Aoife White

Donald Trump szereti az üzleteket. Egyszer azt mondta, a Bibliát követően a második kedvenc könyve az 1987-es üzleti memoárja, Az alku művészete. Az Európai Unióval kötött amerikai kereskedelmi megállapodással azonban nem elégedett. Szerinte Európa nem tartja be a megállapodást, mert túl lassan halad annak jóváhagyásával. Válaszul bejelentette: ezen a héten 25%-ra emeli az EU-ból érkező autók és teherautók vámját – ez magasabb a megállapodásban szereplő 15%-nál.

Ez különösen Németországnak fájna, hiszen autógyártóinak legnagyobb exportpiaca az Egyesült Államok – áll a kieli Világgazdasági Intézet becslésében. Trump emellett azt is kilátásba helyezte, hogy csökkenti az amerikai csapatok létszámát Németországban, és bírálta Friedrich Merz német kancellárt, amiért az iráni–öbölbeli konfliktus kapcsán azt mondta: Irán megalázza az Egyesült Államokat – egy olyan háborúban, amelyet az EU-országok nem támogatnak.

Júliusban az Európai Bizottság beleegyezett, hogy eltörli egyes amerikai importtermékek vámját, és több amerikai energiát vásárol, hogy elkerülje Trump 50%-os vámfenyegetését az uniós árukkal szemben. Ezek jelentős engedmények voltak. A Le Grand Continent felmérése szerint az európaiak több mint fele megalázónak érzi a megállapodást.

Mint minden uniós kereskedelmi egyezményt, ezt is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányainak. Ez időigényes folyamat: eddig kilenc hónap telt el, és ezen a héten további tárgyalások várhatók. A késlekedés egyik fő oka az volt, hogy a januárra tervezett parlamenti szavazást elhalasztották, miután Trump azzal fenyegetett, hogy annektálja Grönlandot.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump néhány korábbi vámintézkedését februárban amerikai bíróságok megsemmisítették (bár lassabb eljárással továbbra is bevezethetők). Mindez komoly fejfájást okoz az európai vállalatoknak. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb exportpiaca: tavaly az uniós kivitel 21%-át – mintegy 555 milliárd euró értékben – vásárolta meg.

Az amerikai kikötőkbe érkező uniós árukra kivetett vámot az amerikai kormány szedi be, a magasabb árat pedig az amerikai fogyasztók fizetik meg. Ugyanakkor az európai exportőrök is hátrányba kerülnek, mert drágább termékeikből kevesebbet tudnak eladni. Nehéz megtervezni a termelést, ha nem világos, mennyi lesz a végső ár és a kereslet.

Európa türelme azonban fogytán van az Egyesült Államokkal szemben. Az Európai Parlament olyan biztosítékokat szeretne beépíteni, amelyek lehetővé teszik a megállapodás felfüggesztését, ha az USA megszegi annak feltételeit – erről még egyeztetni kell a tagállamokkal. Az sem egyértelmű, hogy a megállapodás kiterjed-e az acél- és alumíniumtermékekre, amelyekre Trump áprilisban akár 50%-os vámot vetett ki.

„Az amerikai fél folyamatosan megszegi a vállalásait” – írta az X-en Bernd Lange, német szociáldemokrata EP-képviselő, aki részt vett az EU–USA kereskedelmi megállapodás előkészítésében. „A több mint 400 acél- és alumíniumtermékre kivetett vámoktól az autók célba vételéig ez egyértelmű megbízhatatlanságot mutat.”

Felmerül a kérdés: az EU-nak továbbra is tartania kell-e magát az ígéreteihez? Egy francia miniszter a múlt héten úgy fogalmazott, nincs értelme olyan megállapodást végrehajtani, amelyet a másik fél nem tart be.

Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn ugyanakkor azt mondta: az EU elkötelezett a tavaly elfogadott megállapodás mellett. „Mi vagyunk a világ egyik legmegbízhatóbb partnere. Ha valaki megállapodást köt az Európai Unióval, biztos lehet benne, hogy azt be is tartjuk” – fogalmazott.

A A „nincs alku” művészete az EU és az USA között bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hozzátette: a TISZA Párt egyik legfontosabb célja, hogy hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával letörje az inflációt, és méltányosabbá teszik az adórendszert is. Ennek egyik első lépése, hogy a minimálbér után csak 9 százalék lesz a személyi jövedelemadó, így évente több mint 240 ezer forinttal több marad a kevesebbet keresők zsebében.

