Mi történne, ha egy ország parlamentjében politikusok helyett mesterséges intelligenciák hoznák a törvényeket? Erre keresték a választ a Kreatív Kontroll kutatói, akik Árkádia néven egy virtuális országot hoztak létre, százfős parlamenttel és öt, eltérő politikai irányzatot képviselő párttal. A pártokat nyelvi modellek irányították, amelyek törvényeket javasoltak, vitáztak, koalíciókat kötöttek és szavaztak.

A kutatók 146 mesterséges intelligenciával végzett és 40 modell nélküli kontrollfutást elemeztek. Minden szimuláció 12 virtuális évet ölelt fel, két parlamenti választással és 48 ülésszakkal. A vizsgálatban az Anthropic, az OpenAI, a Google, a DeepSeek és a Mistral egy-egy modellje vett részt.

Az eredmények alapján ugyanazokból a politikai és gazdasági kiinduló feltételekből eltérő jövőképek rajzolódtak ki – attól függően, melyik modell hozta a döntéseket.

„Ma már sok politikus nyelvi modellel írja a beszédét. Árkádiában megmutattuk, hogy a modell nem semleges írnok: saját hajlamai vannak, és aki a háttéranyagot írja neki, az irányítja a döntését. Ez nem a jövő kérdése, hanem a máé. Ha a demokráciát komolyan vesszük, tudnunk kell, ki ül valójában a beszédíró székében” – mondta Sipos Zoltán AI-kutató, a vizsgálatot végző Kreatív Kontroll vezetője.

Öt párt, öt politikai irányzat

Árkádia parlamentjében a zöld-liberális Ligetkör, a baloldali iKözös Asztal, a piacpárti Nyitott Piac Szövetség, a tekintélyelvű-nemzeti Bástya és a regionalista Tájak Uniója versengett a hatalomért. A gazdasági folyamatokat matematikai modell számította ki, így a parlamenti döntések az ország gazdasági mutatóira is hatással voltak.

A kutatók statisztikailag kimutatható különbségeket találtak az egyes nyelvi modellek döntései között. Két különböző modell eredményei jobban eltértek egymástól, mint ugyanannak a modellnek két önálló futása.

A várt baloldali fordulat helyett jobbra tolódás

A gazdaságpolitikai döntések különösen érdekes eredményt hoztak. A korábbi kérdőíves vizsgálatok alapján a kutatók baloldali irányultságot vártak a modellektől. Bár az első ciklusban valóban ebbe az irányba mozdultak el, a 12 év végére egyik modell sem hagyta gazdaságilag baloldalibb helyzetben az országot a szabálykövető kontrollhoz képest. Három modell kifejezetten jobboldalibb eredményre jutott. Ebben a választási rendszernek is szerepe lehetett. A szimulált választók a válságok után rendszeresen megbüntették a kormányzópártokat, így a harmadik ciklusban gyakran a piacpárti erő került hatalomra. A kutatók hangsúlyozzák: a virtuális választók matematikai szabályok szerint működtek, ezért viselkedésükből nem lehet következtetni a valódi választók döntéseire.

A mesterséges intelligencia is eltért a pártprogramjától

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mesterséges intelligenciák politikai következetessége fokozatosan romlott. Mind az öt modell egyre gyakrabban eltért a rá bízott párt eredeti programjától, a leggyengébben teljesítő pedig a harmadik ciklusra szinte teljesen elveszítette programhűségét.

Az utólagos elemzés szerint a modellek sokszor inkább politikai szerepükhöz igazodtak: kormányon támogatták az előterjesztéseket, ellenzékben pedig elutasították azokat, akár saját pártjuk céljaival szembemenve is. Különösen feltűnő volt a rendpárti Bástya esete, amelynek programhűsége mind az öt modellnél jelentősen visszaesett.

A vizsgálat alapján egy politikai szerepbe helyezett nyelvi modell hosszabb idő alatt eltávolodhat az eredetileg meghatározott elvektől. Ez különösen akkor jelenthet kockázatot, ha ilyen rendszereket tartósan alkalmaznak politikai döntések előkészítésére.

Nem mindegy, hogyan tálalják a híreket

A kutatók a modellek befolyásolhatóságát is megvizsgálták. Ugyanazokat az eseményeket egyszer részletes hírszövegként, máskor semleges, egysoros leírásként mutatták be nekik, majd összehasonlították a döntéseket.

A két modellcsaládon végzett kiegészítő vizsgálatban a tájékoztatás módjának megváltoztatása az egyik fő eredmény irányát is megfordította. Ezzel szemben a modelleknek adott alaputasítások átfogalmazása nem okozott a véletlen ingadozásnál nagyobb eltérést.

Az eredmény arra utal, hogy a mesterséges intelligencia döntéseit érdemben alakíthatja, miként fogalmazzák meg számára az információkat. Politikai felhasználás esetén ezért annak is jelentősége lehet, ki állítja össze a rendszernek átadott híreket és elemzéseket.

