„Hároméves bérmegállapodás a legnagyobb közszolgáltató vállalatoknál”. Ezt a címet adta a nem beavatottak számára megfejthetetlen nevű NVTNM sajtó (kötőjel nélkül – a szerk.) és kommunikációs főosztály a ma 12 óra 58 perckor kiadott és szerkesztőségünkhöz (feltehetően használatra szánt) eljuttatott közleményének. (A nyitó kép forrása: www.index.hu.)
A szerkesztő első dolga volt az NVTNM betűsor megfejtése. Kiderült, hogy a „miniszterelnöki kormányiroda nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterről” (ez és ekként áll a hivatalos papíron!) van szó. Megjegyzendő: nem tökéletes a betűsor, mert hiányzik belőle egy „K”, ami a „kezeléséért” szó helyettesítésére lenne hivatott, elvégre az illető főhivatalnok (jelen esetben „szolganő”) beosztásához hozzátartozik a „k, mint kezelés” szó is. Anélkül ugyanis kurtán fura lenne: „nemzeti vagyon felelős tárca nélküli miniszter”…
A közlemény címe és folytatása is magyar nyelvtudásért kiált, miután a „legnagyobb közszolgáltató vállalatokról” szól. Valamikor, talán az általános iskola negyedik osztályában oktatták, hogy a melléknévnek három foka van: alap, közép és felső. Talán a „nagy” szó volt a példa: nagy – nagyobb – legnagyobb, legalább is ekként emlékeznek magyarok milliói a tanító néni/bácsi oktatására. (Az ám, még azt is hozzátette, hogy a középfokot írásban lehetőleg ne használjuk önmagában, mert helytelen a hasonlítás: „nagyobb gyerekek”. Oszt’ minél nagyobbak?
Lássuk csak a közleményt!
„A kormány elfogadta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter javaslatát a legnagyobb közszolgáltató állami vállalatok bérfejlesztésére.”
Tanultuk: ha valami a legnagyobb, akkor annak nincs párja a maga nemében. Ez olyan, mint a „legfelső”/„legfelsőbb” – valami a legfelső ugyan, ám annál „legfelső-bb” nem létezik. (Nyelvtani szabály: az -ó, -ő végződésű melléknevek felsőfokából elmarad a „bb”. Hja, kérem, nehéz a magyar nyelv!
További részlet a közleményből:
„Eszerint 2021. július 1-től hároméves bérmegállapodás keretében összesen 15 százalékkal emelkedik az egyes állami tulajdonú vállalatoknál dolgozók bére.”
Sok év óta és helyesen, az Akadémia nyelvészei rájöttek, hogy helytelen a keltezésben az „1-től” alak használata, mivel az nem a hónap első napját jelöli. Helyesen: „1-jétől” (elsejétől). – A például „egytől egyig” kifejezés viszont továbbra is helyes, miként az „elsejétől elsejéig” is…
Rossz hír, hogy csak „az egyes állami tulajdonú vállalatoknál dolgozók bére” emelkedik (önmagától?). A ketteseké meg a hármasoké nem? Miért nem? Netán túl magas, és nem célszerű túlszárnyalni, esetleg túlfizetettek, és holnapután még csökkentik is a béreket a „nem egyeseknél”? (Továbbá: nem érint mindenkit a folyamatos pénzromlás/áremelkedés?)
Az „NVKFTN” minisztere – derül ki a közleményből – ma, tehát 2021. június 25-én fogadta a STRATOSZ elnökét, valamint a szakszervezeteket tömörítő három konföderáció vezetőjét…”
STRATOSZ. Mi tosz? Netán sztratoszférát akart írni a közlemény szerzője? De hát annak legalább annyi az értelme e szövegben, mint a csupa nagybetűvel jegyzett „stratosz”-nak.
Jelentem a kedves olvasónak, hogy itt abbahagytam a Mager Andrea tárcája által kiadott kommüniké olvasását már csak azért is, mert kiderült: a kormány (ni csak, helyesen, kisbetűvel írták!) a következdő három évben öt-öt százalékkal emeli a béreket. (Ez bizonyára megegyezik azzal az aránnyal, mint amennyivel a kormánytagokét és országgyűlési képviselőékét növelték az utóbbi időszakban!) Továbbá a közlemény megfogalmazója még azt is írásba adja, hogy „A nemzeti (miért kell ez a jelző? Netán azért, hogy hasonlítson a „nemzeti dohánybolt” elnevezésre?) kormány az elmúlt 10 évben megőrizte a munkabékét…” Magyarán: egyik állami vállalattól sem mentek el a hűséges és kötelességtudó dolgozók, mert leállt volna az ország.
Az állami egészség- és az oktatásügy hőseinek és katonáinak bérezése, persze, másik (szakadozott) lapra tartozik.