Mindenki, aki a mediánbér alatt keres – jelenleg nagyjából havi 625 ezer forintos bruttó jövedelemig –, szintén kevesebb személyi jövedelemadót fog fizetni. Egy 420 ezres bruttó bérnél évi 180 ezer forint marad majd pluszban, 500 ezernél körülbelül évi 120 ezer, míg 625 ezernél évi 60 ezer forint, áll Kapitány István Facebook bejegyzésében.

A részletek tehát a 24.hu összeállítása szerint:

havi bruttó 625 ezer forintnál (ami egyébként kicsit magasabb, mint a jelenlegi mediánkereset, ami inkább 600 ezer forint körüli) pedig évi 60 ezer forint maradhat pluszban a dolgozóknál.

a minimálbér (jelenleg havi bruttó 322 800 forint) után 9 százalék lesz az szja,

havi bruttó 420 ezer forintnál évi 180 ezer forint maradhat pluszban a munkavállalóknál,

havi bruttó 500 ezer forintnál mintegy évi 120 ezer forintnyival kevesebbet vonhatnak le a dolgozóktól.

A Adócsökkentés: kevesebb adót kell fizetni az ún. mediánbér alatt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Unió ciprusi elnöksége megerősítette, hogy az uniós nagykövetek előzetes jóváhagyást adtak az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelre. Emellett zöld utat kapott az Oroszország elleni újabb, huszadik szankciós csomag is, noha a szlovák miniszterelnök, Robert Fico még a délelőtti órákban is arra utalt, hogy nem támogatja a büntetőintézkedéseket.

A két kérdésben a végső döntést várhatóan csütörtökön hozza meg a tanács, amikor az uniós tagállamok vezetői egy informális csúcstalálkozón vesznek részt Cipruson. A találkozón Orbán Viktor, a leköszönő miniszterelnök nem lesz jelen, és a külügyi tanács ülésén sem képviselteti magát Szijjártó Péter külügyminiszter.

Mint szó volt róla, a hiteltől nem függetlenül érkezett a hír, hogy holnaptól újra érkezik olaj a Barátság vezetéken. A 90 milliárd eurós hitelről már decemberben megállapodtak: ebben rögzítették, hogy egyes országok nem csatlakoznak a programhoz, valamint azt is, hogy a finanszírozás fedezetét az uniós költségvetés adja, amelyről minden döntéshez egyhangú jóváhagyás szükséges. Magyarország ezt korábban blokkolta, feltételként a Barátság kőolajvezetéken az év elején megszakadt olajszállítás helyreállítását szabta. Magyar Péter a választás után úgy nyilatkozott, nem ellenzi a hitelt. .

A Jön az olaj a Barátság-vezetéken, megy a hitel Ukrajnának bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közleményben a termelés leállítását a kihívásokkal teli versenykörnyezettel, a stagnáló piaci kereslettel magyarázták.

A cég hangsúlyozta: együttműködik a helyi hatóságokkal, érdekelt felekkel, kormányhivatallal és a szakszervezettel, hogy támogatást biztosítson valamennyi érintett munkatársnak, felveszi a kapcsolatot a kormányhivatal foglalkoztatási osztályával és külső szakértő tanácsadót is bevon annak érdekében, hogy elősegítse a termelés leállásában érintett dolgozók mielőbbi munkaerőpiaci elhelyezkedését.

Az Electrolux több mint 30 éve van jelen Magyarországon, miután 1991-ben megvásárolta a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat. 2021 óta Jászberényben működik a vállalat mintegy 12 000 m²-es magyarországi ellátási központja (RDC) is. A gyár az európai piacra termelt, 2024-ben például 293 000 darab terméket állítottak elő. A korábbi években a magyarországi gyártás a cégcsoport globális értékesítésében is jelentős, mintegy 14%-os szerepet játszott. A cég már 2020-ban is hajtott végre átszervezést, amikor a szabadon álló hűtők gyártását korlátozták, 2019-ben pedig a porszívógyártást szüntették meg, akkor 800 ember vesztette el a munkáját.

