Az úgynevezett evolúcióképes mesterséges intelligencia – röviden eAI – lényege, hogy működésében megjelennek a biológiai evolúció kulcselemei: a változatosság, a szelekció és az öröklődés. Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy a rendszerek generációról generációra alkalmazkodjanak, és egyre hatékonyabb megoldásokat hozzanak létre.

A tanulmány szerzői szerint az evolúció ereje már bizonyított: a földi élet fejlődése, benne az emberi elme kialakulása is ezen alapul. „Az evolúció ereje világosan megmutatkozik a biológiai evolúció történetében, amely létrehozta az emberi kognitív képességeket” – hangsúlyozta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

A jelenlegi AI-rendszerek – minden eredményük ellenére – többnyire szűk feladatokra optimalizáltak, és működésük erősen függ az emberi fejlesztők által meghatározott keretektől. Az evolúcióképes rendszerek ezzel szemben képesek lehetnek saját „fejlődési pályát” kialakítani, új megoldásokat generálni, sőt, bizonyos értelemben önállóan továbbfejleszteni önmagukat.

„Elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az AI-rendszerek fejlesztése – valószínűleg már a közeli jövőben – építeni fog a teljes körű evolúciós folyamatok erejére” – mondta Luc Steels, a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia kutatója, a publikáció társszerzője.

Az eAI megjelenése jelentős áttörést hozhat olyan területeken, ahol a komplexitás és a változékonyság ma még komoly akadályt jelent – például adaptív rendszerek, autonóm döntéshozatal vagy új típusú problémamegoldás esetében.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: az evolúciós alapú AI fejlesztése komoly kihívásokat is hordoz. Az ilyen rendszerek működése kevésbé kiszámítható, fejlődési irányuk nehezebben kontrollálható, ami biztonsági és etikai kérdéseket vet fel. Nem zárható ki, hogy a rendszerek olyan megoldásokat alakítanak ki, amelyek nem illeszkednek az emberi szándékokhoz vagy értékrendhez. A tanulmány ezért arra figyelmeztet, hogy a technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan szükség van megfelelő szabályozási és felügyeleti keretek kialakítására is. Az evolúcióképes mesterséges intelligencia ugyanis nemcsak új lehetőségeket kínál, hanem új típusú felelősséget is jelent.

https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2527700123

A Darwini fordulat: evolúcióra képes AI-rendszerek jöhetnek – figyelmeztetnek a kutatók bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Miközben a mesterséges intelligencia körüli globális diskurzus gyakran futurisztikus vagy apokaliptikus hangulatú, Kelet-Európában egészen más kép rajzolódik ki: az AI már a mindennapok része – csak éppen a viszonyunk még bizonytalan hozzá. Ezt erősíti meg a Sophos Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban végzett kutatása is, amely egy régiósan meglepően egységes mintázatot mutat.

A ChatGPT már az infrastruktúra része

Magyarországon az AI-t használók 84,7%-a használja a ChatGPT-t, Csehországban ez az arány szintén 80% feletti, Lengyelországban pedig a felhasználók fele elsődleges eszközként tekint rá. Ez nem helyi sajátosság, hanem globális trend. A ChatGPT gyakorlatilag az AI „alaprétegévé” vált: egyszerre kereső, szövegszerkesztő, tanár és munkatárs. A versenytársak – például a Gemini – jelen vannak, de messze nem dominálnak. A kép inkább egy erősen koncentrált piacra hasonlít, ahol egyetlen szereplő határozza meg a felhasználói élményt.

Nem kísérletezés, hanem rutin

A használati gyakoriság alapján a régió egyáltalán nem lemaradó. Magyarországon a felhasználók kétharmada legalább heti rendszerességgel használ AI-t, és több mint egyharmad napi szinten. Hasonló arányok látszanak Csehországban és Lengyelországban is. Ez gyakorlatilag megegyezik a globális átlaggal.Vagyis: az AI már nem „kipróbált technológia”, hanem beépült a napi működésbe.

A felhasználási célok szinte tankönyvszerűek:

• kutatás
• munka
• tanulás
• fordítás

Ez tökéletesen illeszkedik a nemzetközi mintákhoz, ahol az AI leginkább információs és produktivitási eszközként működik. Egyszerűbben: az AI lett az új Google – csak beszélget.

