A fejlett országokban az átlagos növekedés 1,1 százalékos lesz 2012-ben. A feltörekvő országok átlagos gazdasági dinamikáját 5,1 százalékosra teszi a Coface – ez egyébként 0,6 százalékpontos lassulás 2011-hez képest. A feltörekvő európai országokat érinti a leginkább az euróövezet válságának a mélyülése, ami a kereskedelmi kapcsolatoknak és a külső banki hitelezési csatornáknak tudható be. A feltörekvő országokban figyelemmel kell kísérni a politikai kockázatok visszatérését is.

Európai vállalatok: az új globális rendszerbeli válság áldozatai

A világgazdaság egy kicsi fellélegezhrtett a 2009 második felétől a 2011 első feléig tartó időszakban. Csakhogy 2011 nyarától a helyzet világszerte romlott, mivel mélyült az euróövezet válsága. A Coface egyértelmű törést lát 2011 második felétől a vállalatok fizetési szokásaiban: akkortól meredeken megugrott a nem fizetések gyakorisága. A múlt évre vetítve a Coface világméretekben 19 százalékra teszi a fizetési problémák gyakoriságát, emellett romlást regisztrált az euróövezetben, ahol 28 százalékra nőtt a nem fizetések aránya.

A vállaltok stabilitásának általános gyengülése mutatja, hogy a válság új irányt vett, világméretűvé vált, Olaszország is recesszióba süllyedt. A helyzet ma másnak látszik, mint amilyen a 2008-i sokk idején volt, ami a kritikus tömeghatással magyarázható, illetve azzal, hogy nőtt a pénzügyi egymásrautaltság, s az uniós és az EU-n kívüli bankok európai államadósság-kitettsége.

“Az intézmények nem reagáltak megfelelő gyorsasággal a válságra, s emiatt a pénzügyi piacok negatív előrejelzései bizalmatlanná tették a reálgazdasági szereplőket. Pedig éppen a vállalatok lesznek azok, amelyek e válság következményeit a leginkább megérzik, annak ellenére is, hogy soha ilyen jól nem menedzselték őket. Az idén az európai növekedési dinamika látványos lassulása és a hitelforrások kiapadása együttesen súlyos hatással lesznek a vállalatok hitelkockázatára” – hangsúlyozza François David, a Coface elnöke.

A romló helyzetet figyelembe véve a Coface egy osztályzattal (A4-esre) rontotta Olasz+ és Spanyolország minősítését. Itália sérülékenységét a kimagasló államadósság okozza, Hispániáét pedig a magánszektor eladósodottsága. Dél-Európa gazdasági motorja, e két ország emellett az idén megsínyli a recessziót is. A Coface adatai szerint mindkettőben a múlt év eleje óta felével nőtt a cégek fizetési problémáinak gyakorisága.

Az európai kereslet zsugorodása miatt megnő a feltörekvő európai gazdaságok sérülékenysége

A feltörekvő európai gazdaságokat a leginkább az euróövezetbeli kereslet- és finanszírozási aktivitás visszaesése viseli meg. A nyugat-európai bankok, az euróövezetbeli államadósságnak való kitettségük miatt kénytelenek lesznek mérsékelni leányvállalataiknak nyújtott támogatásukat. Az európai bankok tőkéje a kelet-európai GDP hetven százalékának felel meg. Becslések szerint a múlt évtizedben a kelet-európai növekedésnek mintegy ötöde a dinamikus, határokon átívelő hitelezésnek volt köszönhető. Az európai hitelcsapok elzárása nagyon érzékenyen érintené a feltörekvő európai országokat, ahol ráadásul a magánszektornak több helyen tetemes a devizaadóssága.

A nyitott gazdaságok növekedése megfeleződik: a tavalyi 4,1 százalék helyett az idén 2 százalékos lesz. A Cseh Köztársaság és Szlovénia A2-es, s Szlovákia A3-as besorolását negatív megfigyelés alá vonta a Coface. Magyarország iránt nő a befektetői bizalmatlanság, s a Coface B-re minősítette le. Horvátország leminősítésének (B) az oka részben az olasz kockázatoknak való kitettsége, részben pedig a gyenge gazdasági aktivitás, ami az árfolyamsokknak köszönhető.