A Hatszáz ember állása szűnik meg Jászberényben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A „víznagyhatalom” mítosza és a porzó utak

Bár szeretjük azt hinni, hogy a Kárpát-medencében bőségben van vizünk, a valóság ennél jóval szárazabb. „Őrült nagy baj van” – fogalmazott a GPC vitaestjén Balogh Péter, a Vízválasztó Mozgalom elnöke, rávilágítva egy évtizedes szemléletbeli hibára. Még mindig a víz elvezetésében és a gyors lecsapolásban vagyunk aktívak, nem pedig a megtartásában.

A magyar táj vízellátottsága terén a helyzet drámaivá vált az elmúlt évek során: a Tisza vízgyűjtőjén mára nagyjából három és fél balatonnyi, a Dunáén pedig egy balatonnyi víz hiányzik a talajból.

Miközben aszály sújtja a földeket, az árhullámokat továbbra is igyekszünk minél gyorsabban kivezetni az országból, ahelyett, hogy hagynánk azokat beszivárogni a talajba. Az eredmény? Porzó utak márciusban, és fák, amelyek gyökere már nem éri el a mélyre süllyedt talajvizet. 2026-ban a januári nagy hó ellenére a helyzet már március végén aszályt mutat itthon és az egész régióban. Bár a „Vizet a tájba” program révén tavaly már megkezdődtek előremutató beavatkozások, Orbán Viktor egy nemrég elhangzott beszédében is elismerte a hátralévő feladatok hatalmas voltát.

Ipar vagy élelem? – A magyar föld paradoxona

Ez a válság nemcsak környezeti, hanem strukturális is. A vitaest egyik legérdekesebb pontja a hazai földhasználat arányainak kérdése volt. Bár jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkezünk, Balogh Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szántóföldi gabonatermelés nagyjából 10 százaléka szolgál közvetlen emberi fogyasztásra. A fennmaradó rész jelentős arányban ipari alapanyagként (például bioetanol) vagy állati takarmányként kerül felhasználásra, illetve exportálják. Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb bioetanol-termelője, mindössze Franciaország és Németország előzi meg.

A jelenlegi termelési szerkezet tehát nagyobb hangsúlyt helyez az exportpiacokra és az ipari igényekre, mint a közvetlen hazai élelmezésbiztonságra. Mint Polgár Ákos (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) elmondta, a hazai cukortermelés a kereslet alig 40%-át képes kielégíteni, de burgonyából sem tudjuk fedezni a hazai szükségletet.  Ezt a képet tovább árnyalja az ország utóbbi években indult új, erőforrás-intenzív gazdaságfejlesztési stratégiája.

A hazai döntéshozók célja az volt, hogy Magyarország meghatározó szerepet töltsön be az akkumulátorgyártásban, ami azonban természetéből fakadóan számottevő víz- és energiaigénnyel jár. Egy az aszályok által egyre inkább érintett térségben ez az irány kihívások elé állíthatja a lakosság és a hazai élelmiszertermelés jövőbeni vízellátását.

A Green Policy Center szakmai álláspontja szerint a klímasemlegességi átmenet nem valósítható meg nagymértékű energiatárolás nélkül, így valamekkora szintű hazai akkumulátorgyártásra is szükség van. Sem gazdaságilag, sem a környezeti igazságosság szempontjából nem lenne felelős döntés a saját zöld átállásunkhoz szükséges technológiát kizárólag importra alapozni, ráadásul az uniós irányelvek is az Európán belüli gyártás megerősítését szorgalmazzák. A fő kérdés tehát nem maga a technológia, hanem a lépték: a hazai ökológiai adottságok ismeretében indokolt-e a belső szükségleteket többszörösen meghaladó, alapvetően exportorientált, magas víz- és energiaigényű kapacitásokat kiépíteni. (A GPC jelen újraiparosítási hullámról készült elemzése itt érhető el.)

Fel kell hagyni a talaj kizsigerelésével és vissza kell adni területeket a víznek ott, ahol a szántóföldi művelés már csak veszteséget termel. A vízigényes kukorica helyett szárazságtűrő növényekre (mint például a cirok) és új kertészeti kultúrákra (mint például a füge) van szükség, valamint az adórendszerrel és tudatosítással árelőnybe kell hozni a helyi, szezonális és klímabarát élelmiszereket.