A nagy ellentmondás: használjuk, de nem bízunk benne teljesen

A legérdekesebb adat nem a használat, hanem a hozzáállás. Magyarországon a válaszadók 40,8%-a egyszerre látja az AI-t lehetőségnek és kockázatnak. Hasonló arányok jelennek meg Csehországban és Lengyelországban is. Ez az ambivalencia globálisan is jelen van, de itt különösen tisztán látszik: a technológia gyorsabban terjed, mint ahogy a társadalom feldolgozza. Az emberek már használják az AI-t munkára és tanulásra – miközben még nem döntötték el, hogy bíznak-e benne.

Tudatos felhasználók, bizonytalan attitűdök

A régió nem tudatlan: Magyarországon a felhasználók közel 80%-a tisztában van azzal, hogy AI-val találkozik, Lengyelországban ez az arány még magasabb. Ez nem egy „észrevétlen technológiai beszivárgás”. Sokkal inkább egy tudatos, de még kiforratlan viszony. A Sophos kutatásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy az AI használata már megelőzte a róla alkotott stabil véleményeket. Ez ritka helyzet. Általában előbb alakul ki társadalmi konszenzus, és csak utána terjed el egy technológia. Itt viszont fordítva történik: az AI már ott van az asztalon, a laptopon, a telefonban – és csak most kezdjük kitalálni, mit jelent ez.

Kelet-Európa nem lemarad, hanem együtt halad

A számok alapján egyértelmű: a régió nem periféria.

• ugyanazokat az eszközöket használja,
• hasonló intenzitással,
• hasonló célokra,
• és ugyanazokkal a dilemmákkal.

Ez talán a legfontosabb felismerés: Kelet-Európa nem követi a trendeket, hanem része a trendnek. A mesterséges intelligencia Kelet-Európában már nem jövő, hanem jelen. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e, hanem az, hogy meg tudjuk-e érteni és kontrollálni azt, amit már napi szinten használunk. És ebben a történetben most kezdődik csak az igazán érdekes rész.

A A magyar MI-felhasználók 85%-a ChatGPT-t használ bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A miniszterek nem idegenkednek a technológiai divatirányzatoktól és a szakzsargontól – nem is olyan régen még mindannyian a blokkláncról beszéltek, Rishi Sunak pedig arra készítette fel a Királyi Pénzverdét, hogy kezdjen el nem helyettesíthető tokeneket, röviden NFT-ket gyártani. De a mesterséges intelligencia, amelyet a nagy technológiai cégek több mint egy billió dolláros befektetéssel támogatnak, másfajta kilátásokkal kecsegtet.

Hogyan látja tehát a kormány, hogy ez milyen hatással lesz Skócia szolgáltatásaira és gazdaságára az elkövetkező években?

És hogyan remélik a miniszterek kezelni a gyorsan fejlődő területhez kapcsolódó kockázatokat és vitákat? Az elmúlt években gyors fejlődés ment végbe az AI-eszközök terén.Valószínűleg már naponta többször is kapcsolatba kerülünk velük – a keresőmotorok találati listáján megjelenő összefoglalótól kezdve az okostelefon automatikus javításán, a fotószerkesztő szoftvereken vagy a hangpostai üzenetek leírására szolgáló eszközökön át.

Ez nem csak az irodában történik. Az algoritmusok segítik meghatározni, hogy az emberek mit néznek a tévében, hová mennek nyaralni és kivel randiznak. A kormányok pedig egyre inkább figyelemmel kísérik őket, mint a túlterhelt közszolgáltatások és költségvetések megerősítésének egyik eszközét, a tervezés javítása és a költségek csökkentése révén.

A skót kormány létrehozta saját ügynökségét, az AI Scotlandot, hogy „nemzeti zászlóshajóként” irányítsa a stratégiát, és elősegítse a helyi vállalatok növekedését. Ötéves stratégiája kiemelte, hogy máris van néhány komoly AI-cég Skóciában, míg mások most költöznek ide.

A Wordsmith AI folytatja Edinburgh hagyományát a jogi ipar központjaként azzal, hogy olyan eszközöket hoz létre, amelyek segítenek például a szerződések megfogalmazásában és felülvizsgálatában – és mindössze 18 hónappal a bevezetése után már 100 milliárd dollárra becsülték az értékét.

Két adatkezelő cég – a CoreWeave és a DataVita – kulcsfontosságú partnere egy 2,5 milliárd font értékű mesterséges intelligencia-számítástechnikai campusnak Lanarkshire-ben, amely egy „növekedési zóna” része, amelyről a CoreWeave azt állítja, hogy „a világ egyik legfejlettebb mesterséges intelligencia-telephelye” lesz.