„Várható volt, hogy a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a Coface is lefelé módosítja Magyarország minősítését. Ugyanakkor látni kell, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat: ha a következő hónapokban kedvező irányt vesz Magyarország és a nemzetközi szervezetek együttműködése, akkor az ország megítélése javulni fog, és középtávon javulhat a besorolása is. Ehhez az is kell, hogy rövid távon javuljanak a makrogazdasági mutatók, s kedvezőbb képet mutassanak a közép- és hosszú-távú kilátások” – mutat rá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója. Hozzáteszi: „Az ország leminősítése középtávon megjelenhet a vállalatok minősítésében, hiszen a cégek megítélésekor tekintettel kell lenni a gazdálkodási környezetre is. Ha egy évnél hosszabb ideig marad az ország jelenlegi besorolása, akkor az már nagy nehézségeket okoz a cégeknek is, különösen azoknak, amelyek hitelfelvételre kényszerülnek, s amelyeket hazai vagy nemzetközi hitelminősítők is megítélnek. Egy cég hitelminősítésének a romlása – a finanszírozáson túl – nagymértékben hat a szállítói hitelhez jutásra is” – hívja fel a figyelmet egy további szempontra. „Magyarországon ráadásul már eleve jellemző a vállalkozások belső forrásainak a hiánya, illetve az egyre szűkülő és egyben dráguló banki hitelezés; magas a devizában fennálló vállalati adósság, mindez gyengülő forint-árfolyamán, továbbá az árfolyam nagyfokú volatilitása mellett” – sorolja a problémákat az igazgató.

A feltörekvő országok a politikai kockázatok visszatérésének az áldozatai

A 2011, év politikai megmozdulásai Észak-Afrikában és a Közel-Keleten fordulattal jártak a feltörekvő országokban: a politikai kockázatok visszatérését eredményezték. A rezsimekben bekövetkezett változás a feltörekvő országok társadalmainak a változás iránti kérlelhetetlen igényét mutatták. Ez kiterjedt gazdasági és politikai frusztrációt jelez, amihez hozzáadódnak a feltörekvő középosztály erősödésének, valamint a társadalmi és kulturális változásoknak a hatásai is. Az olyan feltörekvő demokráciákban, mint Latin-Amerika, a frusztráció a bűnözési mutatók romlásában csapódik le; az autokratikus irányítású államokban rendszerváltozás következik be, amikor a vezetés már nem képes megfelelni a lakosság által mind erősebben kinyilvánított igényeknek a politikai jogok, a munka- és vállalkozási lehetőségek területén.

Az észak-afrikai/közel-keleti régióban tapasztalható politikai átalakulások hatásai egyes országok kockázati besorolásának a változásában is lecsapódnak. Visszaminősítette (C-re) a Coface Egyiptomot, ahol nagy nyomás alatt vannak az állami kiadások és a fizetési mérleg. A lépés elsődleges oka az, hogy az idén is marad a bizonytalan politikai helyzet. Szíria D-be való visszasorolása a kiélezett és feszült politikai helyzetnek köszönhető, a nemzetközi szankciók ellentétes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és az állam gazdálkodására.

A Coface visszavonta Nigéria D-besorolásának a pozitív kilátásait, ugyanis a kormányzat tevékenysége továbbra is nagy kockázat a nem fizetést tekintve.

A Coface az országkockázatok besorolását az adott országban működő vállalatok kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó nemfizetések és fizetésképtelenségek átlagos szintje alapján végzi. Országbesorolása nem vonatkozik a szuverén adósságra. Egy-egy ország kockázatának a meghatározása során az adott ország gazdasági, pénzügyi és politikai kilátásait, valamint a fizetési tapasztalatokra és az üzleti környezetre vonatkozó Coface-értékelést veszi figyelembe. A besorolást a következő hét kategória alkotja: A1, A2, A3, A4, B, C és D.