A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság már abban az évben éreztette hatását a magyar vállalatok bevételi oldalán, a pánikhangulatra élesen reagáló hitelezők pedig mind többször kezdeményeztek felszámolást a nem vagy rosszul fizetőkkel szemben. A 2008-i 11 423 felszámolás után abban mindenki egyetértett, hogy 2009-ben tovább növekszik a fizetésképtelenné váló cégek száma; az eredmény 14 885 cég szűnt meg.
Nem oldotta a feszültséget a 2009. október 1-jével hatályba lépett, „újnak” nevezett csődtörvény sem: a csak kisebb részleteiben módosított a jogszabály nem teljesítette reményeket. A csődvédelem igen kevés esetben nyújt
megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, különösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag
nullázódik. A cégvezetéstől és cégalapítástól eltiltott cégvezetők „vidáman” folytatják tevékenységüket többi
vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak – és alapítanak is.
„A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A láncok elemei eleve beépítették a »tervezett veszteséghez« a nemfizetést – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs kft. stratégiai igazgatója. – Már amíg tudták. Mert ez sem tart örökké.” A válság miatt szűkülő piac és a lánctartozások együttes hatásaként tavaly már 17 420 cég, vagyis az előző évinél 17 százalékkal több vállalkozást számoltak föl. A hagyományosan problémás építőipar mellett „kézenfekvő” vesztese a válságidőszaknak a gépjármű-kereskedelem. Egykor stabilnak számító olyan ágazatok is megsínylették a válságot, mint az informatika, a nyomdaipar: mindkét területen megduplázódott az egy éven belül felszámolt cégek száma a múlt két évben.
A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolásoknál valamiféle fordulat látszott kibontakozni 2010-ben. Tavaly
szeptemberig lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik a saját cégük megszüntetése mellett
döntöttek, ám az utolsó negyedévben csökkenésnek indult a végelszámolások száma.
„Nem teljesen egyértelmű, hogy határozott fordulatról beszélhetünk, hiszen nagy különbségek figyelhetők meg
egyes ágazatok között: a sok projektcéget (= a projektcéget alapító vállalkozások által, a projekt teljes
megvalósítására létrehozott gazdasági társaság, vagy szövetkezet) foglalkoztató tevékenységek esetében az új
cégek alakulásával együtt kell értékelni a változásokat” – mondja erről az Opten stratégiai igazgatója.
Az év elején még úgy látszott, végre csökken az új cégalapítások alakulása, és ez rá is fért volna a több mint 560
ezer működő vállalkozást számláló magyar gazdaságra. A második-harmadik negyedévben azonban újra
egyértelművé vált, hogy nem hosszú távú folyamatról van szó, csupán átmeneti időszak volt a cégalapítási kedv
visszaesése.
„Ha megkezdődik is az idén a gazdasági növekedés, a kkv-kat csak késéssel érik el a kedvező hatások, így a
felszámolások stagnálása vagy csak a válság előtti időszak növekedési ütemének stabilizálása már pozitívumként
lenne értékelhető” – mondja az előttünk álló évről Csorbai Hajnalka. Az Opten igazgatónője szerint ebben a nehéz
időszakban felértékelődik a hazai cégek exportja (a fellendülés e területen már tavaly is érzékelhető volt), így
elengedhetetlen az ez irányú törekvések erős állami támogatása.