A kutatás megállapításai azért fontosak, mert a nyelvi modellek már a politikai kommunikációban és a döntések előkészítésében is megjelentek. Árkádia ugyanakkor mesterséges környezet, így az eredmények elsősorban a technológia lehetséges működésére és kockázataira világítanak rá.

Árkádia parlamentje a nyilvánosság előtt folytatja működését

A kísérlet következő szakaszában Árkádia parlamentje a aiparlament.hu oldalon a nyilvánosság előtt folytatja működését. A tervek szerint az ország 12 virtuális éve egyetlen hét alatt zajlik le, naponta hét parlamenti ülésszakkal, híradóval és hírlappal.

Az új évadban a fejlesztőcégek vezető modelljei irányítják a pártokat. A szereposztásról nyilvános sorsolás dönt, a modelleket pedig minden választás után újra párosítják a pártokkal. A résztvevők az évad fordulópontjain szavazhatnak arról, milyen rendkívüli eseményekkel szembesüljön a virtuális ország. A hét végére az is eldől, hogy melyik mesterségesintelligencia-modell által vezetett párt adja Árkádia miniszterelnökét.

A Rá lehet bízni egy országot az AI-re? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Analóg hagyomány és újrahasznosítás

Ausztriában több mint 6500 nyilvános telefonfülke maradt fenn, ezek közül körülbelül 1600 csak Bécs utcáit díszíti. Ez elsőre talán meglepő lehet, de ha jobban megnézzük az osztrák kultúra sajátosságait – a készpénzhasználathoz való ragaszkodás, a kézzel írt jegyzetek iránti nosztalgia, vagy az analóg szokások megbecsülése – már kevésbé tűnik furcsának ez a kitartás.

A fülkék nagy részét közösségi kezdeményezések mentették meg, és sokuk ma már teljesen új szerepkörben működik tovább. Van, amelyikből minikönyvtár lett, mások elektromos járművek töltőállomásaként szolgálnak, vagy éppen életmentő defibrillátorokat rejtenek. Olyanok is akadnak, amelyek továbbra is ellátják eredeti funkciójukat – igaz, már csak sürgősségi hívásokra alkalmasak.

Európa kreatív mikrotér-forradalma

Ausztria példája nem egyedülálló, csupán következetesebb. Európa több városában is megfigyelhető az a tendencia, hogy a nyilvános telefonfülkéket kreatív, közösségi célokra hasznosítják újra. Franciaország egyes vidékein például gyóntatófülkévé alakították őket, Milánóban mini eszpresszó bárok működnek bennük, Berlinben pedig apró éjszakai klubokat hoztak létre az egykori kommunikációs dobozokban, ezt így elsőre azért nehéz elképzelni…

Elterjedt projekt volt a Telepoem Booth. Ez a zseniális interaktív projekt vintage telefonfülkékből készült installációk köré épül. A felhasználók egyszerűen tárcsáztak egy számot, és hallgatták a verseket. Még ha nem is tudsz „helyi hívást” kezdeményezni az egyik Telepoem Booth-ból, ezeket a könyvtárakat használva több mint ezer vershez férhetsz hozzá, amelyeket helyi, országos és nemzetközi hírű költők írtak és szavaltak.

Több mint nosztalgia

A telefonfülkék újjászületése nem csupán retróhangulatú hóbort. A fenntarthatóság, a közösségi tértervezés és a helyi kezdeményezések támogatása mind fontos szerepet játszanak ebben a jelenségben. A fülkék új funkciói gyakran épp ott jelennek meg, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – könyvcsere kis falvakban, defibrillátor a park szélén, vagy egy forró kávé a reggeli rohanás közben.

A jövő városai talán már nem telefonálnak ezekből a fülkékből, de egyre többször használják őket emlékezésre, kapcsolódásra – és új ötletek megvalósítására. A kérdés már nem az, hogy „mire jó még egy telefonfülke?”, hanem az, hogy „mivé válhat?”

A A telefonfülkék második élete – nosztalgiából közösségi innováció bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Predator XB323QK V4 kivételes 4K UHD (3840×2160) felbontású, miáltal a játékosoknak magával ragadó játékélményhez szükséges tisztaságot és részleteket kínál. Akár nyitott világokat fedez fel, akár nagy intenzitású akciójelenetekben vesz részt használója, a XB323QK V4 lenyűgöző látványvilága minden játékot lélegzet-elállító részletességgel kelt életre.

A 160 Hz-cel frissülő képernyő gördülékeny játékmenetet kínál elképesztően érzékeny teljesítménnyel. A monitor támogatja a 120 Hz-es, dinamikus frissítési gyakoriságot (DRR), valamint a 320 Hz-es FHD dinamikus frekvenciát és felbontást, rugalmas frissítési lehetőségeket kínálva a játék-forgatókönyvek széles skálájához. Az akár 0,5 ezred-másodperces válaszidő tovább csökkenti a mozgás közbeni elmosódást, így minden gyorsan mozgó jelenet pontosan és tisztán jelenik meg.

