Az S&P 500 új rekordokat dönt, az AI-hoz kötődő beruházási hullám pedig olyan méreteket öltött, amelyeket néhány éve még nehéz lett volna elképzelni. A befektetők egyszerre áraznak további technológiai áttörést, erős vállalati profitokat és kedvezőbb monetáris környezetet. A kérdés adja magát: újabb buborék fúvódik?

A dotcom-korszak kísértete

A legerősebb történelmi párhuzam kétségtelenül az 1990-es évek végének internet mániája. A befektetők akkor egy dologban tökéletesen biztosak voltak: az internet alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot és a társadalmat. Abban viszont súlyosan tévedtek, hogy ebből automatikusan az következik: szinte bármilyen árat érdemes megfizetni egy internethez kapcsolódó vállalat részvényeiért.

Az eredmény ismert. A Nasdaq a 2000. márciusi csúcs és a 2002. októberi mélypont között értékének mintegy négyötödét elveszítette. Ma ugyanez történhet az AI miatt, mert a mesterséges intelligencia forradalmi technológia, de ez nem jelenti azt, hogy minden AI-hoz kötődő részvény jó befektetés – pláne bármilyen áron.

Van azonban egy döntő különbség 2000-hez képest. A mai technológiai piac vezető vállalatai nem pusztán ígéreteket árulnak. A Microsoft, az Alphabet, az Amazon és társaik százmilliárdos bevétellel, hatalmas nyereséggel és valódi cash flow-val rendelkeznek.

A 2000-es dotcom-láz idején rengeteg vállalatnak még működő üzleti modellje sem volt. Ma a kérdés nem elsősorban az, hogy léteznek-e valódi üzletek az AI mögött, hanem az, hogy elég nagy lesz-e a belőlük származó profit ahhoz, hogy igazolja a jelenlegi részvényárakat. Ez sokkal finomabb – de egyáltalán nem veszélytelen – probléma.

2008? Egyelőre nem

A Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlásával viszont nem igazán összehasonlítható a mostani helyzet. A globális pénzügyi válságot ugyanis nem egyszerűen drága részvények okozták. Az amerikai ingatlanpiaci buborékra hatalmas hitelhegy és rendkívül magas pénzügyi tőkeáttétel épült. Amikor az ingatlanhitelek romlani kezdtek, nem csupán a részvényárfolyamok kerültek veszélybe, hanem maga a pénzügyi rendszer. A jelenlegi helyzet más.

Az amerikai jegybank pénzügyi stabilitási értékelése szerint a nagy bankok tőkehelyzete továbbra is erős, szabályozói tőkemutatóik történelmileg magas szintek közelében vannak. A rendszerben természetesen vannak kockázatok, de jelenleg nem látszik olyan klasszikus bankrendszeri időzített bomba, mint amilyen 2007–2008-ban ketyegett.

Egy 20 százalékos tőzsdei esés kellemetlen. Egy olyan helyzet azonban, amelyben a bankok egymás fizetőképességében sem bíznak, egészen más kategória. Jelenleg inkább 2000 bizonyos vonásait érdemes figyelni, nem 2008 megismétlődését.

Miért lehet mégis baj? Mert a jó hírek jelentős része már benne van az árakban.

A részvények értékeltsége történelmi összehasonlításban magas. A technológiai papírok iránt hatalmas a kereslet, az AI-beruházások százmilliárd dollárokat emésztenek fel, és a piac jelentős része arra számít, hogy ezek a beruházások óriási jövőbeli profitot termelnek.

Ez akár igaz is lehet. A probléma az, hogy magas értékeltségnél már nem elég jónak lenni. Jobbnak kell lenni annál, amit mindenki vár. Egy vállalat jelenthet rekordprofitot, és a részvénye mégis eshet, ha a befektetők még nagyobb rekordot vártak.

Ez a buborékok egyik sajátos mechanizmusa: nem feltétlenül akkor pukkadnak ki, amikor rossz lesz a világ, hanem akkor, amikor a valóság egyszerűen nem tud lépést tartani a várakozásokkal.

A nagy AI-kérdés

A következő évek egyik legfontosabb gazdasági kérdése ezért nem az lesz, hogy működik-e a mesterséges intelligencia, mert működik. Átalakítja-e a gazdaságot? Jó eséllyel át fogja alakítani. A valódi kérdés ez: ki fogja megkeresni rajta azt a rengeteg pénzt, amelyet a tőzsde már ma beárazott?

Az AI-infrastruktúrára fordított összegek elképesztő ütemben nőnek. Adatközpontok, chipek, energiaellátás, hálózatok és modellek építésére százmilliárdok mennek el. Csakhogy minden beruházás mögött előbb-utóbb megjelenik a könyvelő.

Mennyi a bevétel? Mennyi a profit? Mikor térül meg a beruházás? Ha ezekre a kérdésekre a következő években meggyőző válasz érkezik, könnyen lehet, hogy a mai részvényárak utólag nem is tűnnek majd olyan magasnak.

Ha azonban az AI fantasztikus technológiának bizonyul, miközben üzletileg a vártnál lassabban térül meg, akkor már sokkal kellemetlenebb forgatókönyv következhet. Pontosan ez történt az internettel is. Az internet nem azért okozott tőzsdei katasztrófát, mert nem működött. Hanem azért, mert működött – csak a befektetők túl sokat, túl gyorsan vártak tőle.

Jön tehát a zuhanás?

Ezt természetesen senki nem tudja. A 10–20 százalékos korrekció azonban nem valamiféle világvége-forgatókönyv. Ilyen visszaesések időről időre egészséges bikapiacokon is bekövetkeznek.

A sokkal érdekesebb kérdés az, hogy egy korrekció után visszatérnek-e a vevők, vagy kiderül: az árfolyamok mögött álló profitvárakozások tarthatatlanok.

Jelenleg több tényező is óvatosságra int. Magasak a részvényértékeltségek, hatalmas az AI-val kapcsolatos optimizmus, óriási beruházások indultak, miközben a hosszú távú kamatok és az államadósság finanszírozási költségei sem tűntek el a színről. Ehhez bármikor társulhat geopolitikai vagy energiapiaci sokk.

Ugyanakkor a másik serpenyő sem üres. A vezető technológiai vállalatok rendkívül nyereségesek, a bankrendszer lényegesen ellenállóbbnak látszik, mint 2008 előtt, és az amerikai részvénypiaci emelkedés az utóbbi időben valamelyest szélesedett is.

Ezért a legvalószínűbb veszély nem feltétlenül egy újabb Lehman Brothers. Sokkal inkább egy kijózanodás. A tőzsde egyszer csak felteheti azt a roppant prózai kérdést, amelyet technológiai forradalmak idején hajlamos sokáig elfelejteni: rendben, ez valóban megváltoztatja a világot – de mennyit ér? 2000-ben erre a kérdésre fájdalmas választ kaptak a befektetők, 2026-ban még nem tudni a választ.

Az összeállítás az MI segítségével készült

A Tőzsdei rekordok: újabb dotcom-lufi készül, vagy most tényleg más a helyzet? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarország különös ipari kísérletbe kezdett. Miközben Európa azt keresi, hogyan tudná megőrizni autóiparának versenyképességét a kínai és amerikai konkurenciával szemben, Budapest arra tett nagy tétet, hogy az elektromos autózás egyik európai gyártóközpontjává teszi az országot.