Egy másik cég, az AI Pathfinder, egy ipari parkot támogat Irvine-ban, North Ayrshire-ben, amelyről azt állítja, hogy 15 milliárd fontnyi befektetést vonzhat. Az Edinburgh-i Egyetem ad otthont az ARCHER2-nek, az Egyesült Királyság nemzeti szuperszámítógépének, és – egy rövid felháborodás után, amikor a brit kormány először törölte, majd újra bevezette a projektet – hamarosan egy 750 millió font értékű szuperszámítógép-központnak is otthont ad majd.

A Heriot-Watt Egyetem Nemzeti Robotáriuma élen jár az orvosi és tengeri robotika terén elért áttörésekben, az első néhány évben 14 vállalatot indított el.

Az egészségügy áll a közszolgáltatások területén az AI-vel kapcsolatos fejlesztések középpontjában.

A múlt héten publikált tanulmány megállapította, hogy az AI-eszközök javíthatják a rák felismerését, miközben felgyorsítják a diagnózist és csökkentik a klinikai dolgozók munkaterhelését. A tanulmány az Aberdeen-i Egyetem és az NHS Grampian által vezetett, a mellszűrési folyamatokat vizsgáló projekten alapult.

Az Egyesült Királyságban minden 50 és 70 év közötti nőt háromévente mammográfiára hívnak be – évente kétmillió ilyen vizsgálatot végeznek. Minden mammográfiai felvételt két radiológusnak kell kiértékelnie, és ha bármilyen kétség merül fel, a betegeket visszahívják további vizsgálatokra – ennek ellenére a rákos megbetegedések 20%-át nem észlelik.

Számos különböző egészségügyi tanulmány kihasználta azt a lehetőséget, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit képi felismerésre lehet betanítani, hogy segítsenek a felvételek értékelésében, gyorsan kiemelve azokat a kis területeket, amelyek könnyen elkerülhetik a figyelmet. Ez a tanulmány pedig azt találta, hogy a Mia nevű szoftver használatával a második radiológus helyett 10,4%-kal javítható a felismerés, 14 napról háromra csökkenthető az eredményekre való várakozási idő, és több mint 30%-kal csökkenthető az orvosok munkaterhelése. Így megmaradt az a biztosíték, hogy minden esetet egy emberi radiológus is átnéz, miközben maximálisan kihasználták a technológia alkalmazásából származó potenciális előnyöket.

A MI Skócia – a kormányzat és a mesterséges intelligencia bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A történelem azt mutatja, hogy az új technológiák ritkán söprik el egyik napról a másikra a munkahelyeket. Az automatizált telefonközpontok például már az 1920-as években léteztek, mégis csak az 1980-as években tűnt el az utolsó emberi telefonkezelő az Egyesült Államokban. A technológiai áttörés önmagában nem elég: szervezeti rendszerekre, üzleti folyamatokra és fogyasztói bizalomra is szükség van.

Mégis, a mesterséges intelligencia új helyzetet teremt. A jelenlegi modellek elsősorban a kognitív, azaz szellemi munkát érintik. Ha a vállalatok AI segítségével ugyanazt a feladatot kevesebb alkalmazottal tudják elvégezni, akkor a fehérgalléros állások egy része valóban eltűnhet. Az érintett dolgozók más ágazatokban keresnek majd munkát – például a szolgáltatási szektorban –, ami lefelé nyomhatja a béreket.

A legsötétebb forgatókönyv azonban nem pusztán a munkanélküliség. Az is kérdés, ki profitál az AI-forradalomból. Ha néhány nagy technológiai platform monopolhelyzetbe kerül, akkor hatalmas nyereség koncentrálódhat egy szűk vállalati és befektetői körnél. Eközben a gazdaság többi szereplője – köztük a munkavállalók – csak a negatív hatásokkal szembesülne.

Egy versenyzőbb AI-piac viszont egészen más eredményt hozhat. Ha sok fejlesztő kínál hasonló képességű rendszereket, az árak csökkennek, és a termelékenység növekedése szélesebb körben oszlik meg. Az olcsóbb szolgáltatások új keresletet és új munkahelyeket is teremthetnek.