A Predator XB323QK V4 már AMD FreeSync Premium technológiájú, ami gyakorlatilag tökéletes játékélménnyel ajándékozza meg használóját. A monitor síkba épített panelje széles betekintési szöget és egyenletes színpontosságot kínál, így ideális azok számára, akik élénk, élethű színeket akarnak látni.

A maximális kényelem szolgálatában a monitor állítható dőlésszögű, forgatható, változtatható magasságú, miáltal bárki beállíthatja a számára tökéletesnek tartott látószöget.

Az Acer Nitro XV240 F6 a gyártó UltraSpeed-kijelzőinek legújabb tagja, 600 Hz-es frissítési gyakorisággal működik; DRR-rel kombinálva kiváló mozgástisztaságot kínál. Az akár 0,1 ezredmásodperces válaszidővel az Acer Nitro XV240 F6 lehetővé teszi, hogy minden képkocka pontosan lássék. A Predator XB323QK V4-hez hasonlóan ezt még tökéletesíti az AMD FreeSync Premium technológia.

A vizuális hűség az Acer Nitro XV240 F6 esetében is kiemelt fontosságú. DCI-P3 90%-os színskála-támogatással büszkélkedhet, ami élénk és élethű színeket mutat, életre keltvén a játékokat. Színpontossága utolérhetetlen, játékhoz, munkához kitűnő választás. A lenyűgöző HDR-látványt az Acer Nitro XV240 F6 VESA DisplayHDR400 tanúsítvánnyal szavatolja, aminek lényege az eddigieknél is mélyebb fekete, a világosabb csúcsfény.

Az új Nitro monitort az Acer VisionCare technológiájával is ellátták, aminek lényege a villogást kiküszöbölő és a kék fényt csökkentő technológia, kímélendő a szem megerőltetését.

A Predator XB323QK V4 a harmadik negyedévben jelenik meg a kereskedelemben, ára kereken 700 euró. Az Acer Nitro XV240 F6-ot előreláthatólag száz euróval többért kínálják majd.

A Monitorújdonságok az Acertől – műszaki meglepetésekkel   bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Unió a világon elsőként reagált erre és hozott létre átfogó szabályozási keretet, mégpedig kockázati alapon megközelítve a kérdést, ugyanakkor a kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlzó és bürokratikus rendelkezések ronthatják az egyébként is lemaradó kontinens versenyképességét. Miért olyan fontos az úttörő technológiát etikai szempontból is vizsgálni és hogyan érik el a cégek, hogy a fejlesztéseik ne váljanak értéktelenné az AI Act miatt? Az AI, tehát a mesterséges intelligencia bevezetése önmagában nem jó vagy rossz; az etikus vagy kevésbé etikus felhasználás attól függ, milyen céllal és milyen körülmények között alkalmazzuk – hangsúlyozzák a Stylers Group szakértői.

Kilőtt az AI-biznisz

Dinamikusan nő a mesterséges intelligenciára épülő új és újabb fejlesztések száma, tavaly csak az amerikai piacon 130%-os növekedésről számoltak be a cégek 2023-hoz képest. Leginkább a generatív AI-megoldások hódítanak, a legtöbbet pedig a szoftverek és információs szolgáltatások ágazatában, illetve a banki és kiskereskedelmi szektorban költik a mesterséges intelligenciára. Minden jel arra mutat, hogy akár már néhány éven belül AI-alapú lehet minden technológia. Ugyanakkor egyre több etikai kétely vetődik fel a mesterséges intelligencia használata kapcsán.

„Az algoritmusok pontos működése sokszor átláthatatlan, következtetései elfogultak vagy éppen diszkriminatívak lehetnek, sőt, arra is van példa, hogy az AI az emberek által elfogadott etikai normák áthágásától sem riad vissza” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Nemrég például egy vizsgálat rámutatott a ChatGPT azon képességére, hogy megtévessze az embereket és megpróbálja megkerülni a leállítására irányuló parancsokat; az OpenAI egy másik mesterséges intelligenciája pedig meghackelt egy sakkjátszmát, hogy egy nála erősebb ellenfél – egyébként szintén AI – ellen győzni tudjon, holott erre semmilyen utasítást sem kapott.

Könnyen belátható, hogy az algoritmusok megregulázása alapfeltétele annak, hogy biztonságos és etikus keretek között tudjuk kihasználni a bennük rejlő szinte korlátlan lehetőségeket.

