Félidőnél tart a Társadalmi Egyesülések Győr–Moson–Sopron megyei Szövetségének uniós finanszírozásból megvalósuló, egyéves környezetvédelmi tájékoztató munkája. A megye falunapjain, juniálisain, a nyári táborokban, sport- és egyéb rendezvényeken jelentek meg a kérdezőbiztosok és önkéntesek, hogy összegyűjtsék a véleményeket. A fiatal felnőttkoron túl a zöld gondolkodás csak akkor áll közel a magyarokhoz, ha általa pénzt lehet megtakarítani − derül ki a tapasztalatokból.
A TESZ győri felvilágosító kezdeményezésével kapcsolatos kérdések, kérések mintegy háromnegyede az egyéni, háztartási gyakorlatokra, módszerekre vonatkozott. Az összes kérdésnek, megkeresésnek még az ötöde sem szorítkozott a szűkebb környezetre, a falura, vagy a megyére, és csupán hat százalék érdeklődött országos, nemzetközi információk, cselekvési lehetőségek iránt.
Érdekes a jelenleginél zöldebb háztartást célzó törekvések iránya is. A TESZ-aktívák minden résztvevőt megkérdeztek, hogyan szeretné kezdeni háztartása „zöldítését”. A legtöbben (41%) a villanyszámlájukat szeretnék csökkenteni, csaknem harmaduk (29%) gázból fogyasztana kevesebbet, hetede vízből; a maradék egyhatod teljes körű takarékosságot valósítana meg és válogatottan gyűjtené a hulladékot.
A lista élén tehát nem az a tevékenység állt, amivel a környezetért a legtöbbet teheti az ember, hanem amelyikkel a legtöbb pénzt takaríthatja meg.
Sokan érdeklődtek még az ökológiai lábnyom kiszámításának módja, illetve tapasztalatai iránt. Néhány hónapja alig néhányan tudták a megyében, hogy mi az ökológia lábnyom. Mostanra naponta keresik föl a Győri TESZ-t, és érdeklődnek az ökológiai lábnyom kiszámítása és „zsugorítása” iránt: meggyőződésük, hogy szemlélet- és életmódváltással sikerül is nekik.
Ismét kiderült: a 6-14 évesek a legnyitottabban a zöld gondolat és gyakorlat iránt. A gyerekekben már formálódik a felelősség a jövőjük iránt. A szakemberek meggyőződése, hogy a szülők, a felnőttek felvilágosításában, meggyőzésében a legalkalmasabb társak a gyerekek.