A stratégia logikája első pillantásra világos. Magyarország gazdaságában évtizedek óta meghatározó az autóipar. Ha pedig az autóipar technológiát vált, az országnak is vele kell váltania. A belső égésű motor korszakában megszerzett pozíciót aligha lehet úgy megőrizni, hogy közben kimaradunk az elektromos hajtás legfontosabb alkatrészének, az akkumulátornak a gyártásából.

Nem véletlen, hogy Magyarország néhány év alatt az európai akkumulátoripar egyik központjává vált. Az International Energy Agency (IEA) adatai szerint 2023-ban az Európában előállított elektromosjármű-akkumulátorok közel 30 százalékát Magyarországon gyártották. A CATL debreceni óriásberuházása, a Samsung SDI gödi üzeme és a hozzájuk kapcsolódó további fejlesztések ezt a pozíciót tovább erősíthetik.

Mi szól az akkumulátorgyárak mellett?

A legerősebb érv kétségtelenül a beruházások mérete. Egy-egy akkumulátorgyár milliárd eurós tőkebefektetést jelenthet, amely már az építkezés időszakában megrendeléseket teremt az építőiparnak, a logisztikai és szolgáltatócégeknek, később pedig növeli az ipari termelést és az exportot.

Ez a jelenlegi magyar gazdasági helyzetben különösen fontos. A beruházások az elmúlt időszakban gyengén teljesítettek, így minden nagy termelőkapacitás megjelenése érzékelhetően javíthatja a növekedési adatokat.

Az akkumulátorgyártás ráadásul szinte természetes módon illeszkedik a magyar autóiparhoz. Győrben Audi, Kecskeméten Mercedes-Benz, Debrecenben BMW, Szegeden BYD: az elektromos átállással az autógyár és az akkumulátorgyár földrajzi közelsége egyre fontosabb versenyelőny lehet.

A magyar modell mögött tehát felismerhető egy koherens elképzelés: ha az ország már jelentős autógyártó, akkor próbáljon meg minél nagyobb részt megszerezni az elektromos autó teljes értékláncából.

Az IMF és a Magyar Nemzeti Bank elemzései is arra számítanak, hogy az új jármű- és akkumulátoripari kapacitások termelésbe állása középtávon javíthatja Magyarország exportteljesítményét. Az MNB szerint az új exportkapacitások 2027-től már Magyarország világpiaci exportrészesedését is növelhetik.

És természetesen ott vannak a munkahelyek. A nagy beruházások több ezer dolgozót foglalkoztathatnak közvetlenül, miközben további állásokat teremtenek a beszállítóknál, logisztikai vállalkozásoknál és szolgáltatóknál. A Samsung SDI gödi kapacitásbővítése például mintegy 1200 közvetlen új munkahely létrejöttével járt. Csakhogy itt kezd bonyolódni a történet.

Munkahelyből van-e még hiány?

Magyarország ma egészen más munkaerőpiaci helyzetben van, mint a rendszerváltás utáni nagy ipari beruházások idején.

A probléma számos térségben már nem a tömeges munkanélküliség, hanem éppen ellenkezőleg: a megfelelő munkaerő hiánya. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar munkaképes korú népesség évente nagyjából 30 ezer fővel csökken. Ez alapvetően megváltoztatja egy új gyár foglalkoztatási mérlegét.

Ha egy vállalat olyan térségbe érkezik, ahol nincs jelentős munkanélküliségi tartalék, akkor dolgozóinak egy részét más cégektől szerzi meg. Ez felfelé hajthatja a béreket – ami a munkavállalóknak jó hír –, ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatja azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak versenyezni egy multinacionális nagyvállalat fizetéseivel.

A másik megoldás a külföldi munkaerő alkalmazása. Így viszont a politikailag jól kommunikálható „több ezer új magyarországi munkahely” gazdasági jelentése már lényegesen összetettebb.

Ezért a fontos kérdés nem egyszerűen az, hogy hány állást hoz létre egy beruházás. Sokkal inkább az, hogy milyen termelékenységű, milyen képzettséget igénylő és milyen bérű munkahelyeket teremt.

A milliárdos export nem egyenlő a milliárdos magyar haszonnal

Az akkumulátoriparról folyó vitában talán ez a legfontosabb, mégis gyakran elsikkadó különbség.

Ha egy Magyarországon működő gyár importált nyersanyagból, külföldről behozott gépekkel és külföldi technológiával készít akkumulátort, amelyet aztán exportál, akkor a teljes exportérték természetesen megjelenik a külkereskedelmi statisztikában. De ettől még nem válik az egész összeg magyar hozzáadott értékké.

A nemzetgazdaság számára az számít igazán, mennyi magyar bér, magyar beszállítói teljesítmény, magyar mérnöki munka, kutatás-fejlesztés, adóbevétel és profit keletkezik az értékláncban. Ez dönti el, hogy Magyarország valóban technológiai központtá válik-e, vagy elsősorban rendkívül nagy méretű gyártóbázissá. A különbség óriási.

Egy akkumulátorgyár köré ugyanis kiépülhet magyar beszállítói hálózat, mérnöki szolgáltatások sora, egyetemi együttműködés, kutatás-fejlesztés, szoftverfejlesztés és akkumulátor-újrahasznosítás. Ebben az esetben a beruházás gazdasági hatása messze túlnyúlik a gyár kerítésén.

De kialakulhat az ellenkező modell is: importált alapanyag, importált technológia, külföldi tulajdon, korlátozott hazai beszállítói részvétel és nagyrészt exportra termelő üzem. Mindkettőt akkumulátorgyárnak hívjuk. A magyar gazdaság számára azonban korántsem ugyanannyit érnek.

Az energia a magyar modell Achilles-sarka lehet

Van egy további probléma, amely mellett nehéz elmenni: az akkumulátorgyártás energiaigényes iparág. Ez önmagában még nem lenne rendkívüli. Magyarország esetében azonban az energia már most is a versenyképesség egyik gyenge pontja.

Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar gazdaság egy egységnyi hozzáadott érték előállításához körülbelül 70 százalékkal több energiát használ fel az EU átlagánál, miközben 2024-ben energiaigényének mintegy felét importból fedezte.

A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország energia-, víz- és munkaerő-intenzív iparágak fejlesztését ösztönzi, közöttük az akkumulátorgyártást. Ez furcsa ellentmondást teremt. Egy energiaimporttól jelentős mértékben függő ország éppen energiaintenzív iparágakkal kívánja növelni exportját.

Ez működhet – de csak akkor igazán jól, ha közben az ország képes jelentősen növelni saját, versenyképes árú villamosenergia-termelését és hálózati kapacitását. Másképpen könnyen előállhat az a helyzet, hogy az akkumulátor formájában exportált hozzáadott érték egy részéért importált energia formájában fizetünk.

És ki fizeti az infrastruktúrát?

Egy több milliárd eurós ipari beruházáshoz nem elegendő egy nagy telek és egy bekötőút. Villamosenergia-hálózat, vízellátás, szennyvízkezelés, közlekedési infrastruktúra és sok esetben jelentős állami fejlesztések szükségesek hozzá. Ezek költségeit is bele kell számítani a beruházások társadalmi mérlegébe.

Ugyanez igaz a közvetlen állami támogatásokra. A Samsung SDI gödi bővítéséhez például Magyarország 89,6 millió euró támogatást biztosíthatott az Európai Bizottság jóváhagyása alapján.