A politikai döntéshozók számára azonban nincs egyszerű válasz. Ha az AI valóban tömeges, de nem teljes munkanélküliséget okoz, nehéz lesz pontosan meghatározni, kiket kell támogatni. Egyesek ezért már most az alapjövedelem irányába mutató jóléti reformokról beszélnek. Ez viszont komoly költségvetési és munkaerőpiaci dilemmákat vet fel.

Valószínűleg a legjobb forgatókönyv egy „Goldilocks-helyzet”: a mesterséges intelligencia elterjedése nem túl gyors, így a munkavállalók alkalmazkodni tudnak, és az iparág sem válik néhány vállalat oligopóliumává. Ebben az esetben az AI nem kiszorítja az embereket a gazdaságból, hanem inkább kiegészíti a munkájukat. A kérdés tehát nem az, hogy a mesterséges intelligencia hoz-e változást, hanem az, hogy a társadalom képes lesz-e időben felkészülni rá.

A Mesterséges intelligencia – rémálom vagy kezelhető átalakulás? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kvantum-számítástechnikával a bűnözői csoportok és ellenséges államok számára csak a képzeletük és a már korábban begyűjtött adatok szabnának határt. Ezért alkalmaznak állami és nem állami szereplők már most is a „gyűjtsd be most, fejtsd meg később” stratégiát: adatokat lopnak és tárolnak el abban a tudatban, hogy a jövőbeli kvantumtechnológia érésével képesek lesznek feltörni azokat.

Jelenleg adataink biztonságban vannak, mert a leggyorsabb szuperszámítógéppel is irreálisan sok időbe telne a matematikai titkosítások feltörése. Egy kvantumszámítógép azonban egy pillanat alatt megtehetné ezt.
A Q-nap eljövetelére – amikor elkészül a kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép – vonatkozó becslések tág határok között mozognak: a Google már 2029-re teszi az időpontot, míg Adi Shamir kriptográfiai szakértő, az RSA-titkosítás egyik feltalálója, 30 évet jósol.

„Fogd be és számolj”

A telefonod vagy számítógéped bináris bitekkel működik, amelyek egyszerre vagy egyesek, vagy nullák lehetnek. A kvantumszámítástechnika ezzel szemben a kvantummechanika törvényeit követi. Kvantumbitekkel (qubitokkal) dolgozik, amelyek egyszerre lehetnek egyesek, nullák, vagy ezek bármilyen kombinációja. Ezt hívják szuperpozíciónak.

Egy másik fontos elv az összefonódás (entanglement): két qubit közötti korreláció, ami azt jelenti, hogy az egyik kvantumbit állapota közvetlenül összefügg a másikkal. E két elvnek köszönhetően a kvantumszámítógép elképesztő mennyiségű lehetőséget tud párhuzamosan kiszámítani, míg a klasszikus gépek sorban haladnak. Más szóval: a kvantumszámítógépek nemcsak gyorsabbak, hanem máshogy is gondolkodnak.

Versenyfutás a kvantumért

A kvantumverseny korunk egyik legégetőbb geopolitikai kérdése: ki fejleszti ki az első kereskedelmi kvantumszámítógépet – Kína, az USA vagy Európa? 2024 decemberében Kína mindössze egy héttel a Google után mutatta be saját qubit-processzorát, ezzel Kína és az USA fej-fej mellett halad. Európa sem mentes az ambícióktól: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság élen jár a kutatásban, de az erőfeszítések eddig töredezettek voltak. Az EU 2025 júliusi kvantumstratégiája célul tűzte ki, hogy Európa 2030-ra globális vezetővé váljon. Elindították a „Quest” nevű projektet is, amely a kvantumtechnológia katonai alkalmazásait vizsgálja.

Még messze a kvantumugrás

Bár Kína vezet a befektetésekben, a kisebb európai országok hatékonyan használják forrásaikat. Finn kutatók 20,7 millió euróból építették meg az első 50 qubites európai kvantumszámítógépet.

A tudomány azonban még nincs a célban: a qubitek rendkívül érzékenyek a külső zavarokra és hibára hajlamosak. Ezért kell őket ultra-alacsony hőmérsékleten vagy vákuumban tárolni. A valódi csatatér jelenleg a kvantum-hibajavítás, hogy a technológia megbízhatóvá váljon. Bár az EU-ban található a világ kvantumtechnológiai cégeinek 32%-a, a szabadalmak terén az USA és Kína messze előttünk jár.

Infovilág – kiegészítés: Hol tartunk 2025 végén?