A beszélgetés egyik fontos végkövetkeztetése az volt, hogy a természet nem fog megvédeni minket, ha mi magunk romboljuk le a védfalait. Ha nem változtatunk, a hazai élelmiszer hamarosan luxuscikké válik, mi pedig továbbra is egyre több import élelmiszert eszünk majd a kiszáradó földek szélén, egyre magasabb áron.

A Luxus lesz a hazai élelmiszer, ha nem változik az agrárpolitika bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A források alapján egy pániküzemmódba kapcsolt rendszer képe rajzolódik ki: egy olyan hatalmi gépezeté, amely tizenhat éven át építette a politikailag vezérelt vagyonfelhalmozás hálózatát, és most kapkodva próbálja menteni mindazt, amit eddig felhalmozott, nehogy az új hatalom elszámoltassa érte. Ugyanakkor az értesülések szerint a hivatalba lépő kormány a vártnál könnyebben követheti majd a pénzek útját.

A közigazgatásban és a rendvédelmi szerveknél ugyanis sokan vannak, akik részben ismerik, hogyan működött az Orbán-rendszer alatt a vagyonkimentés mechanizmusa, és várhatóan készek lesznek együttműködni az új vezetéssel.

Ez akár éveken át tartó feltáró és jogi eljárásokhoz vezethet, amelyek célja az eltűnt közvagyon visszaszerzése, a pénzügyi bűncselekményeket elkövetők őrizetbe vétele lehet.

A menekülési útvonalakat visznt az is segítheti, hogy több közel-keleti állammal – például Szaúd-Arábiával vagy az Egyesült Arab Emírségekkel – Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye. Izraellel ugyan van ilyen megállapodás, de az ország saját állampolgárait, így ebben az esetben a magyar-izraeli kettős állampolgárokat sem adja ki könnyen. A források szerint pedig amíg a Trump-kormányzat van hatalmon, még az Egyesült Államok is menedéket jelenthet az Orbán-rendszer legfelső körei számára.

A Repül a pénz, messze repül… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát. A médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel. „Valószínűleg holnap kitesznek ezért, vagy legalábbis indul egy etikai eljárás, aminek a vége az lesz, hogy megsértettem a szabályokat, tehát elvesztem ezt a pozíciót és ezt a munkát” – mondta.

Ennek ellenére fontosnak érezte, hogy beszéljen a tapasztaltakról, mert az elmúlt egy évben szerinte a GVH-nál is nagyon eltolódtak a dolgok a politika irányába.„Korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy egy ágazati vizsgálati jelentésben mi szerepeljen, mostanában erre egyre kisebb az esély.”

Elmondta, hogy felső vezetői utasításra állították le a Gazdasági Versenyhivatalban azt a közgazdasági vizsgálatot, amely egy NER-közeli üzletember, Kis-Szölgyémi Ferenc cégének problémagyanús fúzióját érintette. Kis-Szölgyémi Ferencet a „NER udvari söprögetőjeként” is szokták emlegetni, ugyanis rendre sikerrel indul a létesítmény-üzemeltetésre és takarításra kiírt állami közbeszerzéseken.

Cége az AS Budapest a Menzies Aviation nevű céggel egyesült tavaly ősszel, amivel a budapesti repülőtéren kétszereplősre szűkült a földi kiszolgálás addigi háromszereplős piaca. A közgazdász szerint a fúzió kapcsán felmerült, hogy az problémás lehet, ezért vizsgálni kezdték, a GVH felső vezetése azonban indoklás nélkül leállította a vizsgálatot. A tranzakciót Berezvai elmondása szerint nem sokkal később már be is jelentették.

A kifli-ügy

Egy másik ügyben a Lidlnél kiszabott büntetést említette. „A Lidl-t megbírságoltuk 186 millió forintra, mert egy kifliről azt mondta, hogy teljes kiőrlésű, miközben abban csak 30% volt a teljes kiőrlésű liszt.” Szerinte a a Magyar Élelmiszerkönyvben erre nincs is külön szabály, de a GVH azt mondta, az vonatkozik rá, ami a kenyérre. „Maga az ügy önmagában nem problémás, de hogy ezért 186 millió forint bírságot szabunk ki, majd utána az összes külföldi kiskereskedő ellen elindítunk hasonló eljárást – az szerintem nem egészen fair.”