A támogatás önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy egy beruházás rossz üzlet. A világ szinte minden ipari nagyhatalma támogatásokkal próbál stratégiai beruházásokat megszerezni, felvet azonban egy nagyon egyszerű közgazdasági kérdést: ugyanaz a közpénz máshol mekkora hozamot termelt volna? Oktatásban? Kutatás-fejlesztésben? Magyar vállalkozások technológiai fejlesztésében? Energetikai beruházásokban?

A gazdaságpolitikában ugyanis nincs ingyenebéd – legfeljebb olyan ebéd, amelynek a számlája máshol jelenik meg.

Kínai függőség a német helyett?

A magyar gazdaság egyik régi problémája az autóipartól és különösen a német konjunktúrától való erős függőség. Az akkumulátorstratégia ezt részben átalakítja, de kérdéses, hogy valóban csökkenti-e.

Magyarország egyre nagyobb részt vállal ugyanabból az ipari ökoszisztémából: autógyártás, elektromos autó, akkumulátor, akkumulátor-alapanyag. Közben az ázsiai – mindenekelőtt kínai és dél-koreai – vállalatok súlya növekszik.

Vagyis könnyen előfordulhat, hogy Magyarország nem diverzifikálja a gazdaságát, hanem egyetlen ágazaton belül diverzifikálja a függőségeit. Ez jobb helyzet lehet, mint kizárólag a német autóiparra támaszkodni, de továbbra is komoly kitettséget jelent.

Különösen azért, mert az akkumulátoriparban elképesztő sebességű a technológiai fejlődés. Változnak az akkumulátorkémiák, esnek az árak, nő a globális gyártókapacitás, és folyamatosan fennáll a túlkapacitás veszélye. Egy ma korszerűnek számító beruházás hosszú távú versenyképessége ezért korántsem garantált.

Akkor jó vagy rossz üzlet Magyarországnak?

A kényelmes válasz az lenne, hogy jó. Vagy az, hogy rossz. A pontosabb válasz kevésbé alkalmas politikai plakátra: attól függ.

Az akkumulátorgyártás kétségtelenül növelheti a magyar ipari termelést és exportot, jelentős külföldi tőkét vonzhat az országba, munkahelyeket teremthet, és segíthet megőrizni Magyarország pozícióját az autóipar technológiai átalakulása közben. Ezek valódi előnyök, nem pusztán kommunikációs fogások.

Ugyanilyen valósak azonban a másik oldalon az energia- és vízigény, az infrastruktúra költsége, az állami támogatások, a munkaerőhiány, a magas importtartalom és az egyetlen ipari ökoszisztémától való fokozódó függés kockázatai. Ezért az akkumulátorstratégia sikerét nem az alapján kellene néhány év múlva megítélni, hogy hány gigawattóra kapacitás épült Magyarországon. Hanem például az alapján, hogy mekkora lett a hazai hozzáadott érték.

Hány magyar vállalkozás vált első vagy második körös beszállítóvá. Mennyi kutatás-fejlesztés települt az országba. Hány magyar mérnök dolgozik a technológia fejlesztésén, nem pusztán annak működtetésén. Mennyi adóbevétel keletkezett az állami támogatásokhoz képest. És mennyivel növekedett az ország energiaimportja az új ipari kapacitások miatt.

Ha ezekre kedvező válaszokat kapunk, az akkumulátoripari fordulat Magyarország egyik legfontosabb iparpolitikai sikere lehet.Ha viszont tíz év múlva azt látjuk, hogy hatalmas gyárak termelnek importált alapanyagból, importált energiával, kevés magyar beszállítóval és jelentős állami támogatással, akkor a történet egészen másképp fest majd.

Az akkumulátorgyárakról szóló vita ezért rossz helyen húzza meg a frontvonalat, amikor kizárólag arról szól, hogy „kellenek-e” vagy „nem kellenek”.A valódi gazdasági kérdés ennél prózaibb – és sokkal fontosabb: ha már itt vannak, hogyan érjük el, hogy minél több érték maradjon utánuk Magyarországon?

Az összeállítás az MI segítségével készült

A Akkumulátorgyárak Magyarországon: aranybánya vagy drága függőség? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jelenleg mínusz 125 centiméteres a vízállás Paksnál, a helyzet nehéz, az atomerőműnél néhány centiméternek is jelentősége lehet, valamikor vasárnap vagy hétfőn érheti el a mínusz 132 centiméteres szintet a Duna. Ez az a szint, amikor a jelenleg üzemelő két turbinából egyet ismét le kellene állítani – magyarázta még tegnap a kormányfő.

Szerinte a középtávú előjelzések sem biztatóak: a következő 6-7 napban mínusz 136-137 centiméter is lehet a vízállás. Megjegyezte, mínusz 140 centiméternél a teljes atomerőművet le kellene állítani. Magyar Péter beszámolt arról is, hogy már elkezdték megépíteni Paks és Dunaszentbenedek között a fenékküszöböt, amely tartósan segít emelni a folyó vízszintjét, és később nem okoz gondot egy esetleges árvíznél. Ezzel párhuzamosan előkészítenek két nyolcvanméteres bárkát, hogy ha szükséges, már napokon belül be tudjanak avatkozni, ha tényleg mínusz 132 centiméter alá csökken a vízszint – jelezte a bárkák elsüllyesztésével kapcsolatban.

Ismertetése szerint a fenékküszöb közvetlenül az atomerőmű hidegvíz-csatornája mellett épül meg; a bárkákat nem a partra merőlegesen, hanem 45 fokos felfelé álló szögben helyezik el.

Mindkét parton dolgoznak már a vízügyi szakemberek, a kijelölt vállalkozók, a honvédség. A bal parton, amelyet szárazon lehet megközelíteni, a honvédség katonái kezdték meg a munkát, az erőmű oldalán, a jobb parton, amely mélyebb, nagyobb ott a vízhozam, a kijelölt vállalkozók a vízüggyel együttműködve dolgoznak – magyarázta.

Hozzátette, a munkagépek jelentős része már a helyszínen van, kialakították a felvonulási területeket, a szállítási útvonalakat és a nagy mennyiségű kő tárolóhelyét. Megjegyezte, már kő is érkezett a helyszínre, és már elkezdődött egy kisebb mennyiség elhelyezése a Dunánál. Közölte, Pakson jelenleg a nyolcból két turbina üzemel, csaknem 500 megawatt energiát termelnek.

Hozzátette, a teljes paksi termeléskiesés havonta legalább 50 milliárd forintos kárt okozna a költségvetésnek, és ebben nincs benne a magas importárak miatt a gazdaságnak, a vállalatoknak okozott kár. Úgy összegzett, a kialakult helyzet kezeléséhez sürgős, azonnali döntésekre volt szükség.

Kitért arra, hogy két hete folyamatosan ülésezik a védelmi munkacsoport, figyeli az előrejelzéseket, értékeli az adatokat. Magyar Péter szerint aki azt mondja, hogy a jelenlegi helyzet hónapok óta előrelátható volt, az lódít, vagy inkább hazudik. Ráadásul pont azok mondják ezt, akik tizenhat évig nem tettek semmit a jelenlegi válsághelyzet megelőzéséért – hangoztatta.

A kiválasztott megoldásról, a fenékküszöbről és a bárkák elsüllyesztéséről azt mondta, ez a leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb lehetőség a probléma kezelésére, és ezek a megoldások minden szakember és hatóság támogatását élvezik.

A romániai cernavodai atomerőműnél tett intézkedésekről mint követendő példáról azt mondta, a romániai erőművet csütörtökön 11 órakor teljesen leállították. Ennyit az önjelölt szakértők robbantásos, mederkotrásos, vagy éppen azonnal beépíthető, 100 köbméter/szekundum teljesítményre képes szivattyútelepes agymenéseiről – fogalmazott.

