg, a rendőrség úgy véli, </strong><em>„<strong>a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése</strong>”</em><strong>. A feljelentő Hadházy Ákos független képviselő a Szabad Európának elmondta, nem hagyja annyiban az ügyet, kikéri a korábbi OLAF-vizsgálat eredményét.</strong> <em>(A nyitó képhez:  PET/CT vizsgálat Budapesten, 2021. május 26-án.)</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">A történet 2015-re nyúlik vissza. Az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” néven 2015-ben kiírt uniós pályázat célja a kórházi képalkotó diagnosztikai berendezéseinek színvonalának javítása volt. Mint arról a <a href="https://444.hu/tldr/2018/01/24/tizmilliardokat-adott-az-eu-hogy-jobb-legyen-a-magyar-egeszsegugy-de-ezt-is-szetloptak?fbclid=IwY2xjawKlACVleHRuA2FlbQIxMABicmlkETFJWlp3cWw0aUNhT3BTQ1JuAR4Tv_0nrJ8ufqMA6sBJleW5uv8dNodqUDtD7Wi60aOAoKigUezqyaIoa1bfKQ_aem_XBYcuGsWqklh8Gnl_x7b-A" target="_blank" rel="noreferrer noopener">444.hu</a> 2018-ban beszámolt,<strong> </strong>a kórházak<strong> </strong>eredetileg<strong> </strong>kilencmilliárdból vehettek volna MR-, CT- és röntgengépeket, a nagy érdeklődés miatt azonban kibővítették a keretet és végül 81 intézmény nyert összesen 40,9 milliárd forintot.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Hadházy Ákos független parlamenti képviselő 2016-ban, akkor még LMP-s politikusként&nbsp;<a href="https://korrupcioinfo.hu/a-korrupcio-is-lehet-olyan-eletveszelyes-mint-a-terrorizmus/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">arra hívta fel a figyelmet</a>, hogy az esetek 98 százalékában egyetlen pályázat érkezett, a pályáztok meghívásosak voltak, és noha ebben az esetben is három ajánlatot kellett volna bekérni, a bekért három ajánlatból kettő be sem adott pályázatot. Az ajánlatokat nem a nagy gyártó cégek képviselői, hanem úgynevezett csomagoló cégek adták. A végleges ár minden pályázat esetében jócskán meghaladta az előzetesen becsült piaci árat, volt, ahol a túlárazás a száz százalékot is meghaladta. Az Uzsokiban például 340 millióra becsülték a beszerzést, de 660 millió lett belőle – írja Hadházy Ákos, aki ezen a példán kívül több másikat és felsorolt 2016-os bejegyzésében:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li>Tolna<br>becsült: 220 millió Ft, megvalósult: 270 millió Ft <a href="http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/hirdetmeny/portal_24731_2015/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">részletek »</a></li>



<li>Esztergom<br>becsült: 100 millió Ft, megvalósult: 205 millió Ft <a href="http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/hirdetmeny/portal_15302_2015/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">részletek »</a></li>



<li>Mohácsi kórház:<br>becsült: 120 millió Ft, megvalósult 180 millió Ft <a href="http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/hirdetmeny/portal_16135_2015/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">részletek »</a></li>



<li>Egri Markhot kórház<br>becsült: 420 millió Ft, megvalósult 610 millió Ft <a href="http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/hirdetmeny/portal_20604_2015/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">részletek »</a></li>



<li>Jász-Nagykun<br>becsült: 450 millió Ft, megvalósult 575 millió Ft <a href="http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/hirdetmeny/portal_17869_2015/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">részletek »</a></li>
</ul>



<p class="wp-block-paragraph">A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat, hogy kiderítse, kartelleztek-e a piacon működő gyártók és forgalmazók. A Versenyhivatal 2016-os közleményében még 21 céget nevesített, mint a kartell lehetséges résztvevői,&nbsp;<a href="https://www.gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2016/vj-1920161405" target="_blank" rel="noreferrer noopener">végül a bizonyítékok alapján hét céget sújtott összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírsággal.</a></p>



<p class="wp-block-paragraph"><a href="https://www.facebook.com/photo?fbid=501622907992675&amp;set=pcb.501634714658161" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Az ügyet vizsgálva az OLAF</a>&nbsp;(Európai Csalás Elleni Hivatal) szintén szabálytalanságot állapított meg.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Hadházy Ákos és a GVH feljelentése nyomán a rendőrség is nyomozást indított az ügyben 2016-ban versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban gyanújával. Ez Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos kérdésére&nbsp;<a href="https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/sajto54/2020/01/k-8677-valasz.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2020-ban adott válaszábó</a>l derült ki. Ezt a nyomozás szüntették most meg, mert a rendőrség szerint nem állapítható meg bűncselekmény.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em><a href="https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/pfbid02oat4CJ66ndqzW38T72t8fpEXMgLj5oHF7141GMyFfN6VtBqFTrnQXetRHntMLHpnl" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A rendőrségi vizsgálat lezárásáról beszámoló Hadházy Ákos</a> a Szabad Európának elmondta, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata már 2022-ben lezárult, de az uniós szabályok szerint annak részleteit csak akkor adhatja ki az OLAF, ha a nemzeti bűnüldöző szerveknél már nincs vizsgálat az ügyben. Azzal, hogy a rendőrség itthon lezárta a nyomozást, ez az akadály elhárult, így a független képviselő kérni fogja az OLAF-tól vizsgálat eredményét, és beadványában arra is felhívja a figyelmet, hogy kezelték kilenc éven át az ügyet a magyar bűnüldöző szervek. <a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/hirtelen-lezart-nyomozas-a-problemas-13-4-milliardba-kerulo-informatikai-fejlesztesek-ugyeben/33088682.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Hirtelen lezárt nyomozás a problémás, 13,4 milliárdba kerülő informatikai fejlesztések ügyében</a></em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/nem-allapithato-meg-buncselekmeny-9-ev-utan-lezartak-a-nyomozast-a-korhazi-beszerzesek-ugyeben/">„Nem állapítható meg bűncselekmény” – 9 év után lezárták a nyomozást a kórházi beszerzések ügyében</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Mesterséges intelligenciával próbálták megszemélyesíteni Trump kabinetfőnökét</title>
		<link>https://infovilag.hu/mesterseges-intelligenciaval-probaltak-megszemelyesiteni-trump-kabinetfonoket/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 01 Jun 2025 06:09:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Krimi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=142076</guid>