„Összességében az látszik, hogy azokkal a cégekkel szemben, akiket a kormányzat nem kedvel – leginkább külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok –, indítottunk esetenként olyan ügyeket is, amelyek teljesen megalapozatlanok voltak: találtunk rá valami formális megalapozást, elindítottuk, de már az indítás pillanatában tudtuk, hogy meg lesz szüntetve, mondta. Ez nagyon sok erőforrásba kerül, elvonja a kapacitást értelmes ügyektől, miközben adófizetői pénzt égetünk: vizsgálók hónapokig dolgoznak valamin, amiről végül jelentést írunk, hogy miért kell lezárni – holott megindítani sem kellett volna.”

A hivatal függetlensége kapcsán azt hangsúlyozta, hogy „a nemzeti versenyhatóságok mozgástere természetesen véges”, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága a több tagállamot érintő nagy ügyekben lép fel, így a GVH ilyen esetekben együttműködésre és ügyátadásra kényszerül.

„Ha három részre osztjuk a gazdaságot: van a “neres” rész, ahol nem nagyon tudunk mit tenni; van egy rész, ahol megpróbálunk a kormányzati narratívának megfelelően valamennyire “ellenségesen” fellépni – jogsértéseket találni, magasabb bírságot szabni; és van a harmadik rész, ahol tényleg lehet rendesen versenyt érvényesíteni. Ezekben a kartell- és fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH tényleg értéket alkot.”

Úgy véli, a politikai befolyásoltságtól való félelem rontja az ország esélyeit a magasabb hozzáadott értékű befektetésekért folyó versenyben.„A multinacionális cégeknek bizonyos szempontból mindegy, hol van egy lokáció: lehet Varsóban vagy Budapesten. De ha azt látják, hogy a lengyel politika kiszámíthatóbb, kevesebb az adó, kevesebb az állami beavatkozás, nincs árstop, ami megnehezíti a termelők piacra jutását, akkor oda fognak beruházni. Ha pedig azt látják, hogy Magyarország “futottak még” ország, sokféle kockázattal, akkor itt értékesítenek ugyan, de nem ide hozzák a befektetéseiket és a magas hozzáadott értékű munkákat, mert félnek a politikai befolyás kockázataitól”

A Száznyolcvan millió forintos bírság egy kifliért bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A turizmus különösen érzékeny rendszer: gyorsabban reagál a bizonytalanságokra, mint szinte bármely más ágazat. Most pedig egyszerre több fronton érkezik a sokk.

A Perzsa-öböl légiközlekedési csomópontjai – Dubaj, Doha, Abu-Dzabi – korlátozott működése láncreakciót indított el. Ezek a városok a globális légi forgalom kulcspontjai: nélkülük Európa, Ázsia, Afrika és Óceánia közötti utazás jelentősen nehezebbé válik. Ennek következménye, hogy még a konfliktustól földrajzilag távoli úti célok – például a Maldív-szigetek, Bali vagy Ausztrália – is nehezebben elérhetők.

Az alternatív útvonalak – Isztambulon vagy délkelet-ázsiai nagyvárosokon keresztül – egyszerűen nem képesek pótolni ezt a kiesést.

Dráguló repülés, visszafogott légitársaságok

A légiközlekedés költségei drámaian emelkednek. A kerozin ára a háború kezdete óta megduplázódott, hordónként elérve a 200 dollárt. Mivel az üzemanyag a légitársaságok költségeinek mintegy negyedét teszi ki, ez brutális nyomást jelent az iparágra.

A következmények már láthatók:

• tömeges járattörlések (például a Lufthansa több közel-keleti célállomásra),
• jelentős jegyáremelések (akár 2–3-szoros árak Európa és Ázsia között),
• kerozinpótdíjak bevezetése,
• bizonytalan üzleti kilátások (egyes cégek már előrejelzést sem mernek adni 2026-ra).

Különösen súlyos a helyzet Afrikában, amely nagyrészt a Hormuzi-szoroson keresztül jut üzemanyaghoz – az ellátás akadozása itt akár közlekedési bénuláshoz is vezethet.

Turizmus helyett energiaválság

A válság sok helyen már túlmutat az utazáson:

• Vietnamban és Indonéziában leállnak a turistabuszok és taxik,
• Egyiptomban energiatakarékossági okokból este leáll az élet,
• Indiában és Srí Lankán társadalmi feszültségek fenyegetnek az energiahiány miatt.