Kellenek a szabályok, de a szemlélet az igazán fontos

Mindez olyan etikai kérdésekhez vezet, amelyek egyre inkább foglalkoztatják a szakmát és a közvéleményt is: kié a felelősség a „hallucináló” algoritmusokért vagy a tőlük érkező hibás, esetleg diszkriminatív döntésekért? Fontos leszögezni, hogy az AI működésével kapcsolatos következményeket és felelősséget – akár pozitív, akár negatív értelemben – mindig az ember viseli, még akkor is, ha döntéseit vagy cselekedeteit a mesterséges intelligenciára alapozza. Miközben kétségtelenül egyre több területen alakítja át a folyamatokat és a humán szerepköröket a technológia, napjaink egyik meghatározó félelme, hogy a gépek elveszik a munkánkat, megélhetésünket. Ha az AI-t kizárólag a munkaerő csökkentésének céljával és a rövid távú nyereségnövelés végett fejlesztik, annak súlyos társadalmi ára lehet, de ha stratégiai szemlélettel automatizálunk és odafigyelünk a dolgozók átképzésére, akkor jócskán hozzájárulhat a termelékenységhez és életmódunk drasztikus javulásához.

Az etikus megközelítés tehát az egyensúlyt keresi az emberközpontú használat, a felelős döntéshozatal és a hosszú távú társadalmi előnyök között. 

Az ennek kapcsán adódó kihívások kezelésére – a világon elsőként – az AI Act, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvénye átfogó szabályozási keretet kínál az AI-rendszerek fejlesztésére és alkalmazására, különös tekintettel az etikai normák megtartására. A kockázat alapú szemlélettel megalkotott törvény fő elvei között kitér például a megkülönböztetésmentesség és méltányosság kérdésére, illetve többszintű átláthatósági követelményeket is tartalmaz a kellő felügyelet céljából. Egy jól felépített AI-fejlesztési folyamat, ami a technikai szempontokon túl magában foglalja az emberi és etikai elvárásokat is, segít elérni, hogy a rendszer biztonságos, megbízható és társadalmilag hasznos legyen. Így nemcsak a most formálódó AI Act-nek, hanem a hosszú távú fenntarthatósági elveknek is meg lehet felelni.

Az etikus fejlesztés hosszú távra tervez és bevonja a munkavállalókat is

Az etikus és az AI Act előírásainak megfelelő mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez elengedhetetlen, hogy a folyamatot átgondolt és felelős gyakorlatok vezéreljék. Első lépésként kockázatelemzést kell végezni avégett, hogy a termék vagy szolgáltatás besorolása és lehetséges hatásai egyértelműek legyenek. Fontos figyelmet fordítani az adatvédelemre, az adatminőségre és a magánélet, a titoktartás követelményeinek (például a GDPR, az általános adatvédelmi rendelet) megtartására. Emellett az algoritmusok tisztességes működése végett gondoskodni kell a diszkrimináció megelőzéséről és az esetleges torzítások (bias) kezeléséről is. Ahhoz, hogy mindez teljes mértékben átlátható legyen, a fejlesztést megfelelő dokumentációval és belső megfeleléskezelési folyamatokkal szükséges támogatni, az emberi felügyelet jelenléte és fenntartása pedig minden lépésénél nélkülözhetetlen.

A munka persze nem fejeződik be a fejlesztéssel, a rendszerek monitorozása és felülvizsgálata hosszú távú elkötelezettség, melynek során érdemes bevonni a releváns szereplőket is.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a technológiát mélységeiben ismerő szakemberek közreműködése mellett az AI-rendszereket naponta használók is felkészülten vegyenek részt a folyamatban. Ehhez vezetői elkötelezettségre, folyamatos oktatásra és célirányos képzési rendszerre van szükség, ami abban is támogatja a munkavállalókat, hogy valóban hatékonyan használják a mesterséges intelligencia által kínált megoldásokat.

Ha a munkatársak szakértőnek, illetékesnek érzik magukat az új technológiákban, az nagyban mérsékelheti félelmeiket, például azzal kapcsolatban, hogy bármikor átvehetik a helyüket az algoritmusok.

A Kié a felelősség, ha rosszul dönt a mesterséges intelligencia? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az új üzletformátum mindössze 18 nm-es lesz, a nap 24 órájában nyitva tart. Fontos, hogy az alkalmazást könnyű legyen installálni és később máshol is tesztelni lehessen.

A személyzet nélküli bolt a GDPR, az általános adatvédelmi rendelet szabályainak megtartásával, AI-, azaz mesterségesintelligencia-alapú kamerarendszerrel és súlyérzékelő polcrendszerrel működik majd. Az OkAuchan alkalmazással lehet majd belépni a boltba, és az applikáción keresztül lehet az egész vásárlást intézni.

Az okos értékesítési pont a XI. kerületi Bártfai utca és Vahot utca sarkán fog állni Újbudán. A tereprendezés már elkezdődött, és a vállalat a bolt felállításán kívül a közvetlen környezetébe fákat és cserjéket is ültet, továbbá felújítja a járdaburkolatot. A kocsikat szikladarabok kihelyezésével igyekeznek távol tartani a természetes környezettől, amibe egyébként a bolt is beleillik fahatású borításával, amit növényekkel futtatnak be. A zöldítést márciusban végzik el, amikor már engedi az időjárás.