A fenti szöveg publikálása óta eltelt időszakban a kvantumverseny kritikus szakaszba lépett. Íme a legfrissebb fejlemények:

A PQC (Post-Quantum Cryptography) szabványosítása: 2025-re a kiberbiztonság fókusza a „kvantum-rezisztens” algoritmusok implementálására helyeződött át. Az amerikai NIST és az európai hatóságok már kötelezővé tették a kritikus infrastruktúrák számára az átállást azokra a titkosítási protokollokra, amelyeket egy kvantumszámítógép sem tud feltörni.

Hibrid megoldások megjelenése: A tisztán kvantumalapú számítástechnika helyett 2025-ben elterjedtek a hibrid rendszerek, ahol a klasszikus szuperszámítógépek kvantum-gyorsítókat (QPU) használnak specifikus kémiai és anyagtudományi szimulációkhoz.

Hiba-toleráns kvantumszámítógépek: 2025-ben a kutatások középpontjába már nem a qubitek száma, hanem azok minősége került. A Google és az IBM 2025-ös bejelentései szerint sikerült áttörést elérni a „logikai qubitek” terén, amelyek több száz fizikai qubit összekapcsolásával képesek kijavítani a számítási hibákat, közelebb hozva a Q-napot.

Európai szuverenitás: Az EU 2025-ös stratégiája keretében megkezdődött az európai kvantum-internet tesztelése, amely kvantum-összefonódáson alapuló, lehallgathatatlan kommunikációt tesz lehetővé a tagállamok kormányzati szervei között.

A biztonsági szakértők tanácsa 2025 végén is változatlan: „Ne várj a Q-napig a védekezéssel, mert az adataidat már ma ellopják, hogy holnap megfejthessék.”

A Közeleg a Q-nap? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A leállásból azóta politikai vita is kerekedett, Magyar Péter, a Tisza párt elnöke üzent Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak. „Egy napja nem működik a receptek kiváltásához is szükséges EESZT-rendszer. És tegnap szinte a teljes online közigazgatás leállt, rengeteg embernek és cégnek okozva nem kis kellemetlenséget” – foglalta össze Facebook oldalán azt a helyzetet Magyar Péter, melyet elsőként a HVG írt meg. Magyar szerint „eközben a kormány lapít, semmilyen tájékoztatást nem ad. Pont úgy, ahogy a mentésirányítás korábbi összeomlásakor tette”. Takács válaszában úgy fogalmazott, hogy Magyar „nem tett semmit” az ügyben, majd hozzátette: „Amúgy te miért nem teszel semmit? Miért nem szaladsz be a NISZ-hez és viszel magaddal két elosztókábelt?”.

Takács Péter pár órával később Facebook oldalán azt írta: a probléma oka, hogy az elektronikus közigazgatás hardvereleme is elromlott pénteken kora délután. A szakemberek felvették a kapcsolatot a termékeket gyártó nemzetközi céggel is, és eszközhibát azonosítottak, aminek az elhárítását haladéktalanul megkezdték.

„Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), illetve a hozzá kapcsolódó receptek kiváltása nem működik. Gyakorlatban az EESZT legfontosabb feladata a felhőalapú receptkiváltás és a betegdokumentumok tárolása. Ezek most, sajnos, nem elérhetők. Takács szerint az EESZT működésáben 2017 óta először fordul elő olyan technikai hiba, amely ilyen hosszú leállást okozott.

A Az egészségügyi államtitkár: „az EESZT, sajnos, most nem működik” – legyen a recept papíron bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A forbes.hu összeállítása szerint az elmúlt tíz évben a lengyel gazdaság reálértéken 37 százalékkal nőtt, amellyel az ország az EU legerősebb fejlődését produkálta. A Pekao Bank Lengyelország pillanata. Hogyan gazdagodott meg, és hogyan válik erős, tudásalapú gazdasággá című friss elemzése reálisnak tartja, hogy tíz év múlva az egy főre jutó GDP meghaladja Olaszországét.

„Küzdeni fogok azért, hogy a lengyel diplomáciai képviseletek az új technológiai ipar képviselői legyenek” – közölte Karol Nawrocki, Lengyelország újonnan megválasztott elnöke, bejelentve egyúttal az áttörést jelentő technológiák fejlesztésére létrehozandó új alapot.