Hozzátette, a kormánynak a nukleáris biztonságot, az energiabiztonságot, az ország gazdasági és költségvetési helyzetét, azaz a magyar emberek biztonságát és érdekét kell minden pillanatban szem előtt tartania. A miniszterelnök kijelentette, a jelenlegi válsághelyzetben nemzeti összefogásra van szükség, majd köszönetet mondott az energetikai, a vízügyi, a honvédségi szakembereknek, a Védelmi Igazgatási Hivatal munkatársainak, a műszaki egyetemnek, a tervezőirodáknak, hogy az utóbbi időszakban „0-24-ben a hazájukat szolgálják”

A Friss ! Zsilipnyitással, bárkák elsüllyesztésével és fenékküszöbbel emelik a Duna vízszintjét a paksi atomerőműnél bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Felidézték, hogy a folyó alacsony vízállása miatt az 1., a 3. és a 4. blokkat le kellett állítani, a 2. blokk pedig ötven százalékos teljesítményen üzemelt 11 napon keresztül. Bár az atomerőmű személyzete felkészült az utolsó termelőegység leállítására, és a blokkok ezt követő biztonsági hűtésére is, a Duna jelenlegi és a következő napokra előre jelzett vízállása és a kapcsolódó műszaki feltételek alapján hétfő este hat órakor megkezdődhetett a 2. blokk fokozatos felterhelése.

Kitértek arra is, hogy a folyamat szigorú eljárásrendek szerint zajlik. Ahogyan a leállítás során lépésről lépésre csökkentették a teljesítményt, a visszaindítás során a reaktorok teljesítményének emelése is sok lépésből álló folyamat. Az eljárást képzett, az ilyen típusú műveletek végrehajtásában nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek végzik, folyamatos üzemviteli, biztonsági és hatósági felügyelet mellett.

A Hajnalban már csaknem teljes kapacitással működött a paksi atomerőmű 2. blokkja bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egyik legnagyobb ismert tétel az MVM Dome névadó és szponzorációs konstrukciója: az RTL által megszerzett dokumentumok szerint az MVM tíz év alatt akár 34 millió eurót, vagyis mintegy 13 milliárd forintot fizethet a Ferencvárosi Torna Clubnak. Ugyanebben a 2021–2022-es időszakban az MVM több mint 130 sporttámogatási szerződést kötött, amelyek együttes értéke csaknem 2,8 milliárd forint volt.

A kommunikációs költések nagyságrendjét mutatja, hogy az MVM 2025-re egy komplex kommunikációs és rendezvényszervezési szerződést kötött, amelynek közzétett értéke 8,31 milliárd forint, majd a szerződés módosított értéke 9,91 milliárd forintra emelkedett. Ezt azonban fontos keretösszegként kezelni, nem automatikusan tényleges kifizetésként. Az MVM saját közzétételi rendszere szerint ezek a szerződések a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok alapján érhetők el.

Mindezek alapján a teljes, 2016 és 2025 közötti marketing-, kommunikációs és szponzorációs költés pontos összege csak az összes szerződés tételes feldolgozásával állapítható meg. Az azonban már most kijelenthető, hogy az MVM ilyen célú kiadásai nem néhány milliárdos, hanem több tízmilliárd forintos nagyságrendet képviselhetnek.

A kérdés különösen azért érdekes, mert az MVM meghatározó állami energetikai vállalat, amelynek számos tevékenysége nem klasszikus, versenyző fogyasztói piacon zajlik. Emiatt felvethető: mekkora reklám- és szponzorációs jelenlét indokolt egy olyan vállalatnál, amelynek szolgáltatásai és piaci pozíciója jelentős részben nem a hagyományos reklámverseny logikája szerint működik?

Ez a kérdés különösen élesen vethető fel a Paksi Atomerőmű esetében. Egy atomerőmű működésének biztonságát és a villamosenergia-termelést nyilvánvalóan nem az dönti el, hogy mennyire ismert a márkája. A sport- és kulturális szponzorációk ugyanakkor más célt is szolgálhatnak – például társadalmi szerepvállalást vagy intézményi kapcsolatépítést –, ezért ezeket nem lehet automatikusan egyszerű reklámkiadásként kezelni.

A valódi kérdés ezért nem pusztán az, hogy mennyi pénzt költött az MVM reklámra és szponzorációra, hanem az is, hogy egy állami energetikai vállalatnál hogyan áll arányban ez a költés a hálózatok, az energiabiztonság, a karbantartás és a kritikus infrastruktúra fejlesztésére fordított összegekkel.

A nyilvános adatok alapján tehát egyelőre a legóvatosabb megfogalmazás az, hogy az MVM elmúlt évtizedének kommunikációs és szponzorációs kiadásai biztosan tízmilliárdos nagyságrendűek, és a teljes összeg a jelenleg ismert szerződések alapján jóval magasabb lehet. A pontos végösszeghez a teljes 2016–2025-ös szerződésállományt kellene összegezni, a keretösszegeket és a tényleges kifizetéseket különválasztva.

Mai hír hogy feljelentést tesz a volt parlamenti képviselő, mert mint írja: százszoros áron vettek meg legelőket és erdőket a Paksi Erőmű bővítésére hivatkozva”. Keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos szerint közérdekű adatigénylésnek köszönhetően derült ki, hogy a Paks II.-t fejlesztő állami cég, a PIP Nonprofit Kft. sokszoros áron olyan rossz minőségű mezőgazdasági területeket is vásárolt, amelyekre semmi szükség nem volt, és azóta sem történt rajtuk semmi.

Példaként említ és a posztjában fotót is csatol egy szerződésről, amely szerint a cég 2020-ban 3,5 milliárd forintért vett meg egy, a blokkoktól egy kilométerre található 24 hektáros erdőt-legelőt a tulajdonosoktól – ez hektáronként 150 milliós árat jelent. „Akkor, amikor Tolna megyében egy hektár erdő piaci ára egy-másfél millió forint volt” – teszi hozzá Hadházy. Kiderült az is, hogy 2018 óta az állami cég összesen 32 milliárdért vett hasonló földeket, hasonló árakon.

Az összeállítás az AI segítségével készült.

A Tízmilliárdok reklámra és szponzorációra az MVM-nél, százszoros áron vett földek a Paksi Atomerőműnél bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kártalanítás összegére valószínűleg várnia kell a kerületnek, de az építményadót már jövő januárban kivethetik az ingatlan tulajdonosára. Állami tulajdonlás esetén ez nem lenne lehetséges. A módosított tervekben szereplő 150 ezer négyzetméteres területtel, illetve a helyi adókról szóló zuglói rendeletben meghatározott 200 négyzetméter feletti nem lakás célú ingatlanok esetében érvényes négyzetméterenkénti 3059 forinttal számolva ez több mint 458 millió forint évente. A garázsok esetében akár 180 milliós is lehet az adó összege. Ez együtt 600 millió forint feletti összeg. Az első részlet megfizetése jövő márciusban esedékes, írja a Népszava.

A hét elején jelentette be Magyar Péter, hogy eláll a kormány a zuglói irodabiznisztől. Magyar a Facebookon videóként feltöltött bejelentésben arról beszélt, hogy rendkívüli időket élünk, és az előző kormány nem erősítette meg a paksi erőművet, hogy felkészüljön az energiabiztonságra, inkább 700 milliárd forintot szánt új, túlárazott irodaházakra.

A Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett, jelentette be Magyar.

Szerinte ez akkora összeg, amiből most az összes HÉV-szerelvényt lecserélik, de sok szélerőművet és tárolókapacitást is lehetett volna belőle építeni. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy tudják, hogy hosszas jogi harcra kell felkészülniük, mert a beruházók pénzüknél akarnak maradni. Nem költözünk be sem a Karmelitába, sem a Tiborcz-kör irodaházaiba, tette hozzá Magyar.

A szerződés szerint nem csak a már kifizetett vételárrészletek járnak vissza, ha a beruházó nem teljesíti határidőre kötelezettségeit.A kormányzati portálon megjelent közlemény alapján az állam, mint megrendelő emellett visszakapja a foglaló kétszeresét, jogosult a nettó vételár maximum 10 százalékának megfelelő meghiúsulási kötbérre, valamint további kártérítési igényeket is érvényesíthet, amit a bankgarancia és a Bayer Construct készfizető kezessége is biztosít.

Korábban a 24.hu és a Válasz.hu egyszerre írta meg, hogy az Orbán-kormány titokban vásárolt meg három hatalmas, még készülőfélben lévő irodaparkot. Az akkori információk szerint a kormány – a nyilvánosság tájékoztatása nélkül – a NER-es ingatlanfejlesztő cégek fejlesztéseit támogatta meg az előre kifizetett összegekkel

A Dürer Parkra 100 milliárdot terveztek, de 119,4 milliárdba kerül majd a vásárlás, a Bosnyák téri Zugló Városközpontnál a korábbi 244 milliárd helyett 324,6 milliárd lehet a keret az említett előterjesztés szerint, míg a Mol-torony melletti BudaPart irodaházai esetében egyelőre nincs információ arról, hogy a Válasz Online által megírt 255 milliárd forintos vételárat felsrófolták volna.

Magyar Péter a hétfői bejelentésben a jelek szerint csak a Bosnyák téri épületek visszaadásáról beszélt. A Zuglói Városközpont a Bayer Construct Zrt. beruházása volt. Balázs Attila érdekeltsége a projekt indulásánál még 950 lakás építését tervezte, és jóval kevesebb irodával számolt. Menetközben azonban bizonytanná vált, hogy a luxuslakásokra van-e elegendő fizetőképes kereslet, ezért változtattak az arányokon, a lakásszámot csökkentették, az irodák alapterületét pedig jelentősen megnövelték.

A Nem kell a kormánynak a zuglói irodaház 324 milliárdért, sőt, kártérítést és kötbért is akarnak (frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök, valamint Toroczkai László Mi Hazánk-elnök szerint is konstruktív, érdemi párbeszédet folytattak a frakcióvezetők a Sándor-palotában az energiaválság miatt összehívott egyeztetésen, ugyanakkor a fideszes Bóka János, valamint a KDNP-s Rétvári Bence arra már teljesen másképp emlékezik vissza: míg előbbiek szerint hosszú, szakmai diskurzus folyt, ahol sokszor konkrét javaslatok hangoztak el, addig az egykori kormánypárti frakciók vezetői szerint csak azért hívták el őket, hogy személyeskedő támadásokat folytassanak velük szemben a zárt ajtók mögött is. Magyar szerint most nem a pártpolitikai csatározások ideje van itt, de többször hangsúlyozta, hogy rossz állapotokat örökölt a kormánya, míg Bóka szerint sokkal jobb helyzetben van a magyar vízügy, mint amikor 2010-ben megkezdték a kormányzásukat.

A vártnál tovább maradhat üzemben a Paksi Atomerőmű utolsó működő blokkja, és többen lépéseket tesznek a hőség miatti energiatakarékosság jegyében: csökkenti energiafelhasználását a Richter gyógyszergyár és hétfőtől az esti csúcsidőben lekapcsolja, napközben pedig minimálisra veszi digitális reklámfelületei világítását a Magyar Reklámszövetség. Tegnap a kormányfő azt mondta: „Ha leáll Paks, az atomenergia-biztonság semmilyen módon nem sérül”. Magyar Péter miniszterelnök a Házon kívülnek nyilatkozott, hozzátéve, hogy a szakemberek készen állnak a rendszer hűtésére, de megjegyezte: lehet, hogy több mint egy hónapig fog állni a paksi erőmű, erre is lelkileg készülnünk kell. Ezen túl kell lennünk, le kell vonni a tanulságokat. Talán könnyebb lesz elfogadtatni azokkal is, akik eddig klímaszkeptikusak voltak, vagy azt gondolták, hogy a Kárpát-medence majd kivonhatja magát ezek alól a problémák alól.

A kormányfő szerint a válság megelőzhető lett volna, ha időben megvalósulnak a szükséges fejlesztések. „2018-ban már volt egy mínusz 98 centis vízállás, akkor már látható volt, hogy bármikor bekövetkezhet egy ilyen extrém helyzet” – mondta. Úgy látja, hogy a szükséges szivattyútelep megépítése helyett más célokra költöttek. „Az MVM vagy a Paksi Atomerőmű milliárdokat, tízmilliárdokat költött promócióra, reklámokra, haveri klubok támogatására, ahelyett, hogy a szükséges szivattyútelepet 10 milliárd forintért megépítette volna.” Korábban arról beszélt, hogy az ország energiarendszere stabilan működik, a szakemberek gyors beavatkozásának köszönhetően újra üzemel és teljes kapacitással termel Százhalombattán a Dunamenti Erőmű. A miniszterelnök videóüzenetében a teljes paksi leállásról, a fogyasztási adatokról, az energiarendszer állapotáról, a védelmi munkacsoport ülésének témájáról és a következő napok várható fejleményeiről adott tájékoztatást.

A kormányfő a közösségi oldalra feltöltött videóban kiemelte: a Dunamenti Erőmű 380 megawatt áramot biztosít. Mint mondta, „Magyarország összefogott és ennek látható eredménye van”, hiszen a lakossági és nagyfogyasztók takarékoskodásának is köszönhető a villamosenergia-piac stabilitása és az ellátás zavartalansága. Szombaton a teljes magyarországi áramfelhasználás mintegy 500 megawattal maradt el a MAVIR által tervezettől – mondta, kiemelve, hogy így annyi energiát sikerült megspórolni vagy éppen átütemezni, amennyi egy paksi blokk kieső termelése.

A kormány hálás „mindenkinek, aki a saját kényelmét, vagy éppen a cége profitabilitását hátra sorolva megértette, hogy csak összefogással lehet sikeresen túljutni e soha nem látott energiaválságon” – húzta alá.

A várható forgatókönyvek kapcsán közölte: a Duna vízállása jelenleg mínusz 133 centiméter Paksnál. Mínusz 134 centiméternél elkerülhetetlenné válik a paksi atomerőmű második blokkjában üzemelő gépegységének leállítása. Felidézte, hogy a folyó vízszintjének folyamatos csökkenése miatt már vasárnap hajnali fél kettőkor lekapcsolták a negyedik blokk még működő turbina generátorát, és ezzel 240 megawattra csökkent a 2000 megawattos erőmű teljesítménye.

Ha további egy centimétert csökken a Duna vízállása, a második blokk még üzemelő gépegységét is le kell állítani. Ezért várhatóan még vasárnap – 44 év után először – sor kerül a paksi atomerőmű teljes leállítására – mondta.