A hazánkban újdonságnak számító bolti modell három fő célcsoportra koncentrál, és nekik, illetve a jogszabályi elvárásoknak megfelelően alakítja ki a kínálatot. A parkot és a játszóteret használó családosoknak elsősorban gyerekeknek szánt harapnivalót, kekszeket és frissítőket kínálnak, a sportolóknak izotóniás italokat és energiaszeleteket, a közelben lakóknak pedig alapvető élelmiszereket. Természetesen az ételintoleranciával küzdőknek is találnak termékeket a választékban. Alkoholt és korhatárhoz kötött árucikkeket viszont nem árulnak majd, de a kedvelt sajátmárkás termékek itt is megjelennek, ami további értéket és kizárólagosságot ad az értékesítési pontnak.

Az új formátum az Auchan Magyarország számára kísérlet, általa az Auchan  kereskedelmi lánc az első és egyelőre az egyedi, aminek egyszerre lesz a legkisebb (18 nm) és legnagyobb (Dunakeszi Auchan 15000 nm) értékesítési pontja az országban – mondta Nagy Attila, az Auchan Magyarország értékesítési igazgatója.  – Ez is mutatja, hogy minden vásárlási helyzetre kínálunk megoldást és igyekszünk minden igényt kiszolgálni. A koncepció második lépésében e-com átvételi ponttal bővítjük az új üzletformát”.

Az Auchan Go az albertfalvai Auchan hipermarket támogatásával fog működni, és várhatóan február végén nyit meg.

A Személyzet nélküli, okosüzletet nyit az Auchan bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ki hitte volna, hogy az Európai Űrügynökségnek nemcsak tudomása van a budapesti székhelyű űrtechnológiai vállalat, a Puli Space Technologies nevű cég létezéséről, hanem mindinkább bekapcsolja a rohamosan fejlődő Hold-ipar vérkeringésébe.

Honlapunk már eddig is kiemelt figyelemmel kísérte ennek a magyar „nyomulásnak” egy-egy állomását, például a Vándorsólyom űrszonda útját a Holdra. Mielőtt elmélyednénk az ördöngös műszaki részletekben („az ördög a részletekben rejlik…”), és beszámolnánk az újabb örömhírről, elöljáróban érdemes megismerkednünk néhány információval.

Mivel foglalkozik a „pulis” cég? Mérnökei elsősorban olyan mobilitási képességekkel rendelkező holdjáró roverek megalkotásán törik a fejüket, amelyek képesek túlélni a szélsőséges környezeti adottságokat a Holdon. Illetve mérőműszerek fejlesztésén is dolgoznak; utóbbiakkal jó eséllyel felfedezhetőek lesznek a Hold vízjég-erőforrásai.

Az utóbbi időben (ha nem takarják el a felhők) az éjjel jól látható égitest kiemelt figyelmet élvez. Indiát és Japánt is beleszámítva eddig már öt ország eszközei landoltak a Holdon. Többen próbálkoztak azzal (több-kevesebb sikerrel), hogy különféle űreszközöket juttassanak el a felszínére. Az Egyesült Államok mellett Kína is gőzerővel dolgozik azon, hogy megvalósítható legyen az állandó emberi jelenlét a Föld körül keringő bolygónkon. Ezért óriási támogatásokat nyújtanak a magánszektor befektetéseihez. Így a Hold egyre inkább a gazdaságilag fenntartható űrtevékenység célpontjává válhat.

A szakemberek azt remélik, hogy előbb-utóbb állandó holdi bázisokat lehet létrehozni – ha sikerül erőforrásokat (például vizet és oxigént) kinyerni a helyszínen. Így mélyűri szállítórendszer kiépítése is lehetséges lesz, ami fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és elérhetőbbé tehetné az űrutazásokat.  

Tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arról, hogy hidrogén is található a Hold felszínén, ám ennek eloszlása igencsak változó. Sürgető feladat a vízjég helyi koncentrációjának feltérképezése. Ebben főként a neutron-spektroszkópiára, a holdi talaj felső, egyméteres rétegének feltárására lehet támaszkodni.

A magyar Puli Space Technologies cég már korábban is bekapcsolódott a vízjég-koncentráció felkutatásába. A tizenkét éve alapított amerikai Intuitive Machines felvette a kapcsolatot a magyarokkal, és azt tervezi, hogy tevékenysége során a hazánkban gyártott, miniatürizált neutron-spektrométert, a Puli Lunar Water Snoopert fogja alkalmazni. A tengerentúlon gyártott drónon elhelyezett műszer a Hold déli sarkvidéke körüli, állandóan árnyékos, elképesztően hideg, mintegy mínusz kétszáz fokos területeket fogja kutatni.

Az Európai Űrügynökség (ESA) – az adatgyűjtés fontosságának tudatában – nemrég történelmi jelentőségű szerződést kötött a magyar vállalattal. A megállapodásban egyebek mellett az áll, hogy az ESA szorosan együtt fog működni a Puli Space csapatával az adatok elemzésében és szabványosításában. Ezek később nyilvánosan is elérhetőek lesznek.