Ehhez képest szinte másodlagos problémának tűnik, hogy mediterrán hajóutakat kell lemondani vagy átszervezni.

És mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarország közvetlenül nem érintett hadviselő félként, de a hatások itt is érzékelhetők – több szinten is. A magyar utazók már most szembesülnek a repülőjegyek árának emelkedésével, különösen a távol-keleti és egzotikus úti célok esetében. A nyári szezonban ez komoly átrendeződést hozhat: sokan közelebbi, európai célpontokat választanak.

A bizonytalanabb távoli régiók helyett felértékelődhetnek a „biztonságosnak” tekintett úti célok. Ez akár Magyarországnak is kedvezhet: Budapest és a Balaton iránt nőhet a kereslet, különösen az európai turisták körében.

A nemzetközi légi hálózat zavarai a magyar utazási irodák és légitársasági kapcsolatok működését is érintik. Több átszállás, hosszabb menetidők és nagyobb bizonytalanság jellemezheti a következő időszakot. Talán a legkevésbé mérhető, mégis fontos tényező: a bizonytalanság. Az utazási kedv rövid távon visszaeshet, különösen a konfliktushoz közelebb eső régiók irányába.

A turizmus paradoxona

Mindez azonban nem jelenti a turizmus végét – sőt, a történelem épp az ellenkezőjét mutatja. A második világháború óta a nemzetközi utazások száma gyakorlatilag folyamatosan nőtt: 1950-ben még 25 millió ember utazott külföldre, 2025-ben már több mint 1,5 milliárd. Még a súlyos válságok – háborúk, terrortámadások, járványok – sem tudták tartósan megtörni ezt a trendet. A turizmus egyszerre törékeny és rendkívül ellenálló. Rövid távon pánikol, hosszú távon alkalmazkodik.

Van ebben valami makacsul emberi. Az utazási vágy nem luxus, hanem alapvető ösztön. Az emberiség története maga is egy utazással kezdődött: amikor őseink elhagyták Afrikát, hogy benépesítsék a világot. Ez a mozgás iránti késztetés ma is ugyanúgy működik – még akkor is, amikor a hírek tele vannak konfliktusokkal és bizonytalansággal. Lehet, hogy az idén kevesebben mennek Balira. De jövőre? Jó eséllyel megint tele lesz. És talán ez a legfurcsább, legemberibb része az egésznek: a világ bármennyire is bizonytalan, az emberek újra és újra útra kelnek.

A A háború csapás a turizmusra is – a világ újra zsugorodik bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a meteorológia világnapja alkalmából közzétett
jelentése szerint 2015-2025 közötti 11 év az eddigi legforróbb évek voltak zsinórban. Ez már
nem egyszeri alkalom, vagy kilengés, hanem a trend. A párizsi klímacél – lehetőség szerint a
globális felmelegedés 1,5°C-on korlátozása – egyre inkább elérhetetlennek tűnik. A mérések
alapján 2 millió éve nem volt ilyen magas a szén-dioxid koncentrációja a levegőben.
A kutatók szerint további aggodalomra ad okot, hogy az óceánok hőmérséklete is drasztikus
mértékben emelkedik. Az iskolában földrajzórán megtanultuk: az óceán nyáron hűt, télen fűt. A víz nagy mennyiségű hőt képes felvenni és azt csak később, fokozatosan adja le. Így az
üvegházhatású gázok arányának csökkenése után is, az óceánok akár évszázadokon át tovább melegíthetik a légkört.

A hetekig tartó nyári hőhullámok, a trópusi éjszakák, az aszályok, az azokat követő heves
zivatarok, az enyhe telek és szürke latyakos karácsonyok, amiket most klímaanomáliának
vagy extrém időjárásnak nevezzük, normalitássá válnak. Tehát nekünk és az elkövetkező
generációknak a dédszüleinkéhez képest teljesen új éghajlathoz kell alkalmazkodnunk.
Éppen ezért nem csak a klímaváltozás kordában tartására kell koncentrálni. Hangsúlyt kell
kapnia mind a politikában, a gazdasági életben és a társadalomban az alkalmazkodásnak. Ez a szemlélet Magyarország esetében különösen fontos. Hazánk részesedése a globális
üvegházhatásúgáz-kibocsátásból csekély, mindössze 0,12%. Ez azt jelenti, hogy a hazai
kibocsátás csökkentése önmagában csak korlátozott hatással van a globális folyamatokra.
Ugyanakkor a klímaváltozás komoly kihívások elé állítja a gazdaságot és a lakosságot.