Az fog bekövetkezik, amit sokan nem is tudtak volna elképzelni, és amit az erőmű tervezői és üzemeltetői még az utóbbi években is kizártnak tartottak: teljesen megszűnik Pakson az áramtermelés. Megjegyezte: a pénteki paksi személyes látogatása során is megtapasztalt, hogy a teljes leállás a műszaki és energetikai hatásokon túl lelkileg is nagyon megviseli az évtizedek óta az erőműben dolgozókat, sőt Paks és a környék lakosságát is, ezzel együtt elkerülhetetlen a lépés.

Felhívta a figyelmet arra, hogy minden alapot nélkülöznek azok a hazugságok, miszerint a Duna fenti szakaszán bőven van víz és Ausztria vagy Szlovákia visszatartja azt. Az igazság, hogy a Duna fenti szakaszán működő duzzasztóművek – amellett, hogy átfolyó vízművek – szintén csökkentett kapacitással működnek az alacsony vízállás miatt.

A paksi atomerőmű teljes leállítása során a létesítmény biztonsága száz százalékban garantált. A leállás idejére is szükséges hűtéshez mind a víz, mind a szükséges számú szakember és szivattyú rendelkezésre áll. Mintegy ötven vízügyes szakember dolgozik majd Pakson az erőmű munkatársaival közösen, hogy a szigorú biztonsági protokollnak megfelelően a Duna vízszintjének emelkedéséig és az áramtermelés újraindításáig is biztosított legyen a percenként szükséges 100 köbméter hűtővíz – rögzítette.

Az atomerőmű leállását követően és az extrém hőség miatt a legkritikusabb öt nap előtt áll az ország – jelentette ki. Mivel a paksi erőmű már egyáltalán nem fog termelni, és a legforróbb – negyven fokos – napok következnek, „óriási terhelésnek lesz kitéve a villamosenergia-rendszer, a közszolgáltatások és az emberek”.

Magyar Péter arra kér mindenkit, hogy hétfőtől még jobban figyeljenek embertársaikra, különösen a gyerekekre, idősekre, betegekre és az egyedül élőkre, s bánjon mindenki még tudatosabban bánjon a villamos energiával a már ismert 17 és 22 óra között és különösen a 18 és 21 óra közötti időszakban. Lehetőség szerint minden vállalat, intézmény, önkormányzat és minden ember igyekezzen ezen időszak alatt jelentősen visszafogni vagy átütemezni az áramfogyasztását, mondta a kormányfő.

A miniszterelnök kitért rá: a bevásárlóközpontok üzemeltetőit is kérték, hogy mérsékeljék az épületekben a hűtést, és egyben kérte az önkormányzati és egyházi épületek díszkivilágításának ideiglenes lekapcsolását is a következő napokra. A vasárnap ülésező védelmi munkacsoport dönt arról, hogy szükség lesz-e hétfőtől a nagyvállalatoknál kötelező fogyasztási korlátozásokra az aktuális fogyasztási, termelési, import és vízállási adatok ismeretében.

A kötelező fogyasztáscsökkenés elrendeléséhez szükséges kormányrendelet szombaton hatályba lépett, és szükség esetén alkalmazni fogják. Beszámolt arról, hogy – bár több száz településen kellett bevezetni különböző fokú vízkorlátozást, és sok településen locsolási tilalom van érvényben – az ivóvízellátás néhány kivételtől eltekintve zavartalan. Ahol szükséges, ott honvédségi tartálykocsikkal és zacskózott víz kiosztásával segítik a lakosságot, egyben arra kérte az embereket, hogy „mindenki tartsa be az önkormányzatok által elrendelt vízkorlátozást, mert a következő napokban is rendkívüli hőség és szárazság várható.”

A kormányfő kitért arra, hogy a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes kezdeményezésére hétfő reggel előbb az őt felkérő közméltóságot, majd az országgyűlési frakciók vezetőit tájékoztatja a Sándor-palotában a paksi atomerőmű leállítása és a rendkívüli hőség miatt kialakult helyzetről.

Minden tájékoztatást meg fog adni „a Tisza-kormány által örökölt nehézségek, valamint a kormány által meghozott döntések és a megtett intézkedések kapcsán” – mondta. A mostani válsághelyzetben a védekezés sikeréhez „elengedhetetlen a nemzeti egység és az őszinte párbeszéd a társadalom és a politikai élet minden szereplőjével”.

Kiemelte ugyanakkor, hogy ugyan jelenleg a magyar emberek biztonsága és az ország energia- és vízszolgáltatásának fenntartása mindent felülír, de „miután túljutottunk minden nehézségen”, bizonyosan „elkerülhetetlen lesz az utóbbi évtizedek mulasztásainak és felelőseinek a megnevezése”.

Zárásként arról beszélt, hogy a következő napokban – az államra, önkormányzatokra, civil szervezetekre, a vállalatokra, honvédségre, egészségügyi, szociális szakemberekre és minden magyar emberre – szükség lesz a hőség és az energiakrízis miatt. A nehézségek, amelyek önmagukban ugyan kellemetlenek, lehetőséget adnak arra, hogy „megmutassuk hazánk szebbik, emberségesebb arcát, hogy bebizonyítsuk, hogy a magyar egy valóban szolidáris és összetartó nemzet” – fogalmazott.Magyar Péter beszéde végén arra kérte az embereket, hogy figyeljenek, vigyázzanak egymásra, segítsenek a rászorulóknak, ehhez pedig „sok erőt és bátorságot” kívánt mindenkinek.

A Optimistább előrjelzések, de lehet, hogy egy hónapra is leáll Paks, marad a rendkívüli hőség (frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az úgynevezett plug-in vagy erkélynapelemek nem váltják ki egy családi ház teljes napelemes rendszerét. Nem is ez a céljuk. Arra valók, hogy egy társasházi lakás nappali alapfogyasztását részben fedezzék. A hűtőszekrény, a modem, a televízió, a számítógép vagy a készenléti üzemmódban működő készülékek energiaigényét sok esetben képesek ellátni.

Egy 600–800 wattos rendszer évente nagyjából 500–900 kilowattóra villamos energiát termelhet, ami egy átlagos lakás fogyasztásának akár 15–30 százalékát is kiválthatja. Ez évente tízezres nagyságrendű megtakarítást jelenthet egyetlen háztartásnak, miközben maga a rendszer néhány év alatt megtérülhet. Ennek ellenére január elseje óta Magyarországon tilos ezek felszerelése.

A panelházak végre nem maradnának ki

A magyar energiapolitikában gyakran esik szó a háztartási napelemekről, de ritkán hangzik el, hogy a társasházakban élők millióinak gyakorlatilag nincs lehetőségük saját energiát termelni. A tető nem az övék, a közös képviselő és a lakóközösség döntése nélkül semmit sem lehet telepíteni. Az erkélynapelem ezt a problémát oldja meg.

Nem kell hozzá tető, nem kell többmilliós beruházás, nem kell hónapokig tartó kivitelezés. Egy megfelelő tartószerkezet, két napelem, egy mikroinverter és egy biztonságos csatlakozás elegendő ahhoz, hogy a lakás nappal részben saját maga termelje meg az áramát. Ez különösen fontos lenne Magyarországon, ahol több millió ember él társasházban.

Az ország is nyerne

Sokan legyintenek, mondván: ugyan mit számít néhány száz watt? Pedig ha százezrek telepítenének ilyen rendszereket, azok együtt már egy kisebb erőmű teljesítményével érnének fel. Ráadásul ott termelnék meg az energiát, ahol azt fel is használják, vagyis csökkenne a villamos hálózat terhelése és az átviteli veszteség.