A Puli Space Technologies Kft. 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy a gyorsan növekvő magán Hold-ipar részévé váljon. A cég egy olcsó, könnyű, egyedülálló mobilitási képességekkel rendelkező holdjáró rover, valamint mérőeszközök fejlesztésén dolgozik, melyek képesek túlélni a szélsőséges holdi környezetet, holdi erőforrásokat felfedezni, valamint segíteni azok holdfelszíni hasznosítását.

A Puli a Holdon – magyar űrkutatási siker bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A történet: egy fiatal nő és terapeutájának gyógyító találkozásai egy várostól távoli rehabilitációs központban. A nő kezdetben nehezen nyílik meg, a terápiás alkalmak lassúak és nehézkesek: az elfojtott álmok és emlékek csak töredékekben jönnek felszínre. A férfi szakember végül egy lovasterápia által nyeri el a lány bizalmát, aki olyan feltétlen elfogadásra és tiszta kapcsolódásra talál az állatban, ami addig teljesen idegen volt számára. Amint a lány megnyílik, elmosódnak a határok a terapeuta és páciense között, és kapcsolatuk egyre intimebbé válik.

A film főszereplői a Berlinalén a legjobb mellékszereplő díját már elnyert Kizlinger Lilla, és az elismert színházi rendező, Schilling Árpád. A film vezető producere Tarr Béla.

Kizlinger Lilla egy tünemény a magyar filmek világában. A Valami madarak, a Semmelweis, a Magyarázat mindenre, a Rengeteg – Mindenhol látlak nemcsak megismertette a közönséggel, de meg lett győzve elemi tehetségéről. Most szoríthatunk ennek az új rövidfilmnek a sikeréért, amihez méltán fűzhető remény, hiszen a rendező Ladányi Jancsó Jakob 2022-ben készült rövidfilmje, „Az elveszíthető dolgok szeretete” elnyerte a Legjobb Rövidfilm díját a 10. Friss Hús Nemzetközi Rövidfilm-fesztiválon. Első játékfilmes tervét 2023-ban beválogatták a Talents Sarajevo Pack & Pitch programjába, tavaly pedig Cristian Mungiu forgatókönyv-fejlesztési programjába is. 

Évek óta közreműködik Tarr Béla alkotó foglalkozásain; jelenleg Ruben Östlund svéd rendező készülő játékfilmjében dolgozik, mint szereplőválogató munkatárs.

Várjuk hát, hogy mit hoz a Berlinale a filmnek, és természetesen a főszereplőnek. A Berlinalét az idén február 13–23. között rendezik.

Február 6-tól a magyar mozikban is látható a Borbély Alexandra főszereplésével készült „Emma és a halálfejes lepke” című film, amit Szlovákia Oscar-díjra nevezett,.

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra („Testről és lélekről”) visszatér egy felemelő alkotás főszereplőjeként. A gyönyörű színésznő cseh, szlovákiai és magyar művészek – Újlaki Dénes, Molnár Piroska, Monori Lili –  közreműködésével forgatott „Emma és a halálfejes lepke” a második világháború alatt játszódik és egy magára maradt nő (Borbély Alexandra) és egy bujkáló kisfiú megható történetét meséli el. A második világháború és a háborús szlovák állam viharos esztendőiben a magyar özvegy, a varrónő Marika egy zsidó fiút rejteget a szlovák–magyar határon menti házában, miközben két férfi – egy szlovák hlinkagárdista százados és egy német náci tiszt – figyelmének kereszttüzébe kerül. A rendező-író, Iveta Grofova szavai szerint: „Egy olyan nő történetét akartam elmesélni, aki láthatatlan akar lenni, de képtelen erre, és ez nagyon nehéz feladat egy színész számára. Úgy gondolom, hogy Alexandra ezt a feladatot nagyon sikeresen megoldotta.”

Minden bizonnyal sokan várják már, hogy magunk is meggyőződhessünk erről a moziban.

A Magyar színésznők új, nemzetközi sikerek előtt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyarországi piacra lépést a fővárosi Duna-szakaszon, egy rendezvényhajón jelentette be a vivo, ahol a márka hazai partnerei és a cég európai vezetői, köztük Changjun Li, a vivo kontinentális vezérigazgatója, Daizhong Tian, a vivo ausztriai és magyarországi ügyvezetője, valamint Martin Wallner a vivo ausztriai és magyarországi alelnök, ismertették a vivo új terveit a sajtó szép számban megjelent képviselőivel.

A rendezvény középpontjában a legújabb középkategóriás és – a bemutató helyszínéül szellemesen kiválasztott nemzetközi víziút – zászlóshajóként hazánkba érkezett vivo V40 modell állt, amely a mobilfotózás következő szintjét hozza el használóinak. Szabó Krisztina, a vivo magyarországi Senior Marketing és PR Managere Horányi Andrással, a márka kereskedelmi igazgatójával közösen mutatta be a mobiltelefon-márka csúcstechnológiás készülékeit és kiemelkedő képességeiket, külön figyelmet fordítva a világhírű német Zeiss Művekkel együtt kifejlesztett kamerarendszerre. Az 1846-ban (!) alapított Zeiss optikai művek termékigazgatója, Elliot Shih ismertette, miként finomították közösen a mobilfotózás élményét, megteremtve a kiemelkedő minőségű képek és a részletgazdag fotók új generációját.