Klímaváltozás Magyarországon

A változások Magyarországon is drasztikusak. Amíg hazánk legnagyobb része korábban a
mérsékelten meleg – száraz klímatartományba tartozott, addig mostanra a meleg – száraz
kategória vált uralkodóvá. Az elmúlt években az éves átlaghőmérséklet akár 2 fokkal is meghaladta a korábbi évek átlagát. A hőségnapok száma folyamatosan növekszik, az elmúlt évtizedben akadt olyan év is, amikor 60 napon mértek 30°C feletti hőmérséklet. Így már Magyarországon is előfordulnak a trópusi éjszakák, amikor még éjszaka sem hoz enyhülést.
A csapadék eloszlása és mennyisége is megváltozott. Egyre gyakoribbak a rövid ideig tartó,
intenzív záporok, zivatarok és egyre hosszabbak az aszályos időszakok. A csapadék
mennyisége csökken. Különösen az Alföldön drámai a helyzet. Kiskunmajsán mindössze 268
mm csapadék hullott, ami „nem sokkal több”, mint az a 184 mm, ami Csökölyön csupán
egyetlen nap leforgása alatt esett.

Alkalmazkodnunk kell a hőhullámokhoz, hőségnapokhoz és a trópusi éjszakákhoz

A nyári nappali és éjszakai hőség különösen megterheli a szervezetünket és a
teljesítményünkre is negatívan hat. Sőt az idősek és kisgyermekek számára a kánikula akár
halálos is lehet. Becslések szerint a 2024-es rekordmeleg nyáron Európában több mint 60.000 ember, köztük több száz magyar halt meg a hőség következtében.

Nagyvárosaink igazi betonsivatagok. Ez kedvez a nyári extrém magas hőmérséklet
kialakulásának. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a városok „túlhevülését” csökkenteni kell a
belvárosokban a beépítettséget, és figyelmet kell fordítani az utcák, terek árnyékolására.
A lakóépületek tervezésénél és felújításánál is korszerűbb, a megváltozott klímaviszonyokhoz igazodó szabványokra van szükség. Nemcsak a fűtés energiahatékonyságát kell javítani, hanem legalább ekkora hangsúlyt kell kapnia a nyári hővédelemnek is – beleértve a hatékony hűtést és az árnyékolási megoldásokat.
A kánikula munkavédelmi kihívást is jelent, hiszen nem mindenki dolgozik klimatizált
épületekben. Az építőipari munkások, a postások, ételfutárok munkaidejük legnagyobb részét nyáron a tűző napon töltik, így ők különösen kitettek a napszúrásnak, hőgutának vagy hősokknak. Emiatt újra kell szabályozni a Munka Törvénykönyvét, hogy megvédjük a
szabadban dolgozók egészségét és életét.

Magyarországon sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a vízkészleteink határtalanok.
Sajnos az elmúlt évek éppen az ellenkezőjét bizonyították be. Tudatosítani kell minden
szereplőben, hogy a rendelkezésre álló víz nem végtelen. Az alkalmazkodás leglényegesebb
eleme, hogy a víz gyors elvezetése helyett azt a tájba kell visszajuttatni. El kell tárolni a
nedvességet a száraz időszakokra.

Ezen kívül csökkenteni kell a felhasznált víz mennyiségét és a pazarlást. Ezért a
mezőgazdaságban támogatni kell például a precíziós öntözőtechnikák elterjedését. A
növénytermesztés jellegét is át kell alakítani. A vízigényes monokultúrákat fel kell váltania a
szárazságtűrőbb, változatosabb vetésszerkezeteknek és fenntarthatóbb gazdálkodási
módszereknek. A másik nagy fogyasztónak, az iparnak is csökkentenie kell a
vízfelhasználását új technológiák bevezetésével. Mindemellett az ipari létesítmények
tervezésekor és telepítésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló vízkészleteket.
Tudatosulnia kell, hogy hazánk nem alkalmas vízzabáló üzemek, például akkumulátorgyárak
létesítésére.