					<description><![CDATA[<p>(Forrás: G Data Cyber Defense / The Guardian, FBI) Nagy figyelmet kapott a minap az Egyesült Államokban egy kibertámadás, aminek célpontja Susie Wiles, Donald Trump fehér házbeli kabinetfőnöke volt. A támadók mesterséges intelligencia (AI) segítségével próbálták megszemélyesíteni Wiles-t, hogy félrevezető üzeneteket küldjenek politikai és üzleti vezetőknek. Ismeretlen elkövetők hozzáfértek Wiles személyes, telefonos névjegyzékéhez, és AI-alapú hangszintézissel olyan [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/mesterseges-intelligenciaval-probaltak-megszemelyesiteni-trump-kabinetfonoket/">Mesterséges intelligenciával próbálták megszemélyesíteni Trump kabinetfőnökét</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>(Forrás: G Data Cyber Defense / <a href="https://www.theguardian.com/us-news/2025/may/30/susie-wiles-trump-chief-of-staff-impersonation">The Guardian</a>, <a href="https://www.ic3.gov/PSA/2025/PSA250515">FBI</a>) </em><strong>Nagy figyelmet kapott a minap az Egyesült Államokban egy kibertámadás, aminek célpontja Susie Wiles, Donald Trump fehér házbeli kabinetfőnöke volt. A támadók mesterséges intelligencia (AI) segítségével próbálták megszemélyesíteni Wiles-t, hogy félrevezető üzeneteket küldjenek politikai és üzleti vezetőknek.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Ismeretlen elkövetők hozzáfértek Wiles személyes, telefonos névjegyzékéhez, és AI-alapú hangszintézissel olyan üzeneteket és hívásokat generáltak, amelyekben Wiles nevében pénzátutalásokat és kegyelmi listák összeállítását kérték. A kommunikációk nyelvezete és stílusa azonban gyanút keltett a címzettekben, mivel azok szokatlanul formálisak voltak, és nyelvtani hibákat is tartalmaztak. Egyes esetekben a hívások nem Wiles ismert telefonszámáról érkeztek, ami tovább növelte a gyanút.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az FBI és más szövetségi hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. Bár a támadás kifinomult volt, a nyomozás jelenlegi állása szerint nincs bizonyíték arra, hogy külföldiek állnának a hátterében. A Fehér Ház megerősítette a vizsgálat tényét, de további részleteket nem közölt. Wiles arra kérte ismerőseit és kollégáit, hogy ne reagáljanak a gyanús üzenetekre, viszont jelezzék őket a hatóságoknak.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Ez az incidens rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése új kihívás az információbiztonság területén. Az AI segítségével történő hangutánzás lehetővé teszi, hogy a támadók meggyőzően utánozzák ismert személyek hangját, így könnyebben félrevezethetik az embereket. Ez különösen veszélyes lehet politikai és üzleti körökben, ahol egy-egy hamis üzenet súlyos következményekkel járhat.</p>



<figure class="wp-block-image alignright is-resized"><img decoding="async" src="https://virusirto.hu/wp-content/uploads/2025/05/susie-wiles.webp" alt="" class="wp-image-87186" style="width:201px;height:auto"/></figure>



<p class="wp-block-paragraph">Susie Wiles tapasztalt republikánus politikai stratéga, aki kulcsszerepet játszott Donald Trump 2016-i és 2020-i kampányában, valamint a 2024-i újraválasztási kampányában is. Ő az első nő, aki a Fehér Ház kabinetfőnöki posztját betölti. Wiles ismert visszafogott stílusáról és hatékony háttérmunkájáról, ami miatt Trump környezetében nagy tiszteletnek örvend.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az AI-alapú támadások terjedése újfajta éberséget követel meg mind a magánszemélyektől, mind a szervezetektől. Fontos, hogy:</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em><strong>Figyeljünk a kommunikáció stílusára és tartalmára</strong>: Ha egy üzenet szokatlanul formális vagy nyelvtani hibákat tartalmaz, legyünk gyanakvóak. <strong>Ellenőrizzük a feladó elérhetőségeit</strong>: Ha egy ismerősünk szokatlan kéréssel fordul hozzánk, érdemes más csatornán is megerősíteni a kérés hitelességét. <strong>Tartsuk naprakészen eszközeink biztonsági beállításait</strong>: Rendszeresen frissítsük eszközeink szoftverét, és használjunk erős, egyedi jelszavakat.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/mesterseges-intelligenciaval-probaltak-megszemelyesiteni-trump-kabinetfonoket/">Mesterséges intelligenciával próbálták megszemélyesíteni Trump kabinetfőnökét</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/?utm_source=w3tc&utm_medium=footer_comment&utm_campaign=free_plugin

Object Caching 0/345 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 

Served from: infovilag.hu @ 2026-11-06 23:32:49 by W3 Total Cache
-->