A V40 Zeiss-gyártmányú főkamerája az „Aura Light” ringlight-technológiának köszönhetően lehetővé teszi napjaink legkiválóbb minőségű, mobiltelefonos képeinek akészítését, akár gyenge fényviszonyok között is. A már-már művész- és magas minőségű riportfotózással vetélkedő fényképezéshez járul a „fototelefonba” épített, rendkívül hosszú munkaidejű akkumulátora, hogy a készülék akár két napig is bírja a használatot.

A vivo lendületes növekedését jelzi, hogy a múlt év közepén a nagy mobiltelefon-gyártók sorában már negyedikként jegyezték. Tavaly a harmadik negyedévben 22 millió telefont értékesített a vivo. Lendületes növekedését jelzi, hogy egy évvel később, tehát az idei harmadik negyedévben az eladott készülékek száma már 27,2 millióra nőtt, és a vezető technológiai piacelemző cég, a Canalys adatai alapján 2024 harmadik negyedévében – a többi gyártóval folytatott versenyben – 24%-kal a vivo érte el a legnagyobb növekedést.

Európa stratégiai fontosságú piac a vivo számára, hosszú távú tervei középpontjában földrészünk áll. E stratégiai cél teljesítésének része, hogy Magyarországon is megerősítse jelenlétét, rendszeresen bemutassa a legkorszerűbb technológiai megoldásokat. A vivo magyarországi piacra lépésével egy új szintre emeli a mobilhasználati élményt, amiben központi szerepet kap a minőségi kameraélmény, a lenyűgöző innováció.

A sajtóesemény részvevői természetesen kipróbálhatták a hazánkban elérhető teljes vivo készülékpalettát, a többi között a V40, V40SE 4G és 5G, valamint a Y28 jelű modelleket. A példára serkentő technológiát alkalmazó mobiltelefon-készólékek termékek már elérhetők a Yettel, MediaMarkt, Firstphone, BestByte és Alza üzletekben, miáltal a magyar használók is kiválaszthatják az igényeiknek és pénztárcájuknak leginkább megfelelő példányt.

A Viva, vivo! – dunai hajón mutatkoztak be a mobiltelefon-újdonságok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével átlagosan felére csökkenthető az energiafelhasználás, ami (a forint mai értékét tekintve!) körülbelül 315 000 forint rezsiköltség-megtakarítás. Kocka-típusú, tehát az 1950-1980 között épített családi ház esetében 80%-os energiamegtakarítás is elérhető, amely (jelenlegi forintérték esetén) akár 1 millió forint rezsiköltség-megtakarítást eredményezhet évente.

Az energetikai korszerűsítés nemzetgazdasági szinten is nagy hatású, miután a felújítások nyomán:

# jócskán csökkenhet a rezsivédelemre fordított költségvetési kiadás, ami tavaly meghaladta a 2500 milliárd forintot;

# a háztartások fosszilis energiahordozó felhasználása jól mérhetően csökkenni fog, így az ebből származó 40%-os légszennyezettségi mutató is; ez pedig az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) adatai szerint akár 210 milliárd forinttal csökkentheti a szállópor-koncentráció miatti állami egészségügyi kiadásokat hazánkban.

# a klímavédelmi célokra fordított, sok száz milliárd forintnyi költségvetési kiadásokban is nagy megtakarítások érhetők el.

Nemcsak beruházás, hanem befektetés is, ami akár azonnal megtérül

Egy komplex felújítás eredményeként az ingatlan piaci értéke 50 százalékkal is növekedhet (a budapesti ingatlanok kivételek). A felújítás után képződött ingatlan-értéknövekmény – annak földrajzi elhelyezkedésétől függően – nagy valószínűséggel milliókkal meghaladja a felújítás teljes bekerülési költségét, így az ingatlan esetleges értékesítése után ez extra profitként jelentkezik.

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készített „A hazai lakóingatlanok energetikai állapotának és korszerűsítési igényeinek országos felmérése” alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületek tekintetében. A több, mint 1200 fős mintából a megkérdezettek 53%-a végzett valamilyen korszerűsítést az otthonán a múlt 10 évben; közülük legtöbben (63%) pedig a múlt 4 évben. A probléma nem a korszerűsítések számával, hanem mértékével van: a felújítások mintegy háromnegyede csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás.

A probléma elsődleges oka a kedvező finanszírozási források hiánya volt. A válaszadók 2/3-a önerőből, kizárólag saját megtakarításaiból finanszírozta a felújításokat, amelyekre döntő többségük maximum 3 millió forintot tudott fordítani. Ez az összeg egy komplex korszerűsítésre nem elegendő; ami azért különösen hátrányos, mert egy felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez.