Kevesebb importáramra lenne szükség, mérséklődnének a nappali csúcsterhelések, miközben nőne az ország energiafüggetlensége. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés is.

Európa már döntött

Németországban az úgynevezett Balkonkraftwerk mára valóságos sikertörténet. Az egyszerűsített szabályozásnak köszönhetően már több mint egymillió regisztrált rendszer működik, a valós szám pedig ennél is magasabb lehet. Az Európai Unió villamosenergia-piaci reformja külön is ösztönzi a kis teljesítményű, fogyasztók által telepített napelemes rendszerek elterjedését.

A legtöbb országban ma már elegendő egy egyszerű online bejelentés, meghatározott teljesítménykorlát és szabványos berendezések alkalmazása. A hangsúly nem a tiltáson, hanem a biztonságos használaton van.

A biztonság nem kifogás

Természetesen senki sem szeretné, hogy szabálytalan vagy veszélyes berendezések jelenjenek meg az erkélyeken. De erre nem a tiltás a megoldás. A korszerű mikroinverterek áramszünet esetén automatikusan lekapcsolnak, így nem táplálnak vissza a hálózatba. Az Európában forgalmazott rendszerek szigorú műszaki előírásoknak felelnek meg, és több ország már részletes szabványokat dolgozott ki a biztonságos telepítésre és üzemeltetésre.

Nem luxus, hanem józan ész

Az energia egyre drágább, a klímaváltozás egyre sürgetőbb, a technológia pedig egyre olcsóbb. Ritkán fordul elő, hogy egy megoldás egyszerre kedvez a családok pénztárcájának, az ország energiaellátásának és a környezetnek. Az erkélynapelem pontosan ilyen.

Nem csodaszer. Nem oldja meg Magyarország energiaellátását. De több százezer lakás számára adhatna lehetőséget arra, hogy ne csak fogyasztói, hanem részben termelői is legyenek az energiának. Éppen ezért érdemes lenne mielőbb megteremteni a világos, egyszerű és biztonságos szabályozást. Mert miközben Európa már a következő lépést tervezi, Magyarország még mindig azon vitatkozik, hogy egyáltalán felkerülhet-e egy napelem egy társasházi erkélyre.

A Miért félünk az erkély-napelemektől? Európa már rég használja, Magyarország még mindig vár? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét végére a politika szó szerint az infrastruktúrához igazodott: Paks félgőzzel működött, a Duna rekordalacsony szinten járt, az országos tűzgyújtási tilalom pedig maradt. Némileg nőtt a gazdaság, új terv készült az uniós pénzekhez, és megszületett a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvény.

A hőség az áram- és vízellátást teszteli

A július 31-i kormányzati jelentés szerint a paksi atomerőmű a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt 2000 megawatt helyett 960 megawatton termelt. A Dunamenti Erőmű G3-as blokkja július 29-én kiesett, miközben a villamosenergia-rendszer pénteki csúcsterhelését 6600 megawattra becsülték.

Az alacsony vízállás további paksi teljesítménycsökkentést tehet szükségessé; több településen vízkorlátozás van, a honvédség lajtos kocsikkal segít, és országos tűzgyújtási tilalom van érvényben. A közzétett számok pillanatfelvételt adnak: a helyzetet az időjárás és a Duna napi változása gyorsan módosíthatja.

Források: Kormány.hu: napi jelentés a hőségriasztásról · Paksi Atomerőmű: alacsony dunai vízállás

NÖVEKEDÉS

A GDP nőtt, de továbbra sem száguld a gazdaság

A KSH első becslése szerint a magyar GDP a második negyedévben 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,6 százalék volt a bővülés. Az első negyedévhez képest 0,4, az első félév egészében 1,7 százalékos növekedést mértek.

A szolgáltatások adták a növekedés legnagyobb részét, az ipar javított, a mezőgazdaság viszont visszahúzott. A júniusi külkereskedelmi többlet 1,305 milliárd euró volt, de a hőség és az energiakockázat a harmadik negyedév kilátásait már most rontja.

Források: KSH: a GDP 2026. II. negyedévében · G7: növekedési adatok és kilátások

UNIÓS PÉNZEK

Átszabták a helyreállítási tervet, hogy 2026-ban pénz érkezhessen

A kormány közzétette a módosított helyreállítási terv részleteit. A cél 3553 milliárd forint uniós forrás lehívása 2026-ban; a csomag egészségügyi, oktatási, közlekedési és energiahatékonysági beruházásokat, valamint a Magyar Fejlesztési Bank mintegy 400 milliárd forintos feltőkésítését tartalmazza.

A tervből több, határidőre már nem teljesíthető elemet kivettek vagy átütemeztek. Az Európai Bizottság értékelése a kifizetésekhez korrupcióellenes, átláthatósági és MFB-irányítási vállalásokat is rögzít; a pénz tehát nem a bejelentéstől, hanem a mérföldkövek igazolt teljesítésétől válik elérhetővé.

Források: Kormány.hu: a módosított helyreállítási terv · Európai Bizottság: értékelés a magyar tervről

INTÉZMÉNYEK

Törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról

Az Országgyűlés elfogadta, a Magyar Közlöny pedig július 28-án kihirdette az NVVH felállításáról szóló törvényt. A parlamentnek beszámoló szerv elnökét harminc napon belül választják meg; a hivatal széles körű ellenőrzési, pénzügyi, nyomozati és ügyészi jogosítványokat kap a közvagyon visszaszerzésére.

A törvény léte és a hatáskörök terjedelme bizonyított tény. A Magyar Helsinki Bizottság ugyanakkor jogállami aggályokat fogalmazott meg: szerintük túl tág a mérlegelési jogkör, és nem minden döntéssel szemben teljes a bírói felülvizsgálat. Ez szakmai kritika, nem megállapított jogsértés.

Források: Kormány.hu: elfogadták az NVVH-ról szóló törvényt · Magyar Közlöny, 2026. évi 100. szám · Magyar Helsinki Bizottság: jogállami észrevételek

KÜLGAZDASÁG

Bajor–magyar közös kormánybizottság indul

Több mint egy évtized után ismét bajor miniszterelnök látogatott Budapestre. Markus Söder és a magyar kormány közös kormánybizottság létrehozásáról állapodott meg; a technológia, a mesterséges intelligencia, a kutatás-fejlesztés, a gyógyszeripar és a védelmi ipar szerepel a kijelölt területek között.

A kormány adatai szerint mintegy 140 bajor vállalat 57 ezer embert foglalkoztat Magyarországon, az éves kétoldalú forgalom 16,4 milliárd euró, a befektetésállomány 7,5 milliárd. A bajor fél külön kiemelte az egyetemi együttműködést és a korszerű belső égésű technológia közös támogatását.

Források: Kormány.hu: bajor–magyar közös kormánybizottság · Bajor Állami Kancellária: budapesti látogatás

Péntek este a világban

A világ egyszerre lélegzett fel és vett vissza. Az olaj ára nagyot esett, remélve a diplomáciai sikereket, de a Fed, az euróövezeti infláció és a kínai beszerzésimenedzser-indexek azt jelezték: a drága energia és a gyenge kereslet velünk marad.

