Figyelemreméltó eredményeket sikerült elérnie az utóbbi évtizedekben a nemzetközi hírű magyar agykutatásnak, és a tudományos felismerések mindinkább tért hódítanak a gyógyászatban is. A többi között erről is szó esik majd szerdától szombatig Sopronban, a Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlésén, amelynek fő témái: a civilizáció, a lélek és az agykutatás összefüggései. A mentális egészséggel, illetve annak kutatásával, gyógyításával kapcsolatos esemény kapcsolódik Magyarország soros uniós elnökségéhez is.

A neuropszichiátriai megbetegedések hatalmas társadalmi-gazdasági terhet jelentenek Európa országai számára. Kitörést ebből a helyzetből leginkább a felfedező kutatás és a hatékony innováció hozhat. Európában kiváló kutatóközpontok, pszichiátriai ellátóhelyek foglalkoznak a terület kutatásával. Nagyon jelentős az európai gyógyszer- és biotechnológiai innovációs potenciál is.

Napjaink információs robbanása, a felfokozott élettempó, a munkahelyi és magánéleti stressz próbára teszi a szervezet alkalmazkodóképességét, s utóbbi kudarca gyakran jelentkezik a kreativitás csökkenésében, szorongásban, pánikbetegségben, depresszióban, öngyilkossági késztetésekben. Sokan próbálják alkohollal, droggal, vagy az elkülönüléssel, „remeteélettel” orvosolni a bajokat, de sikertelenül. A pszichiátriai rendelők sem bírják a terhelést, mert egyre több a beteg: a rokkantnyugdíjasoknak, betegszabadságon lévőknek csaknem fele rendelkezik valamilyen lelki kórismével. Az Európai Unióban a lakosság 11 százaléka, mintegy ötvenmillió ember küszködik mentális problémákkal, Magyarországon ez az arány tíz százalék körül mozog. Problémát okoznak az ellátó rendszer hiányosságai, megoldatlan a gondozói finanszírozás, akadozik a rehabilitáció és nem áll rendelkezésre olyan magas biztonsági osztály, ahol az ön- és közveszélyes betegeket kezelhetnék. A betegszervezetek, civil egyesületek is többet tehetnének a megelőzés és az utógondozás, valamint a pszichoszociális lehetőségek bővítése érdekében.

A Magyar Pszichiátriai Társaság soproni tanácskozásán választ keresnek a szakmát foglalkoztató izgalmas kérdésekre. Például arra, hogy hogyan járul hozzá napjaink civilizációja a lelki zavarok kialakulásához? Milyen szerepet játszik a kultúra, a sport, a vallás a lelki egészség megőrzésében? Képes-e hatékony segítséget nyújtani a pszichoterápia? 

Mint a kongresszust megelőző tájékoztatón is elhangzott: mindnyájunknak súlyos tehertételt jelentenek a pszichiátriai ellátórendszer hiányosságai, ami az azt igénybe vevők esélyeit is rontja. A betegellátás színvonala másfél évtized alatt sokat romlott, különösen az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet (OPNI) felszámolása bizonyult súlyos „érvágásnak”. Bár az utóbbi hónapokban tapasztalható némi javulás, ám egyre kevesebb szakembert foglalkoztatnak a klinikákon, a szakdolgozók létszáma pedig elérte a kritikus szintet. 

A vándorgyűlés önálló szekciót biztosít a rezidens és a fiatal szakorvosoknak, akik így bemutatkozási lehetőséget kapnak, és megvitathatják sajátos problémáikat. A szervezők szándéka szerint a vándorgyűlés katalizátora lesz az együttgondolkodásnak, és ösztönzően hathat a szakemberek, kutatók, civilek, döntéshozók és az ipar erőforrásainak a tetteire. A konferencia további célja a politikai, gazdasági és társadalmi döntéshozók és véleményformálók figyelmének felhívása a neuropszichiátriai betegségek kutatására és az erre épülő európai innováció jelentőségére.