Az erről szóló jogalkotási kezdeményezés lehet az új elnök egyik első intézkedése augusztusban, közvetlenül az eskütétele után. Mindez egy olyan politikus szándéka, akit konzervatívnak, nacionalistának és populistának tartanak. A bejelentés ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy Varsó az innovációs verseny és tudásalapú gazdaság következő szakaszába léphet.

Két éve a lengyel digitális gazdaság értéke 80 milliárd euró volt, meghaladva az építőipar és az ingatlanpiac értékét. Ha külön ágazat lenne, akkor a lengyel GDP értékének 10,5 százalékát tenné ki. Az ágazat közel 1,5 millió munkahely fenntartásához járul hozzá – állapította meg a VeloBank „Mennyit ér Lengyelország digitális gazdasága?” című tavalyi jelentése.

2025-re a lengyel digitális ágazat ott tart – mindössze két évvel az után, hogy a Chat GPT nemzetközi debütálása felforgatta az addig ismert technológiai valóságunkat –, hogy a felhasználó számos hazai MI-modell közül ​​válogathat. Közülük kiemelkedik a PLLuM és a Bielik.

Az előbbi kifejezetten a polgárok közigazgatási eljárásokban való támogatására készült, az utóbbit az oktatási és kutatási terület szereplőinek szánták. És mivel a helyi és EU-s adatvédelmi szabályozásnak is megfelelő úgynevezett adatszuverén módon működik (az adat nem hagyja el a vállalatot) mára a bankrendszer egyfajta belső MI-rendszerévé vált.

A közép-európai startup ökoszisztéma híreiről tudósító The Recursive adatai szerint tavaly a mesterséges intelligenciával foglalkozó lengyel vállalatok (Campus AI, Nomagic, Synerise, Sky Engine AI, Endrone) tőkevonzása – duplázódva az előző éviről – elérte a 171 millió eurót. (A teljes cikk a forbes.hu oldalán olvasható.)

A Lengyelország elhúzott mellettünk bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

“Mert Trump elnök sok olyan lépést tett, amely Kína kezére játszik. Gyengíti az Egyesült Államok versenyképességét, és nemsokára oda juthat, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná válhat.”

Kína 1978-ban kezdte meg a felzárkózást, és Teng Hsziao-ping kiadta a jelszót: ”rejtsük el az erőnket, várjuk ki amíg eljön a mi időnk!” A Nyugat sokáig csak a nagy piacot látta Kínában, ahol előnyös volt befektetni. Sokan meggazdagodtak azon az Egyesült Államokban, hogy segítettek Kína gazdaggá válásában. Amikor Hszi Csin-ping hatalomra jutott 2012-ben, akkor a kínai vezetés úgy vélte: eljött a mi időnk! Hszi Csin-ping elnök ezt be is jelentette Hangcsouban  a G 20 csúcstalálkozón 2016-ban.

Nyolcszáz százalékos növekedés a katonai kiadásokban

“Kínának ma már több hadihajója van, mint az Egyesült Államoknak, a kínaiak modernizálják nukleáris arzenáljukat, mert el akarják érni az egyenlőséget az USA-val és Oroszországgal ezen a téren” – írja az USA ex NATO nagykövete a brüsszeli Politicoban. 2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és folytatta a kereskedelmi háborút a világ második számú nagyhatalma ellen.

Kína gazdasági és technológiai versenyben akar győzni

A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle – ezt a bölcsességet fogalmazta meg Szun Ce mester az első fennmaradt értekezésben a háborúról Kínában. Teng Hsziao-ping levonta a következtetést a Szovjetunió kudarcaiból, és nem vállalta fel a fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal, mert úgy vélte, hogy a gazdaság és a technológia fejlesztése adja egy nagyhatalom igazi erejét nem pedig a hadsereg.

Hszi Csin-ping felvázolt egy hosszú távú stratégiát, mely az első hely megszerzését tűzi ki olyan fontos területeken mint a mesterséges intelligencia, a robotok, a villamos járművek és akkumulátorok, a zöld átmenethez szükséges eszközök, a kvantumszámítógépek stb. “Húsz évvel ezelőtt a 64 legfontosabb technológia közül az USA 60-ban az első helyen állt a világon. Mi ma a helyzet? Kína 57 technológiában az első a világon!”