SPANYOLORSZÁG

Pedro Sánchez spanyol kormányfő Spanyolország területi integritása elleni támadásnak minősítette a Ceutában kialakult migrációs válságot, miközben Csehország és Olaszország Spanyolország schengeni övezetből való kizárását fontolgatja, Ursula von der Leyen elfogadhatatlannak nevezte a történteket, Donald Trump amerikai elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy hasonló sors várhat az Egyesült Államokra is, ha a demokraták nyerik a 2028-as választásokat.

Spanyolország területi integritását sértő támadásnak nevezte a spanyol kormányfő pénteken, hogy tömegesen jutottak be illegálisan Marokkó felől Ceutába, az észak-afrikai spanyol autonóm városba.

KÖZEL-KELET

Az olaj olcsóbb lett, de a diplomácia még csak remény

A Brent ára hétfőn 8,7 százalékkal esett, majd kedden további 1,3 százalékkal, 87,2 dollár környékére került, miután az amerikai elnök új tárgyalások esélyéről beszélt Iránnal. Az előző hét csütörtökén még 100 dollár fölött járt a hordónkénti ár.

A zuhanás nem békemegállapodást, hanem várakozást árazott. A Hormuzi-szoros és a vörös-tengeri hajózás körüli kockázatok fennmaradtak, az S&P Global pedig továbbra is elhúzódó, a teljes háború szintje alatt maradó konfrontációval számol.

Források: Emirates NBD Research: olajár és diplomáciai várakozások · S&P Global: geopolitikai kockázati összefoglaló

KAMATOK

A Fed kivárt — ritka módon három ellenszavazattal

Az amerikai jegybank július 29-én változatlanul, 3,50–3,75 százalékon hagyta az irányadó kamatsávot. A közlemény szerint a gazdasági aktivitás szilárd, az infláció ugyanakkor továbbra is emelkedett, és az energiaellátási zavarok bizonytalanságot okoznak.

A döntést 9–3 arányban fogadták el; Beth Hammack, Neel Kashkari és Lorie Logan 25 bázispontos emelést akart. Három ellenszavazat szokatlanul erős jelzés arról, hogy a döntéshozók egy része már nem csupán a kamatcsökkentés halasztását, hanem szigorítást tart indokoltnak.

Források: Federal Reserve: 2026. július 29-i kamatdöntés · AP: három ellenszavazat a Fed ülésén

EURÓZÓNA

Visszatért a növekedés, de az energia feljebb tolta az inflációt

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euróövezet GDP-je a második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, az EU egészében 0,5 százalékkal. Éves alapon 1,0, illetve 1,2 százalékos bővülést mértek.

A júliusi infláció ugyanakkor 2,9 százalékra gyorsulhatott a júniusi 2,8-ról. Az energiaárak éves emelkedése 10,0 százalékra nőtt, a szolgáltatásoké 3,3 százalék volt. A gazdaság tehát éledezik, de az inflációs nyomás nem tűnt el.

Források: Eurostat: 2026. II. negyedévi GDP · Eurostat: júliusi euróövezeti infláció

KÍNA

Öt hónap után újra zsugorodott a feldolgozóipar

A kínai statisztikai hivatal júliusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe 49,2 pontra esett a júniusi 50,3-ról; az 50 alatti érték zsugorodást jelez. Az új rendelések mutatója 48,5, a termelésé 49,9 pont volt.

A nem feldolgozó szektor indexe is 49,0 pontra csökkent, ezen belül az építőipar 47,0, a szolgáltatások 49,3 ponton álltak. A gyenge belföldi kereslet és a szélsőséges időjárás mellett a második negyedévi, 4,3 százalékos növekedés lassuló lendületet mutat.

Források: Kínai Statisztikai Hivatal: júliusi beszerzésimenedzser-indexek · AP: öt hónap után ismét zsugorodott a kínai feldolgozóipar

KLÍMA

A mediterrán erdőtüzek már európai kapacitáspróbává váltak

Franciaországban és Spanyolországban több mint 300 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát az erdőtüzek miatt. Az EU hét repülőgépet és négy helikoptert küldött Franciaországba; Spanyolország hat repülőgépet, 134 tűzoltót és 41 járművet kapott a közös polgári védelmi rendszerből.

Egy július 31-én ismertetett attribúciós vizsgálat szerint az ember okozta klímaváltozás a spanyolországi tűzveszélyes időjárást mintegy hússzor, a franciaországit kétszer valószínűbbé tette. Ez modelleken alapuló tudományos becslés, nem egy-egy konkrét tűz okának megállapítása.

Források: Európai Bizottság: uniós segítség Franciaországnak és Spanyolországnak · AP: éghajlati attribúciós vizsgálat az erdőtüzekről

A jövő hét három kérdése

1. Elkerülhető-e a további paksi teljesítménycsökkentés, és kibírja-e a villamosenergia-rendszer a következő hőhullámot?

2. Lesz-e tényleges amerikai–iráni tárgyalás, vagy ismét visszaépül a háborús felár az olaj árába?

3. A módosított magyar helyreállítási tervből mely mérföldkövek teljesülnek először — és mikor indulhatnak el az első nagy kifizetések?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. július 31-én 17 óráig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat és a szakmai véleményeket külön kezeli.

A Péntek este – a hét politikai-gazdasági mérlege bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A javítás jelenleg is zajlik, és ha nem sikerül rövid időn belül helyreállítani az üzemet, akár egy-két hétig is eltarthat a hiba elhárítása. A miniszterelnök bejelentette, hogy a MAVIR energiairányítási központjában Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintik az elkészült rotációs válságtervet, valamint az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási terveket arra az esetre, ha a villamosenergia-rendszer nem tudná kiszolgálni az igényeket. Ezt követően Százhalombattára látogatnak, ahol a Dunamenti Erőmű helyreállítási munkálatairól tájékozódnak, majd felkeresik a MOL finomítóját is.

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a százhalombattai finomító továbbra sem működik teljes kapacitással, jelenleg csak mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes helyreállítást szeptemberre várják. A miniszterelnök közölte, hogy a finomítóban a benzin- és gázolajárakról is tájékoztatást adnak. Elmondása szerint Magyarország jelenleg azon három uniós tagállam közé tartozik, ahol a legalacsonyabb az üzemanyagok ára.

Nyolc év után ismét magyar és bajor miniszterelnöki találkozót tartottak Budapesten, ahol Magyar Péter és Markus Söder a kétoldalú kapcsolatok újraépítéséről, az európai gazdaság helyzetéről és a jövőbeli együttműködésekről egyeztetett.

A felek egyetértettek abban, hogy az autóipar mellett a mesterséges intelligencia, a gyógyszerkutatás és a védelmi ipar is kiemelt szerepet kaphat a magyar–bajor kapcsolatokban, miközben közös kutatás-fejlesztési szervezet létrehozását is tervezik. Az eseményről élőben tudósítottunk.

A megbeszélésen szóba került az Európai Unió következő hétéves költségvetése, a közös agrárpolitika, a kohéziós források, valamint a brüsszeli gazdaságpolitikai hibák kijavításának szükségessége is.

„Minden eddiginél nagyobb szükség van józan hangokra, józan, mérsékelt és megalapozott érvekre Európában, mert Európa nincs könnyű helyzetben” – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az is kiderült, hogy Magyar Péter meghívta Markus Södert és pártját, a bajor CSU-t Magyarországra. Jelezte, hogy örömmel látnák vendégül őket jövőre, tovább erősítve a magyar–bajor politikai és gazdasági kapcsolatokat.

A Leáll a paksi atomerőmű az extrém hőség miatt – magyar-bajor kormányfői találkozó Budapesten. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.