A lakosságnak is meg kell tanulnia a tudatos és takarékos vízhasználatot, fontos, hogy egyre
több háztartás használjon víztakarékos eszközöket. Ezen túl sürgősen modernizálni kell a
hazai ivóvíz-infrastruktúrát is. Országos átlagban a vízhálózat vesztesége 20%, ami egy
vízhiánnyal küszködő országban túl magas. Maga az Állami Számvevőszék írta 2024-ben:
„Fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon
nem lesz fenntartható.”

Budapest – zöld főváros

A budapesti betonsivatag a nyári hőségben elviselhetetlen. Viszont az elmúlt években a
városvezetés jelentős lépéseket tett azért, hogy bezöldítse a várost és így csökkentse a nyári
kánikulát. 2019 óta mintegy 35 000 fát ültettek. Így egyre gyarapodnak a zöld oázisok, ahol
árnyékban lehet hűsölni és élvezni a nyarat. De nemcsak fát ültet a város, a matuzsálemeket is megbecsüli. Egy új favédelmi protokollt alakítottak ki, amely biztosítja, hogy az építkezések során úgynevezett „fabarát” tervek készüljenek és elkerüljék a fák kivágását.
A város a lakosságot is bevonja a zöldítésbe. A belvárosi, zárt udvaros, gangos házak
lakóközösségei már hat éve pályázhatnak zöldfelületek kialakítására, mint a zöldkazetták,
zöldfalak vagy zöldtetők. Ezek a megoldások képesek csökkenteni a belső udvarok
hőmérsékletét, és kellemesebb, élhetőbb mikroklímát biztosítanak az ott élők számára.
Zöld Gerilla Mozgalom – cselekedj lokálisan!

A mozgalom alapítója, Kulcsár László gazdálkodó szerint legalább egy balatonnyi vizet
kellene visszatartani a tájban ahhoz, hogy érdemben lassítani lehessen Magyarország
kiszáradását és elsivatagosodását.

A vízvisszatartás egyik legkézenfekvőbb eszközei a hazánkat keresztül-kasul behálózó
vízelvezető árkok lehetnének. Sok esetben elegendő lenne a meglévő zsilipek lezárása, illetvea tönkrement műtárgyak ideiglenes, akár néhány deszkával történő elrekesztése ahhoz, hogylassítsuk a víz lefolyását, és növeljük a tájban maradó víz mennyiségét.
A Zöld Gerilla Mozgalom az elmúlt években több figyelemfelkeltő akciót is szervezett.
Önkénteseik kisebb léptékű vízvisszatartó megoldások kialakításával, árkok ideiglenes
elzárásával mutatták be, hogy már minimális eszközökkel is látványos eredményeket lehet
elérni. Emellett szakmai fórumokkal és közösségi kampányokkal igyekeznek ráirányítani a
közvélemény és a döntéshozók figyelmét a vízvisszatartás fontosságára.

A kezdeményezésegyik legfontosabb üzenete, hogy a megoldás nem feltétlenül nagy léptékű beruházásokbanrejlik, hanem sokszor helyi, közösségi szinten is megvalósítható lépésekben.Válaszúthoz érkeztünk. El kell döntenünk, hogy megmaradunk-e a régi, elavult módszereknél egy teljesen megváltozott világban, vagy változtatunk azokon és alkalmazkodunk az újhoz. Az idő sürget, nem érünk rá, mint Petőfi versében Pató Pál úr!

A Hőség és aszály: a klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Stabil alap, változó szerkezet
A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer
tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n
mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene
gyakorlatilag változatlan maradt.
Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat
minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is
(179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb
értékű modellek irányába tolódik.
Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt,
gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a
hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%)
és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).
EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra
A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban
több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év
alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5
éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-
Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026
februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés
20,9%-kal emelkedett.
Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió,
a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív
hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.
Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs
A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai
márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi
piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.
A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint közöttszóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.
A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri
árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók
felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra
is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.
Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre
A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta
mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként.
Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett
járna.
A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem
kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a
háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások
közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő
szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-
kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az
elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai
feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően
más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel
lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga
a piac“ – mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

A 2026: az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és olajár-sokk bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.