Itt vannak aztán a ritka földfémek, melyek stratégiai jelentőségére már Teng Hsziao-ping is felhívta a figyelmet. Most a kínaiak az export leállításával kényszerítették Trumpot arra, hogy engedélyezze a Nvidia chipek eladását Kínának. Jensen Huangot, a Nvidia elnök-vezérigazgatóját a legfelső szinten fogadták Pekingben. Kína megkapja a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipeket. A DeepSeek kínai mesterséges intelligencia megjelenése meglepte az egész világot. “A következő generáció a kínai mesterséges intelligenciában már lehagyhatja az amerikait” – jósolta a Microsoft egyik vezető fejlesztője.

Trump szövetségesei gyengülésével az USA-t gyengíti

Az Egyesült Államok legfőbb előnye az Kínával szemben, hogy vannak erős szövetségesei, akikkel együtt sokkal több pénzt költhet el minden területen mint az 1,4 milliárd lakosú Kína, amelynek egyetlen komoly szövetségese van: Oroszország, de ez a partner  csak katonai tekintetben  jelentős, a gazdasági – technológiai fejlesztésben nem.

“Trump azzal, hogy 15 százalékos vámot ró ki rájuk, gyengíti a szövetséget, ráadásul Dániával és Kanadával szemben még területi követeléseket is megfogalmazott” – írja az Egyesült Államok egykori NATO nagykövete.

+“A másik súlyos hibája Trumpnak az, hogy csökkentette a költségvetésben a kutatás–fejlesztést egyharmaddal, és megakadályozta az egyetemi kutatások fejlesztését pusztán ideológia alapon. Nehéz túlbecsülni ennek a káros hatását. Ezzel az USA nem lábon hanem fejbe lőtte magát! Ha nem lesz gyors váltás Washingtonban ezen a téren, akkor Kína hamarosan lehagyhatja az Egyesült Államokat, és más államokkal is ugyanígy járhat!” – jósolja az egykori NATO-nagykövet.

A Trump miatt veszíthet az USA Kínával szemben? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

“Kína már nem követő hanem vezető szerepet játszik a globális piacon a mesterséges intelligencia fejlesztésében” – büszkélkedett Sanghajban a Pokee AI alapító elnöke, aki szerint “mind több mesterséges intelligencia alkalmazás egyenesen a világpiacra készül.”

Sanghajban hétfőn ért véget a Globális Mesterséges Intelligencia vásár, amely azt mutatta, hogy a jelentős állami támogatást felhasználva a kínaiak messze előre jutottak a mesterséges intelligencia terén. A Deloitte AI Institute menedzsere, Roman Fan arról nyilatkozott a China Dailynek, hogy “a mesterséges intelligencia teljesen átalakítja az ipari ökoszisztémát és a tudományt.” Példaként hozta fel a Unilever China-t, amely Sanghajban bemutatta az AI for Science program csomagot, amely évekről hónapokra csökkenti a tudományos kutatás időtartamát a mesterséges intelligencia segítségével.
Sanghaj városa megalapította
A Shanghai AI Corporate Venture Capital Fundot, amely 3 milliárd jüannal – 418 millió dollárral – kívánja támogatni a mesterséges intelligencia fejlesztését Kína legnagyobb városában és első számú üzleti központjában.

A kínai miniszterelnök kijelentette: globálisan kell szabályozni a mesterséges intelligenciát!
Az Egyesült Államokkal ellentétben Pekingben úgy vélik, hogy egységes nemzetközi szabályozás szükséges a mesterséges intelligencia terén. A sanghaji mesterséges intelligencia vásáron Li Csiang miniszterelnök beszédet mondott, és ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia immár a gazdasági és tudományos élet aktív szereplőjévé vált, ezért valamiféle nemzetközi ellenőrzésre feltétlenül szükség van. Ennek érdekében Kína már több javaslatot is tett, és több országgal együttműködik.

“Meg kell találni a helyes egyensúlyt a fejlődés és a biztonság között“– hangsúlyozta Kína miniszterelnöke, aki szerint “mindig emberi ellenőrzés alatt kell tartani a mesterséges intelligenciát!” A kínai miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy “Kína megosztja tudását a mesterséges intelligencia terén elsősorban a fejlődő világgal és a BRICS országokkal.” Li Csiang miniszterelnök elmondta a sanghaji mesterséges intelligencia vásáron, hogy Kína már kidolgozott egy akciótervet “a mesterséges intelligencia globális ellenőrzésére.”