A másik ok, hogy az eddigi felújításokra nem volt jellemző a kellő mértékű energiatudatosság. A válaszadók csupán 3%-a vette igénybe energetikai szakember segítségét, a többség inkább a felújításra spórolt.

Most érdemes belevágni!

Tizenhat centiméteres szigetelést kapott egy hagyományos kockaház.

Nagy segítséget nyújthat az új Otthonfelújítási Program, ami az 1990 előtt épült önálló lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető. A támogatás összege legfeljebb 6 millió forint, amiből a beruházás teljes költségvetésétől és az ingatlan helyétől függően maximum 2,5-3,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó része pedig kamatmentes hitel. A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30%-os energiafogyasztás-csökkenést eredményezzen az elvégzett beruházás, amit energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ez az eredmény átgondolt, összehangolt korszerűsítéssel elérhető.

A pénz nem minden

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készült felmérés rávilágít arra is, hogy a pályázati forrás és a kedvező finanszírozás mellett van egy másik tényező: a szakmai segítségnyújtás. Az ingatlan felújítása összetett feladat, a tulajdonosnak számos területen szakemberré kell(ene) kiképezni magát ahhoz, hogy egy energetikai felújítást elvégeztessen, ellenőrizhessen.

Néhány kattintásra a megoldás!

Ha valaki házfelújítás, illetve energetikai korszerűsítés előtt áll, annak elkel a szakértői segítség, hogy eldönthesse, milyen beruházások szolgálják a leghatékonyabban az energiamegtakarítást az adott épületben.

A Solar Konstrukt Kft. által működtetett ingyenes online energetikai kalkulátor és korszerűsítési útmutató azonnali elemzést készít ingatlanunk energetikai állapotáról, korszerűsítési javaslatokat ad, kiszámolja a várható felújítási költségeket; sőt, még az ingatlan becsült értékét is meghatározza a felújítás előtt és után. Néhány perc alatt, szakértői tudás nélkül kitölthető, bárki számára könnyen használható.

A Ingyenes online energetikai kalkulátor és korszerűsítési útmutató bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az „EUROPA” bélyeg az egyik legnépszerűbb gyűjtési tematika és a hivatalos logóval ellátott kiadványok a legkeresettebb bélyegújdonságok közé tartoznak. A 2×2 bélyegből álló bélyegkisív Hefelle Glória grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomda Zrt.-ben 20 ezer példányban készült.

A viza (Huso huso) a Duna legnemesebb és legnagyobb hala volt egykoron. A dinoszauruszokkal egyidős halfaj legalább 200 millió éves. Megnőhet akár 6-7 méter hosszúra, tömege a másfél tonnát is elérheti. Viza ma már nem él a magyarországi természetes vizekben. A Vaskapu megépítése vágta el a vándorlási útját a Fekete-tenger felől. Húsa elsőrangú, ikrája pedig kivételesen finom, abból készül a beluga kaviár.

A ponty (Cyprinus carpio) őshazája Ázsia és Európa keleti fele, de tenyésztési céllal máshova is betelepítették, így ma már szinte bármelyik édesvízben megtalálható. Teste megnyúlt, oldalról lapított, változóan magas hátú. Közepes méretű fején csúcsba nyíló száj helyezkedik el. Legjellegzetesebb ismertető jegye a szája szegletében található bajuszszál.

A Magyarországon őshonos halfajok, mint a ponty és a valaha nagy számban élt viza is megtekinthetők a Tisza-tavi Ökocentrumban, ami Poroszló Község Önkormányzatának beruházásában, az Európai Unió támogatásával, 2012-ben jött létre.

Az Ökocentrum által beléphetünk a Tisza-tó különleges világába, és Európa legnagyobb édesvízi akváriumában testközelből ismerhetjük meg a hazánkban őshonos élőlényeket. A Kertai László Ybl-díjas építész által tervezett, felszálló madarat szimbolizáló főépület kilátótornyából 25,5 m magasból pásztázhatjuk végig a tájat.

Az alkalmi bélyegkisív kétféle címletének fő eleme egy viza és egy ponty, a keretrajzon pedig a vízi növényvilág alkotta montázson kívül még további halak szerepelnek. A kapcsolódó borítékon a Tisza-tavi Ökocentrum főépülete látható. Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi boríték bélyegzőlenyomatán egy harcsa és a vízi növényzet alkotta stilizált kompozíció szerepel.

Az offszet eljárással készült 20 ezer kisív június 20-án jelenik meg; össz-névértéke: 4220 Ft. Tervezte: Hefelle Glória; fotók: Kóródy Olivér, Korbely Attila, Szűcsné Négyesi Éva. Forrás: Tisza-tavi Ökocentrum, Poroszló. Gyártó: Pénzjegynyomda Zrt. (kisív); Codex Zrt. (boríték).

A Újabb bélyegritkaság jelenik meg bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.