Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja, Corina Crețu kijelentette: „… elkötelezettek vagyunk a fenntartható közlekedési rendszerek és a régiók közötti gördülékeny összeköttetések előmozdítása mellett. A fejlesztés hozzájárul a térség versenyképességének növeléséhez különösen az ipari és az idegenforgalmi ágazatokban.”
Regionális politika – nagyprojektek
Európai strukturális és beruházási alapok – Magyarország 2014–2020, tájékoztató
Európai strukturális és beruházási alapok online adatbázis – Magyarország
Európai strukturális és beruházási alapok online adatbázis – Kohéziós Alap
Transzeurópai közlekedési hálózat
Európai Bizottság: a magyar reklámadó sérti
az uniós állami támogatási szabályokat
Sérti az uniós állami támogatási szabályokat a magyarországi reklámadó – állapította meg z Európai Bizottság –, mivel progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Emellett indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.
A 2014. évi magyar reklámadó-törvény értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevételű vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50%-ig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Ez tisztességtelen gazdasági előnyben részesítette az alacsony árbevételű cégeket a versenytársaikkal szemben. Magyarország nem bizonyította, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés indokolta volna a progresszív adókulcsokat.
A Bizottság 2015 márciusában kezdeményezett mélyreható vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a 2014. évi törvénynek az elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlanul előnyben részesített egyes vállalatokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal.
Amikor a Bizottság megindította a mélyreható vizsgálatot, arra is felkérte Magyarországot, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Magyarország felfüggesztette az adó alkalmazását, azonban bevezette egy módosított változatát, anélkül hogy értesítette volna erről a Bizottságot, vagy konzultált volna a Bizottsággal. A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépés, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait.
A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és/vagy annak módosított változatán alapuló, vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek).
A Bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait, illetve a különböző adók és illetékek célját. Az adórendszernek azonban összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben.
Közlemény a 2015-ben indított részletes vizsgálatról
Az Európai Bizottság versenypolitikai weboldala
Az állami támogatási ügyek jegyzéke
A Magyar Reklámszövetség nyilatkozata
A Magyar Reklámszövetség továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a reklámadó káros és elkötelezett az azonos versenyfeltételek megteremtése mellett;ezt a testület tanulmányai is bizonyították
http://mrsz.hu/cmsfiles/36/eb/MRSZ_PwC_sajtokozlemeny_reklamgazd_tanulmany_16.05.10..pdf http://mrsz.hu/kutatas/a-reklam-gazdasagi-hatasai
http://mrsz.hu/cmsfiles/74/2e/MRSZ_40_e-ves_sajto-ko-zleme-ny_2015.01.21._-1-.pdf.
Az MRSZ elkötelezett az azonos versenyfeltételek megteremtésére irányuló szabályozás mellett, és az egyébként is technológiai hátránnyal küzdő hazai tartalomszolgáltatók hátrányát mélyíti a Magyarországon be nem jegyzett nemzetközi vállalkozások adóelkerülő magatartása. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a vállalatok nemcsak reklámadót, hanem általános forgalmi adót, munkáltatókat terhelő munkavállalói járulékokat, társasági adót és helyi iparűzési adót sem fizetnek.
Az MRSZ most is – miként eddig is – nyitott az együttműködésre a kormánnyal, hogy az Európai Bizottság által kiadott közlemény szerint szakmailag támogassa azt a jogalkotói célt, ami a magyar piacon működő vállalatok egységes versenyfeltételeit biztosítja.
Az MRSZ ezzel együtt vizsgálja a jogi hátteret és a lehetséges kimeneteleket, továbbá iparági következményeit – áll a szövetség főtitkárának, Fülöp Szilviának a lapunkhoz eljuttatott közleményében.