A Kína szerint globálisan kell szabályozni a mesterséges intelligenciát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az infodémia nem csupán az információk mennyiségére, hanem azok minőségére utal. A probléma lényege, hogy a hiteles és ellenőrzött tények keverednek álhírekkel, féligazságokkal, konspirációs elméletekkel, torzított narratívákkal, vagy épp szándékosan manipulált tartalmakkal. Az ilyen információs túlterhelés következményeként az emberek elvesztik a tájékozódás képességét, bizalmatlanokká válnak a hivatalos forrásokkal szemben, és könnyen áldozatul eshetnek propagandának vagy megtévesztésnek.

Az infodémia hatása a társadalomra

1. Bizalomvesztés az intézmények iránt:
   Az állami szervek, egészségügyi intézmények vagy akár a média iránti bizalom jelentősen megrendült, mivel sokan úgy érzik, ellentmondásos vagy ellentétes információkat kapnak. Az átláthatóság hiánya és a kommunikációs hibák súlyosbítják a helyzetet.
2. Polarizáció és megosztottság:
   Az infodémia táplálja a társadalmi széttagolódást: különböző csoportok zárt információs buborékokban élnek, ahol csak a saját véleményüket megerősítő tartalmakkal találkoznak. Ez felerősíti az ideológiai szélsőségeket, és csökkenti a párbeszéd lehetőségét.
3. Közegészségügyi kockázatok:
   A COVID-19 alatt sokan hittek az oltásellenes dezinformációban, hamis gyógymódokban vagy az összeesküvés-elméletekben, amelynek következményei halálosak is lehettek.
4. Választási befolyásolás és geopolitikai manipuláció:
   Különösen a keleti propaganda (például orosz és kínai dezinformációs kampányok) képesek aláásni a demokratikus rendszerek stabilitását, hamis narratívák terjesztésével befolyásolva a közvéleményt és választási eredményeket.

Hogyan terjed az infodémia?

A közösségi média felületei, az algoritmusok által előtérbe helyezett szenzációhajhász tartalmak, valamint a hitelesítés nélküli megosztások mind hozzájárulnak az infodémia gyors terjedéséhez. Egy figyelemfelkeltő álhír gyorsabban eljut az emberekhez, mint egy alapos, tudományos magyarázat. Az internet demokratizálta az információterjesztést, de ezzel együtt az ellenőrizetlen vagy rosszindulatú forrásokat is.

Mit lehet tenni az infodémia ellen?

1. Médiatudatosság erősítése:
   Már az iskolai oktatásban hangsúlyt kell kapnia a kritikai gondolkodásnak, a forrásellenőrzésnek és az információk elemzésének. A felnőtt lakosságot is célzott programokkal kell támogatni.
2. Független tényellenőrző szervezetek támogatása:
   Olyan platformok, mint a FullFact, EUvsDisinfo vagy hazai viszonylatban a Lakmusz.hu kiemelten fontos szerepet játszanak a közvélemény tisztánlátásában.
3. Technológiai szabályozás:
   Az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (Digital Services Act) célja, hogy a techóriásokat (pl. Meta, TikTok, X) felelősségre vonja a veszélyes tartalmak terjedéséért, és átláthatóbb működésre kötelezze őket.
4. Hivatalos kommunikáció javítása:
   A hiteles tájékoztatás legyen gyors, világos és következetes. A hatóságoknak a lakosság nyelvén kell megszólalniuk, és elérniük azokat a platformokat, ahol az emberek valóban információhoz jutnak.

Az infodémia a 21. század egyik legkomolyabb társadalmi kihívása, amely nemcsak a tájékozódást, hanem a demokrácia alapjait is veszélyezteti. A megoldás nem csupán technológiai vagy jogi kérdés, hanem elsősorban kulturális és oktatási feladat: tudatos, kritikusan gondolkodó polgárok nélkül nem lehet egészséges információs ökoszisztémát fenntartani.

+Az infodémia főbb jellemzői: Túlzott mennyiségű információ: Megbízható és megbízhatatlan egyaránt, gyorsan megosztva a társadalomban. Nehéz szűrni: A mennyiség és a sebesség megnehezíti a hasznos és a káros megkülönböztetését. Téves információ és dezinformáció: A hamis pletykák, összeesküvés-elméletek és a manipulált adatok virágoznak ebben a környezetben. A digitális média felerősíti: A közösségi hálózatok, egyes alkalmazások és a 24/7-es hírfolyamok drámaian felgyorsítják a terjedést.

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Az Infovilág nem részesült a támogatásból, csak felületet ad a cikknek.

A Infodémia: a modern kor járványa, ami elbizonytalanítja Európát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.