CSOK-hatás: áfa vissza, adós fizess

Alighanem némileg túlzó az újHÁZ Centrum ma kora délelőtt bemutatott jelentésének (divatos kifejezéssel: trendriportjának) a címe: „CSOK-lendületben az építőipar”. Már csak azért is, mert a készítő cég vezetője bemutatójából feketén-fehéren kiderült: korántsem teljesültek eddig a „családi otthonteremtési kedvezmény” iránti remények.

Dr. Rázsóné Szórády Csilla, a győri központú újHÁZ Centrum cégvezetőjének prezentációjából kiviláglott: a CSOK négy évvel ezelőtti meghirdetése hatással volt az építőipar egyes ágazataira és a családok életkörülményeire egyaránt, ám az építőipar csak esztendővel később kezdett lendületbe jönni. Látványosan növekedett ugyan a kiadott lakásépítési engedélyek száma, ám az új lakások építése jócskán elmaradt a remélttől.

Dr. Rázsóné Szórády Csilla.

Az okokat is sorolta az előadó; mindenekelőtt az elképesztő szakemberhiány (a kelleténél 80 ezerrel kevesebben dolgoztak az iparban!), továbbá az építőanyag-gyártók is átmeneti kapacitáshiánnyal küszködtek. Magyarázatként megemlítette, hogy a statisztikai hivatal jelentéséből is kiolvasható: a lakásépítés pusztán töredéke az építőipari termelésnek, és az építőanyag-gyártók és -kereskedések teljes forgalmának mindössze 15–30%-a köszönhető a CSOK és a néhány évre átmenetileg 5%-ra csökkentett áfa együttes hatásának. (Az európai uniós előírások nem engedélyezik, hogy bármelyik gazdasági ágazatot látványos versenyelőnyben részesítse a kormányzat; a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa csak rövid ideig alkalmazható, ezt jól tudják építők és építtetők egyaránt.)

Az előadó meglehetősen tág határok között mozgó becslései szerint a lakásépítést ösztönözni hivatott állami rendelkezés 10–25 százalékos többletet gerjesztett.

Így aztán – sajnos – nem teljesülhet az ideálisként meghatározott cél, azaz a mintegy 4,5 millióra tehető hazai lakásállomány teljes megújulása 100 év alatt. Ha ezt szeretnénk elérni, akkor évente átlagosan jó 40 ezer lakást kellene építeni. Az utóbbi időszakban ennek még a fele sem realizálódott, bár tavaly 36 ezer újlakás-építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ha az eredeti célt tartani szeretné az ország, akkor olyan lendülettel kellene építeni a lakásokat, mint Európa működő(bb) felében, például a szomszédos Ausztriában…

Nagyon helyesen az idén a falvakban élők is részesülhetnek a CSOK előnyeiben, csakhogy ez már némileg a veszett fejsze nyele, tekintettel arra, hogy „perceken belül” ötről újra 27 százalékosra növekszik az áfa – a használt ingatlanok tekintetében is. Ezt azt jelenti – húzta alá az előadó –, hogy 27–5, azaz 22 százalékkal csökkenti az az idén felvett támogatás értékét.

Rázsóné Szórády Csilla a továbbiakban elmondta, hogy a CSOK és a hozzá kapcsolódó további állami ösztönzők nem csupán az építőiparra hatottak, hanem átalakították a lakás- és hitelpiacot is. Miként lapunk, az Infovilág is nem egyszer rámutatott: soha eddig nem tapasztalt kereslet alakult ki az ingatlanpiacon, amire az eladók elképesztő áremeléssel válaszoltak. A nemzeti bank is kénytelen volt elismerni: 2015–18 között 70 százalékos áremelkedés történt a lakáspiacon, mindenekelőtt a fővárosban (+70%), Pest megyében (+45%) és Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Veszprém megyében (+43%).

A sajtóesemény házigazdája arra is fölhívta az újságírók figyelmét, hogy a CSOK bevezetése óta folyósított lakáshiteleknek csupán 10–15 százaléka köthető valamilyen államilag támogatott hitelkonstrukcióhoz. Magyarán: továbbra is a használt ingatlanokra felvehető lakáshitelek dominálnak a piacon.

Korántsem jóslás, sokkal inkább józan következtetés, hogy nem áll meg az építési költségek, a telekárak csökkenése, mert a lakások után fizetendő áfa újra 27 százalék lesz, és tovább szigorodnak a költségeket növelő energetikai előírások. Az újHÁZ Centrum vezetője szerint a kedvezményes lakásáfa megszüntetése egyaránt az építtetők és a kivitelezők ellen hat, csökken a kivitelezők profitja és valószínűleg a kereslet is az építőanyagok piacán.

Innen már csak legföljebb reményekről szólhatunk, nevezetesen: a gyermekvállaláshoz kötött családi otthonteremtési kedvezmény révén a következő két évtizedben javulnak az ország demográfiai mutatói és az eddigieknél nagyobb (korántsem a kívánt mértékben – a szerk.) arányban újul meg az aggasztóan öreg hazai ingatlanállomány.

Idézzük az előadót: a környező országokat tekintve hazánkban a legkisebb arányú az elöregedő ingatlanok megújulása. A CSOK bevezetése előtt évi 0,2 százalék körüli volt, és azóta sem nevezhető gyorsnak és látványosnak a növekedés. A Rázsóné Szórády Csilla által képviselt építőanyag-kereskedelem sürgeti az állami ösztönzők körének kiterjesztését akár az olyan nemzetközi példák adaptálásával is, mint az átfogó bérlakás-építési program (lásd Szlovákia!), továbbá ezerszer célszerűbb lenne a ma még kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa fokozatos emelése a drasztikus megszüntetés helyett. Már csak azért is, mert jó százezer CSOK-elkötelezett mintegy ötvenezer utódot vállalt.